ESZL / 330 - Adóváltozások 2008.

Rovat: FOE jogszabályok

A Számviteli törvény fontos változásai

 

- a kapcsolt vállalkozások („kapcsolt fél") fogalma bevezetésre került a törvénybe.

 

- bővült az aktív és a passzív időbeli elhatárolásként kimutatandó, illetve az aktív és passzív időbeli elhatárolások között halasztott ráfordításként kimutatható tételek köre;

 

- a vevőnként, adósonként kisösszegű követeléseknél az értékvesztés összege egy összegben elszámolható és elkülönítetten kimutatható;

 

- a kiegészítő mellékletben bemutatandó információk közé bekerült a kapcsolt vállalkozásokkal lebonyolított összes releváns ügylet, valamint konkretizálták a mérlegen kívüli egyéb tételek bemutatásával kapcsolatos elvárásokat.

 

- az összevont (konszolidált) éves beszámolóra vonatkozó aláírási szabályok módosultak, és a feltüntetendőadatok köre bővült;

 

- ezentúl bizonyos esetben nem kell az előtársasági időszakról külön beszámolót készíteni.

 

 

A személyi jövedelemadóról szóló törvény fontosabb változásai:

 

- az adókulcsok (18 és 36 százalék) és az alsó kulcs sávhatára (1 millió 700 ezer Ft) nem változik;

 

- egységes adójóváírás került elfogadásra, az adójóváírás mértéke 18 százalék, de jogosultsági hónaponként maximum 11 340 forint, kifuttatása évi 1 250 000-2 762 000 forintos sávban történik (9%-kal), kiegészítő adójóváírás megszűnt; a belföldi illetőség fogalma további pontosításra került;

 

- megváltozik a munkáltató fogalma, különös tekintettel a munkaerőkölcsönzésre;

 

- változik a művelődési intézményi szolgáltatás fogalma;

 

- egyértelművé válik, hogy gazdasági társaság vezető tisztségviselőjének tevékenysége nem önálló tevékenységnek minősül;

 

- a munkáltató, a bér kifizetője alkalmazhatja a kifizetőre vonatkozó adóelőleg megállapítás szabályát, ha olyan bevételt juttat, amelyből adóelőleg levonásra nincs lehetőség (az adóköteles bevételről kiállított igazoláson feltünteti a le nem vont adóelőleg összegét, és felhívja a magánszemély figyelmét az adóelőleg megfizetésére a negyedévet követőhó 12-ig);

 

- a magáncélú telefonhasználat meghatározható tételesen, vagy a számla 20%-a számít adóköteles bevételnek;

 

- az adóköteles béren kívüli juttatások után az adót a munkáltató az adóévet követőév május hónapjának kötelezettségeként állapítja meg;

 

- a külföldi kiküldetésre, tekintettel adott előleg esetén kamatkülönbözetet csak a kiküldetés visszaérkezésétől számított 30 nap után kell számítani;

 

- változnak az ingatlanértékesítés szabályai (lakóház, lakás eladása 5 év után adómentes, de megszűnik a lakásszerzési kedvezmény);

 

- ingatlan bérbeadás esetén a magánszemély év közben is választhatja a bérleti díjból származó bevételére az önálló tevékenységéből származó jövedelemre vonatkozó rendelkezéseket;

 

- az osztalékelőlegre vonatkozó szabályokat a külföldről származó osztalékelőlegre is alkalmazni kell;

 

- a külföldön is adóztatható kamatjövedelem, árfolyamnyereség esetében a külföldön megfizetett adó beszámítható a hazai adóba, de nemzetközi szerződés hiányában legalább 5%-ot kell fizetni;

 

- az elismert munkavállalói értékpapírjuttatási program szabályai egyszerűsödnek, nemcsak a programszervezőjére, hanem a kapcsolt vállalkozásaira is alkalmazhatóak;

 

- üzletpolitikai célból termék, szolgáltatás a jövőben nem nyújtható, csak árengedmény, visszatérítés, kedvezmény és áruminta formájában; a munkáltató által adómentesen adható melegétkezési utalvány értéke 10 000 Ft-ról 12 000 Ft-re, a hidegétkezési utalvány 5 000 Ft-ról 6 000 Ft-ra növekszik;

 

- a 20 000 Ft értékű adómentes iskolakezdési támogatás a minimálbér 30%-ra változik (2008-ban várhatóan 20 700 Ft).

 

 

A társadalombiztosítási járulékot érintőváltozások:

 

- összességében nem változnak a járulékterhek, de az alapok között jelentős átcsoportosítások történtek;

 

- a jelenlegi 8 százalékos munkáltatói egészségbiztosítási járulék 5 százalékra csökken (ebből 0,5 százalék a pénzbeli, 4,5 százalék a természetbeni járulék);

 

- egyidejűleg a jelenlegi 21 százalékos munkáltatói nyugdíjbiztosítási járulékfizetési kötelezettség 24 százalékra fog emelkedni;

 

- a jelenlegi 7 százalékos egyéni egészségbiztosítási járulék 6 százalékra fog csökkenni (ebből változatlanul 4 százalék a természetbeni egészségbiztosítási járulék, a pénzbeli járulék pedig 2 százalék);

 

- egyidejűleg a jelenlegi 8,5 százalék egyéni nyugdíjjárulék 9,5 százalékra emelkedik (ebből a magánnyugdíjpénztári tagdíj változatlanul 8 százalék, a nyugdíjjárulék pedig 1,5 százalék);

 

- a nem biztosítottak által fizetendő 9 százalékos egészségügyi szolgáltatási járulék helyett havi fix összegű (4 350 Ft) egészségügyi szolgáltatási járulék került bevezetésre;

 

- az egyéni nyugdíjjárulék-alap felső határa 2008-ban várhatóan napi 19 500 Ft, évi 7 137 000 Ft (366 nap) lesz;

 

- a minimum járulékalap helyett a jogszabályban minimálbér kétszerese szövegrész kerül, a minimálbér várható összege 2008-ban 69 000 Ft;

 

- a hallgatói munkadíj járulékköteles lesz 2008. január 1-jétől;

 

- bővül azon juttatások köre, ami után a foglalkoztatónak nem kell egészségbiztosítási járulékot fizetnie;

 

- kirendelés esetén, ha a bért a fogadó munkáltató fizeti, akkor a társadalombiztosítási kötelezettségeket is neki kell teljesítenie;

 

- a Tbj. módosító rendelkezéseit a 2008. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre kell alkalmazni azzal, hogy a 2008. január 15-ig megszerzett 2007. decemberi járulékalapot képző jövedelmekre még a 2007. december 31-ig hatályos rendelkezést kell alkalmazni.

 

 

Az egészségügyi hozzájárulást érintőváltozások:

 

- a Nyugdíj és Egészségbiztosítási alapok közötti átcsoportosítás következményeként a 14%-os egészségügyi hozzájárulást magasabb jövedelemig (9 millió Ft) kell fizetni

 

- jogosulatlan egészségpénztári szolgáltatás igénybevétele esetén a magánszemélyt terheli a 11%-os egészségügyi hozzájárulás;

 

- az Eho.-t módosító rendelkezéseket a 2008. január 1-jétől megszerzett jövedelmekre és keletkeztetett egészséghozzájárulás-fizetési kötelezettségre kell alkalmazni.

 

A 2007. december 31-ét követően kifizetett osztalékra a kifizetés időpontjában hatályos rendelkezéseket kell alkalmazni.

 

 

A társasági adót érintőváltozások:

 

- módosult a bejelentett részesedés, az ellenőrzött külföldi társaság, a kedvezményezett átalakulás, a jogdíj, a bírság és az elemi kár fogalma;

 

- az adóalap csökkentőtételek közé a térítés nélkül átadott eszközök mellé bekerült a térítés nélkül nyújtott/igénybevett szolgáltatások fogalma, valamint a terv szerinti értékcsökkenésre, valamint a fejlesztési tartalékra vonatkozó tételek módosultak;

 

- az adóalap növelő tételek esetében módosításra került a terv szerinti értékcsökkenést érintő tétel;

 

- a 10%-os kedvezményes adókulcs az új szabályok szerint 50 millió Ftot meg nem haladó részig alkalmazható;

 

- pontosítva lett és további feltételekkel bővült a kedvezményezett átalakulás fogalomköre;

 

- szélesedett a veszteségelhatárolás alkalmazhatósága;

 

- bővült a fejlesztési adókedvezmény igénybevételének lehetőségei;

 

- a fejlesztési tartalékba ezentúl maximum az adózás előtti eredmény 50%-a helyezhető;

 

- nemcsak a kapcsolt vállalkozások közötti szerződésekre kell alkalmazni a transzferár szabályokat, hanem minden megállapodásukra;

 

- külföldi jövedelem és a külföldön megfizetett adó beszámíthatóságára vonatkozó rész módosult.

 

 

A különadót érintőváltozások:

 

- új különadó-alap növelő és csökkentőtételekkel bővült a törvény a könyvelés pénznemének váltásával, az ellenőrzések során feltárt adókülönbözetekkel, illetve a bejelentett részesedés árfolyamnyereségével, értékvesztésével, annak visszaírásával, valamint az elszámolt nem realizált árfolyamnyereséggel;

 

- a kapcsolt vállalkozások között alkalmazott árakat, mint adóalap módosító tételt a különadó törvény is

 

átvette;

 

- módosult a hitelintézetek adókötelezettségének alkalmazhatósága a jelzálog-hitelintézeteknél;

 

- külföldi jövedelem és a külföldön megfizetett adó beszámíthatóságára vonatkozó rész módosult;

 

- a „személyijövedelemadóadóbevallásban bevallott" szövegrész kikerül a külöadóalap meghatározásából;

 

- a különadót várhatóan 7 137 000 Ft (2008. évi nyugdíjplafon) feletti jövedelem után kell fizetni, a fenti összeg a költségvetési törvényben kerül majd elfogadásra.

 

 

A helyi adókat érintőváltozások:

 

- új adóalap, illetve adómérték számítás az építményadó és a telekadó tekintetében 2009-től;

 

- jelentős részletszabályozás 2 mellékleten keresztül az építményés a telekadót illetően.

 

 

A jövedéki adót érintőváltozások:

 

- jövedéki engedélyezési rendszer egyszerűsödik;

 

- dohánytermék adókör bővítés és adóemelés;

 

- dohánytermék adóemelés előtti készletfelhalmozásának szabályozása;

 

- jövedéki bírság mértékének változása;

 

- E85 fogalmának pontosítása;

 

- üzemanyag bio-tartalom szerinti adódifferenciálásának módosulása;

 

- ásványolaj termék ömlesztett szállítására vonatkozó szabályozás módosulása;

 

- erőművi ásványolaj felhasználás teljes körű jövedéki adó mentesítése;

 

- ásványolaj adóraktár engedély kötelezettség kibővülése;

 

- bioüzemanyag adóraktár jövedéki biztosítékának kezelése változása;

 

- adóraktárak üzemelésére vonatkozó szabályok pontosítása.

 

 

A vámszabályozást érintőváltozások:

 

- az elektronikus ügyintézéshez szükséges rendelkezések bevezetése;

 

- az engedélyezett gazdálkodói státuszra (AEO) vonatkozó közösségi jogszabályok nemzeti adaptálása;

 

- VPID szám kiadásának egyszerűsítése;

 

- utólagos ellenőrzési szabályok kiegészítése;

 

- amennyiben a vámigazgatáshoz benyújtott biztosíték a vámtartozást nem teljesen fedezi, a vámhatóság

 

azonnali beszedési megbízást indíthat meg, illetve munkabérből levonást kezdeményezhet, vagy végrehajtás alá vonhat ingó és ingatlan vagyontárgyakat;

 

- átmeneti rendelkezések az EUcsatlakozás kapcsán a vámbefizetésekről és biztosítékokról.

 

 

Illetékeket érintőváltozások:

 

- új feltételeket csatoltak a lakóház beépítésére alkalmas telek öröklése, ajándékozás vagy visszterhes vagyonátruházása kapcsán felmerülő esetleges illetékmentességhez;

 

- az adóhatóság ellenőrizni fogja majd az ingatlanforgalmazási célú vagyonszerzések visszterhes vagyonszerzési, illetve a hitelintézet ingatlanszerzésének visszterhes vagyonátruházási illetéke esetében az ingatlan továbbértékesítést;

 

- módosul az illetékfizetési kötelezettség egyes esetekben: közigazgatási nemperes eljárás, fióktelep és kereskedelmi képviselet bejegyzése, végrehajtási kifogás, végzés elleni fellebbezés;

 

- bővül az egyes büntetőügyekben felmerülőilletékmentesség köre;

 

- módosulnak a bírósági eljárási illeték utólagos elszámolásának szabályai;

 

- az illeték-visszatérítések szabályainál az adózás rendjéről szóló törvény rendelkezései lesznek irányadók.

 

 

Luxusadót érintőváltozások:

 

- bővül a luxusadó szempontjából az adóalanyok köre azzal, hogy lakásvagy üdülőtulajdonos vállalkozások is alanyokká válnak;

 

- a luxusadó számításának módszere;

 

- a törvény kiegészül a luxusadó alól mentesülők körének felsorolásával;

 

- több új és módosuló fogalmat tartalmaz a módosítás, mint például az épület, lakás, hasznos alapterület.

 

 

Az adózás rendjéről szóló törvényt érintőváltozások:

 

- változtak a bejelentés szabályai, bővült a bejelentendőadatok köre;

 

- előtársaságoknak bejelentési kötelezettsége keletkezhet még a cégbejegyzési kérelem benyújtása előtt;

 

- változtak az adatszolgáltatásra vonatkozó szabályok;

 

- az adóhatóság számára könnyebbé válik az ingatlanok forgalmi értékének megállapításához szükséges információk megszerzése;

 

- bizonyos feltételek megléte esetén kaphat az adózó visszamenőlegesen adószámot;

 

- csökkent az adószám felfüggesztésének időtartama;

 

- rövidülnek a végelszámolások során betartandó bevallás határidők;

 

- közbeszerzési pályázatoknál alvállalkozói kifizetések csak nemleges együttes adóigazolás fejében teljesíthetők;

 

- az adóhatóság közzéteszi azon adózók nevét és főbb azonosító adatait, amelyek nyilvántartott adótartozása bármely 180 napos időszakban meghaladja a 100 millió Ft-ot;

 

- új szabályként került bevezetésre az előtársaságok kockázatelemzése;

 

- új végrehajtási forma az ingóságok esetében az elektronikus árverés;

 

- változtak a végrehajtási eljárás felfüggesztésének szabályai;

 

- változtak az alkotmányellenes jogszabályok megsemmisítése esetén az adó-visszatérítés szabályai;

 

- változott a szokásos piaci ár megállapításának eljárási díja; eltörölték az 50 millió Ft-os felső határt;

 

- Emelkedett a mulasztási bírság;

 

- bővült az elérhető, elektronikus szolgáltatások köre.

 

(Magyar Szakértői Holding Kft.)