Alapszabály

ALAPSZABÁLY

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

1. §

  1. Az egyesület neve: Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete.

  2. Az egyesület rövidített neve: FOE

  3. Az egyesület székhelye: 1037 Budapest, Bécsi út 85.

  4. Az egyesület működése az Európai Unió területére terjed ki.

  5. Az egyesület bélyegzője: felül az egyesület nevével, alul a székhelyének feltüntetésével.

  6. Az egyesület önkormányzattal rendelkező jogi személy, feladatait választott szervei, tisztségviselői útján gyakorolja.

II. AZ EGYESÜLET CÉLJA ÉS FELADATAI

2. § Az egyesület működésének kiemelt céljai: a tagjai érdekeinek képviselete, szakmai együttműködésük, fejlődésük előmozdítása, a jogkövető és etikus felszámolói tevékenység megvalósulásának elősegítése.

3. § A tagjai érdekeinek képviselete és védelmének keretében az egyesület feladatkörébe tartozik:

  1. A tagjai tevékenységét érintő jogszabályok alkotásának, módosításának kezdeményezése, véleményezése.

  2. Azon követelmények érvényre juttatása és képviselete, melyek a törvényekben és a különböző jogszabályi előírásokban meghatározott felszámolói feladatok szakszerű és gazdaságilag hatékony ellátását segítik elő.

  3. A felszámolói, vagyonkezelői tevékenység mindennapi gyakorlatának további szakmai, módszertani fejlődése érdekében az egyesület:

  • előadásokat, tanfolyamokat, konzultációkat, szakmai konferenciákat szervez,

  • elősegíti a tagjai képzését, folyamatos továbbképzését, tapasztalatcseréjét, a fejlett módszerek, technikák, eljárások bevezetését és elterjesztését,

  • ajánlásokat, útmutatókat, közös szakmai állásfoglalásokat, módszertani kiadványokat készít, megjelentet és terjeszt.

  1. Az egyesületi tagok tevékenységéhez tartozó területek és tevékenységek szakmai- etikai normarendszerének és irányelveinek kidolgozása, s mindezek érvényesülésének figyelemmel kísérése. A tagok közötti viták során közvetítői tevékenység kifejtése.

  2. A tagjai tevékenységére vonatkozó jogszabályok gyakorlati érvényesülésének rendszeres figyelemmel kísérése, elemzése, folyamatos együttműködés, konzultációk kialakítása a felszámolói, vagyonfelügyelői tevékenységben közreműködő és azokba bekapcsolódó szervekkel. A jogszabályalkotás folyamatos követése, jogszabályok megalkotásának kezdeményezése.

  3. Célja elérése érdekében az egyesület tagként vagy együttműködő partnerként részt vesz a tevékenységéhez illeszkedő hazai és nemzetközi szervezetek munkájában.

4. § Az egyesület az illetékes felügyeleti szervek, minisztériumok felkérésére közreműködik a felszámolók, és a pénzügyi gondnokok névjegyzékébe történő felvételre irányuló pályázatok szakmai követelményeinek meghatározásában, és képviselője útján részt vesz a felvételeket eldöntő bizottság munkájában.

III. AZ EGYESÜLET TAGSÁGA, A TAGSÁGI VISZONY, JOGOK ÉS KÖTELEZETTSÉGEK

Az egyesület tagsága

5. §

  1. Az egyesület tagságát tagok, pártoló tagok és tiszteletbeli tagok alkotják.

  2. Az egyesület tagjai a felszámolók névjegyzékében szereplő jogi személyek lehetnek, akik az egyesület célkitűzéseivel egyetértenek, azok megvalósításában rendszeresen részt vállalnak, az egyesület Alapszabályát és az Etikai Kódexet magukra nézve kötelező érvénnyel elfogadják, a tagdíjat megfizetik.

A jogi személyiségű szervezetek állandó képviseletükre, illetve az egyesületi munkában történő esetenkénti részvételre, megbízásokra, illetve egyéb tagsági jogaik gyakorlására képviselőt delegálhatnak.

  1. Az egyesület tagja lehet továbbá az a felszámoló szervezet is, amely a felszámolók névjegyzékéből a pályázati keretszám miatt került ki, de megfelel a Cstv. 27/A§. (2) bek. szerinti feltételeknek mindaddig, míg hatósági ellenőrzését a felszámolók névjegyzékét vezető szerv végzi, és egyébként a (2) bek.-ben foglalt egyéb feltételeknek eleget tesz.

  2. Az egyesület pártoló tagja azon természetes, vagy jogi személy lehet, aki az egyesület céljaival egyetért, a megállapított pártoló tagsági díjat megfizeti, továbbá esetenként anyagi, szakmai, szervezői vagy egyéb támogatást ad az egyesület működéséhez.

  3. Az egyesület tiszteletbeli tagja az a magánszemély, megbecsült, elismert szaktekintély lehet, aki az egyesület céljainak megvalósítását elősegíti és részére az elnökség ezt a címet adományozza.

A tagsági viszony keletkezése és megszűnése

6. §

  1. Az egyesület tagsági és pártoló tagsági viszonya az elnökséghez beérkezett belépési nyilatkozat révén, annak az elnökség általi elfogadásával jön létre, melynek tényéről a belépésre jelentkezőt írásban értesítik.

  2. A tagokat megillető jogok és érintő kötelezettségek a belépési nyilatkozatnak az elnökség általi elfogadásával, valamint a tagsági díj megfizetésével érvényesek.

7. § A tagsági díjat az egyesület közgyűlése évente állapítja meg, az elnökség javaslata alapján, a működés feltételeinek, az éves feladattervek, célkitűzések és bevételek figyelembevételével.

8. §

(1) A tagsági és a pártoló tagsági viszony megszűnik az alábbi esetekben:

  1. A tag (pártoló tag) kilépésével, mely szándékot az elnökség részére írásban is be kell jelenteni. A tagsági viszony azon a napon szűnik meg, amikor az elnökség a bejelentést kézhez vette.

  2. A tag (pártoló tag) jogutód nélküli megszűnésével, a pártoló tag halálával.

  3. A taggal (pártoló taggal) közölt írásbeli felmondással szűnik meg a tagsági viszony az elnökség határozata alapján, ha

  • a tag (pártoló tag) az előírt tagsági díjjal egy évet meghaladóan hátralékban van, illetve

  • amennyiben a tag az 5.§ (2)-(3) bekezdésébe foglalt feltételeknek nem felel meg.

A jogviszony a felmondás taggal (pártoló taggal) való közlésétől számított harminc nap elteltével szűnik meg. Az elnökség határozatával visszavonja a felmondást, amennyiben ez idő alatt a tag (pártoló tag) a tagdíjelmaradását maradéktalanul rendezi, illetve a tag igazolja, hogy megfelel az 5.§ (2)-(3) bekezdésébe foglalt feltételeknek.

  1. Kizárással az esetben, ha a tag – ideértve a pártoló tagot is – tevékenysége az egyesület célkitűzéseit sérti, a célok elérését akadályozza, vagy jogszabályokba, Alapszabályba, Etikai Kódexbe ütköző tevékenységet folytat. A kizárásról az elnökség kétharmados többségű szavazattal dönthet. A határozat meghozatala előtt a tag számára lehetőséget kell biztosítani arra – legalább három munkanapos határidő tűzésével –, hogy védekezését írásban vagy szóban kifejthesse; a szóban előadott védekezést jegyzőkönyvbe kell foglalni és a jegyzőkönyv egy példányát a tag számára át kell adni.

A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá az arról való tájékoztatást, hogy a kizárt tag a kizárásról rendelkező határozat ellen a közgyűléshez fellebbezhet (9.§), a fellebbezés eredménytelensége esetén pedig a határozat hatályon kívül helyezése iránt a törvény szerint peres eljárást kezdeményezhet. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.

  1. A tiszteletbeli tagok ezen jogviszonya halállal, írásbeli lemondással és visszavonással szűnhet meg. A visszavonásról az elnökség dönt, az esetben, ha a tiszteletbeli tag ezen címre méltatlanná vált. A visszavonásra egyebekben a kizárás szabályait kell megfelelően alkalmazni.

9. § A kizárást, a törlést és a visszavonást kimondó elnökségi határozat ellen, annak kézhezvételétől számított 15 napon belül az érintett tag halasztó hatályú fellebbezést terjeszthet az egyesület közgyűléséhez. Ugyanezen határidő fellebbezhet a közgyűléshez az a személy, akinek tagfelvételi kérelmét az elnökség elutasította.

10. § A tagsági viszony bármely okból történő megszűnése esetén a befizetett tagsági díj nem követelhető vissza, de a tag köteles a felmondással érintett teljes félévi tagdíjat megfizetni, ez alól különös méltánylást érdemlő esetben az elnökség eltekinthet.

A tagok jogai és kötelességei

11. § Az egyesület tagja jogosult:

  1. a kitűzött célok, az Alapszabályban rögzített feladatok megvalósításában az éves feladattervek, programok meghatározásában és végrehajtásában az egyesületet érintő ügyben, illetve kérdés megvitatásában részt venni, véleményt nyilvánítani;

  2. a közgyűlés és elnökségi ülés összehívását kezdeményezni, illetve azok napirendjére javaslatot tenni az Alapszabály 16. § (2) bekezdésében szabályozott módon;

  3. szavazati joggal részt venni az egyesület közgyűlésén, ezen keresztül ellenőrizni az elnökség munkáját, továbbá javaslatokat, indítványokat tehet, illetve panasszal, felszólalással, fellebbezéssel fordulhat az egyesület illetékes szerveihez;

  4. részt venni az egyesület rendezvényein, tanfolyamain, szakmai pályázatain, igénybe veheti az egyesület szolgáltatásait, továbbá az egyesület által nyújtott kedvezményeket;

  5. a tag, illetve képviselőjének megválasztása esetén az egyesület bármely testületében tisztséget viselni;

  6. az egyesülettől szakmai érdekvédelmet kérni.

12. § A pártoló tagnak jogában áll az egyesület elnökségének, bizottságainak és a közgyűlésnek javaslatokat tenni, a közgyűlésen tanácskozási joggal részt venni, az egyesület szolgáltatásait igénybe venni.

13. § A tiszteletbeli tag a közgyűléseken tanácskozási joggal rendelkezik és részt vehet az egyesület rendezvényein. Jogosult véleményt nyilvánítani és szakértőként részt venni az egyesület munkájában.

14. § Az egyesület tagjai kötelesek elősegíteni az egyesületi alapszabály célkitűzéseinek megvalósítását. Önként vállalt kötelezettségük a szakmai és etikai normák követelményeinek következetes betartása, a közgyűlés által a részükre megállapított éves tagdíjat befizetése.

IV. AZ EGYESÜLET SZERVEZETE, MŰKÖDÉSE

15. § (1) Az egyesület legfőbb szervei és ügyintéző szervezete a következők:

  • közgyűlés

  • elnökség

  • felügyelőbizottság

  • etikai bizottság

  • jogi és szakmai bizottság

  • oktatási bizottság

  • ügyvezető igazgató

  • titkárság

(2) Az egyesület elnökének, elnökhelyettesének, elnökségi tagjainak, a bizottságok tagjainak és elnökeinek (továbbiakban együtt: tisztségviselők) csakis valamely tagszervezet természetes személy szervezeti képviselője vagy tagja, továbbá a tagszervezettel tartós megbízási vagy munkaviszonyban álló, a Felszámolók Névjegyzékében adott tagszervezet szakértőjeként (felszámolóbiztosként, közgazdászként, jogászként, könyvvizsgálóként) nyilvántartott természetes személy választható meg. Amennyiben a tisztségviselő e feltételnek nem felel meg, tisztségét automatikusan elveszíti.

(3) A pártoló tagok (illetve képviselőik), valamint a tiszteletbeli tagok tisztségviselővé nem választhatók, kizárólag szakértőként vehetnek részt a bizottságok munkájában.

(4) A tisztségviselők több ciklusra is újraválaszthatók.

A közgyűlés

16. §

  1. Az egyesület legfőbb szerve a közgyűlés, mely az egyesület tagjainak összességéből áll.

  2. A közgyűlést legalább évente egy alkalommal össze kell hívni (rendes közgyűlés). Össze kell hívni a közgyűlést akkor is, ha azt törvény előírja, ha azt az elnökség egyébként szükségesnek ítéli, ha a tagok egyharmada az ok és a cél megjelölésével írásban az elnökségnél kezdeményezi, illetve azt a bíróság elrendeli (rendkívüli közgyűlés).

  3. A rendes és a rendkívüli közgyűlést az elnökség hívja össze, egyben meghatározza a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlés időpontját, melyet a közgyűlés időpontjától számított 15. és 30. nap között kell meghatározni.

  4. A közgyűlésre az egyesület minden tagját írásban vagy a tagszervezet által megadott legutóbbi e-mail címre elektronikus úton kell meghívni, a napirend feltüntetése mellett, legalább 15 nappal a közgyűlés tervezett időpontját megelőzően.

17. § A közgyűlés az egyesületet érintő minden kérdésben dönthet. Kizárólagos hatáskörébe tartozik:

  • az egyesület Alapszabályának, Választási szabályzatának és az Etikai Kódexének jóváhagyása,

  • az egyesület elnökének, elnökhelyettesének, elnökségi tagjainak, a bizottságok elnökeinek, valamint a felügyelőbizottság és az etikai bizottság tagjainak a Választási Szabályzatban írtak szerinti megválasztása, illetve visszahívása,

  • jogszabályba, Alapszabályba ütköző elnökségi, bizottsági határozatok visszavonása, módosítása,

  • az egyesület éves költségvetésének és beszámolójának jóváhagyása, a tagdíj, rendkívüli tagdíj és pártoló tagdíj megállapítása,

  • az elnökség és abizottságok éves beszámolójának megtárgyalása, elfogadása,

  • az elnökségi határozatokkal szembeni fellebbezések elbírálása,

  • döntés az egyesület más egyesülettel való egyesüléséről,

  • az egyesület feloszlásának kimondása,

  • az egyesületi vagyon felosztásának eldöntése, a 44.§-ra figyelemmel

  • gazdasági társaság alapításához, azokba történő belépéséhez

  • döntés mindazon ügyekben, amelyeket jogszabály vagy az Alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.

18. §

  1. A közgyűlés határozatképes akkor, ha azon a tagok több mint fele jelen van. A határozatképtelenség miatt - ugyanazon napirendi pontokkal - megismételt közgyűlés a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes.

  2. A közgyűlésen szavazati joggal a tagok rendelkeznek, s minden tagnak egy szavazata van.

  3. A Közgyűlés határozatait általában nyílt szavazással, a jelenlévők egyszerű szótöbbségével hozza, azzal az eltéréssel, hogy személyi kérdésekről, tisztségviselők megválasztásáról és felmentéséről a tagok titkos szavazással döntenek az egyesület Választási Szabályzatában foglaltak szerint. Egyéb kérdésekben szavazategyenlőség esetén a Közgyűlés elnökének a szavazata dönt.

  4. A közgyűlés - egyszerű szótöbbséggel - elrendelheti egyes napirendi pontok tekintetében más szavazási mód alkalmazását.

  5. A jelenlévők kétharmados szótöbbséggel hozott határozata szükséges:

  • az Alapszabály és az Etikai Kódex elfogadásához, módosításához,

  • más hasonló szervezethez való csatlakozás elhatározásához,

  1. A tagok kétharmadának szavazata szükséges az egyesület megszűnéséhez és a vagyon felosztásához.

  2. A közgyűlésen megjelent tagokról jelenléti ívet kell készíteni, amelyen fel kell tüntetni a tag, valamint képviselője nevét és lakóhelyét vagy székhelyét. A jelenléti ívet a közgyűlés levezető elnöke és a jegyzőkönyvvezető aláírásával hitelesíti.

  3. A közgyűlésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyet a közgyűlést levezető elnök, valamint a megválasztott jegyzőkönyvvezető és két hitelesítő aláírásával hitelesít. A jegyzőkönyvben fel kell tüntetni az egyesület nevét és székhelyét, a közgyűlés helyét és idejét, a levezető elnök, a jegyzőkönyvvezető és a jegyzőkönyv hitelesítők nevét, rögzíteni kell továbbá a napirendet, az elhangzott javaslatokat, valamint a meghozott határozatokat, a leadott szavazatok és ellenszavazatok, valamint a szavazástól tartózkodók számát.

  4. A közgyűlések nyilvánosak, de szükség esetén, egyszerű szótöbbséggel hozott határozat alapján, zárt ülést rendelhet el a közgyűlés levezető elnöke.

Az elnökség

19. §

  1. A közgyűlések között az egyesület ügyintéző szerve az elnökség, amelynek hatáskörébe tartozik minden olyan ügy, amelyet az Alapszabály nem utal a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

  2. Az elnökség szervezi az egyesület munkáját, irányítja és felügyeli az egyesület tevékenységét és gazdálkodását.

  3. Az elnökség megválasztja és belátása szerint visszahívja a jogi és szakmai bizottság és az oktatási bizottság tagjait (a közgyűlés által választott bizottsági elnökök kivételével.) Az elnökség a bizottsági elnökök közgyűlés általi megválasztását követően 60 napon belül gondoskodik a bizottsági tagok megválasztásáról.

  4. Az egyesület vezető tisztségviselői az elnökség tagjai.

20. §

  1. Az elnökség tagjainak száma hét fő továbbá két fő póttag, akik tanácskozási joggal vesznek részt az elnökség munkájában (az elnök, egy elnökhelyettes és öt tag, amelyből a közgyűlés által megválasztott jogi és szakmai bizottság, valamint az oktatási bizottság elnöke automatikusan tagja az elnökségnek.) A határozatait az elnökség egyszerű szótöbbséggel hozza, szavazategyenlőség esetén az elnök szavazata dönt. A póttag megüresedés esetén köteles az elnökség felkérése alapján a tisztséget betölteni.

  2. Az egyesület elnöksége az egyesület ügyvezetésre vonatkozó Szervezeti és Működési Szabályzatot – mely az elnökség ügyrendjét is tartalmazza – saját hatáskörében állapítja meg, melyről a közgyűlést tájékoztatni szükséges. A Szervezeti és Működési Szabályzat nem állhat ellentétben az Alapszabállyal, a Választási Szabályzattal és az Etikai Kódexszel.

21. §

  1. Az elnökség szükség szerint, de legalább évente négy alkalommal ülésezik, melyet az egyesület elnöke, vagy felhatalmazása, illetve akadályoztatása esetén 2 elnökségi tag hív össze írásban, az ülést megelőzően 8 nappal, a naprendi pontok megjelölésével és az írásos előterjesztések megküldésével. A tagok 10%-a írásban, a napirend megjelölésével elnökségi ülés összehívását kezdeményezheti, melyet az elnök, annak kézhezvételétől számított legkésőbb 30. napra köteles összehívni. Az elnökség akkor határozatképes, ha tagjainak több mint 50 %-a jelen van.

  2. Az elnökség feladatai ellátásához alkalmazottakat foglalkoztathat, külső szakértőket is bevonhat.

  3. Az elnökség választja meg és irányítja az ügyvezető igazgatót, továbbá gyakorolja felette a munkáltatói jogokat.

  4. A folyamatos ügyek vitelével, továbbá a titkársági feladatok megfelelő ellátásával megbízott ügyvezető igazgató megbízása határozatlan időre vagy visszahívásáig történik.

  5. Az elnökség tagjai kötelesek a közgyűlésen részt venni, a közgyűlésen az egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

  6. Az elnökség az egyesület feladatainak szakszerűbb ellátása érdekében eseti bizottságot hozhat létre. Az eseti bizottságot az elnökség irányítja, ellenőrzi.

  7. Az elnökség üléseire tanácskozási joggal meg kell hívni az ügyvezető igazgatót, továbbá akinek a jelenléte a napirendhez indokolt.

  8. Az elnökségi ülések állandó meghívottja a felügyelőbizottság és az etikai bizottság elnöke.

22. § Az elnökség beszámolási kötelezettséggel tartozik a közgyűlésnek.

23. § Az elnökség tagjai rendszeresen és tevékenyen részt vesznek:

  • az elnökség feladatainak megvalósításában, a határozatok, tervek előkészítésében, a határozatok meghozatalában,

  • a közgyűlés és az elnökség határozatainak végrehajtásában, illetve a végrehajtás ellenőrzésében.

24. §

  1. Az elnökséget a közgyűlés négy éves időtartamra választja.

  2. Az elnökség szükség esetén kooptálással kiegészíthető a következő közgyűlés időpontjáig. A kooptálás során a két póttagnak elsőbbséget kell biztosítani.

Az elnök

25. §

  1. Az elnök képviseli az egyesületet, irányítja az egyesület elnökségének munkáját.

  2. Elnöki jogkörben végzett tevékenységéről, a felügyeleti szervek, szakhatóságok, bíróságok és egyéb szervezetek előtt az egyesület nevében, képviseletében teendő intézkedéseiről az elnökséget tájékoztatja, a megtett intézkedésekről a következő ülésen beszámol az egyesület elnökségének, illetve a közgyűlésnek.

  3. Szervezi az egyesület és az elnökség munkáját, összehívja az elnökségi ülést, meghatározza annak napirendjét, kijelöli az egyes ügyek felelőseit, előadóit.

  4. Irányítja az egyesület gazdálkodását, ellenőrzi az ügyvitelét. Utalványozási jogkört gyakorol az egyesületi költségvetés keretében és irányítja az egyesület gazdasági tevékenységét.

  5. Ügyvezető igazgató hiányában munkáltatói jogokat gyakorol az egyesülettel munkaviszonyban álló alkalmazottai felett, valamint a megbízási jogviszonyban foglalkoztatottakkal szemben gyakorolja a megbízói jogosultságokat.

  6. Az elnököt tartós távollét és akadályoztatás esetén az elnökhelyettes helyettesíti, aki tevékenységét lehetőség szerint az elnöktől kapott utasítások és feladatok keretében fejti ki, és arról az elnököt, illetve az elnökséget tájékoztatja.

  7. Az elnököt a közgyűlés négy éves időtartamra választja.

Az elnökhelyettes

26. §

  1. Az elnökhelyettest a közgyűlés választja négy éves időtartamra.

  2. Az elnökhelyettes részt vesz az elnökség feladatainak meghatározásában, a különböző tervek, célprogramok előkészítésében és megvalósításában, továbbá a végrehajtás ellenőrzésében.

  3. Az elnökhelyettes tevékenységét az elnök irányítása mellett végzi, az elnöktől vagy az elnökségtől kapott felhatalmazás és eseti konkrét megbízások keretei között elláthatja az egyesület képviseletét, melyről tájékoztatást ad az elnökségnek.

  4. Feladatait, hatáskörét a Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza, azzal a korlátozással, hogy az egyesületre vonatkozó kötelezettséget csak az elnökség felhatalmazásával vállalhat.

Az ügyvezető Igazgató

27.§ Az elnökség megbízással vagy munkaviszony létrehozásával ügyvezető igazgatót bíz meg. Az ügyvezető igazgató feladata az egyesület ügyviteli feladatainak ellátása illetve irányítása, az elnökségi ülések között a határozatok végrehajtása, az elnökségi ülések előkészítése az egyesület dolgozói felett a munkáltatói jogok gyakorlása. Feladatait részletesen az elnökség által elfogadott Szervezeti és Működési Szabályzat tartalmazza

A felügyelőbizottság

28.§ A felügyelőbizottság az egyesület ellenőrző szerve. A közgyűlés által megválasztott elnökből és két tagból áll. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.

29.§

  1. A felügyelőbizottság tevékenységéért a közgyűlésnek felelős, annak beszámolással tartozik. A felügyelőbizottságnak nem lehet tagja az, aki az egyesület elnökségének tagja, aki az egyesület alkalmazásában áll, vagy az egyesületben gazdasági feladatokat lát el. A felügyelőbizottság észrevételeiről, javaslatairól tájékoztatja az elnökséget.

  2. A felügyelőbizottság feladata az egyesület pénzügyi és gazdasági tevékenységének vizsgálata, a költségvetés végrehajtásának-, a vonatkozó jogszabályok betartásának ellenőrzése.

  3. A felügyelőbizottság további feladata az egyesület és választott szervei, tisztségviselői, a belső szabályzatok, a vonatkozó jogszabályok szerinti működésének, tevékenységének, a testületi határozatok végrehajtásának az ellenőrzése.

  4. A felügyelőbizottság kezdeményezheti a rendkívüli közgyűlés összehívását.

30. §

  1. Az felügyelőbizottságot a közgyűlés négyéves időtartamra választja.

  2. Megüresedés esetén a felügyelőbizottság megmaradt tagjai kötelesek haladéktalanul kezdeményezni a közgyűlés összehívását. Az új tag közgyűlés általi kijelöléséig a megmaradt tagok gyakorolhatják a felügyelőbizottság jogkörét.

Az etikai bizottság

31. §

  1. Az etikai bizottság a közgyűlés által négy évre választott elnökből és hattagból áll, Ügyrendjét maga állapítja meg.

  2. A bizottság felügyeli az egyesület, illetve tagjai Etikai Kódexben rögzítetteknek megfelelő munkáját, a tagsággal önként vállalt követelményeknek való megfelelőséget, bejelentésre vagy az elnökség felkérésére etikai vizsgálatot folytat.

  3. A bizottság feladata az Etikai Kódex gondozása, módosítására vonatkozó írásbeli előterjesztés az elnökség részére.

  4. A bizottság a FOE tagok közötti közvetítői tevékenységet az érintett tag vagy tagok felkérésére végzi. A közvetítői tevékenység szabályait az Ügyrendjében állapítja meg, melyről a közvetítői eljárás megkezdése előtt az indítványozó tagot tájékoztatja.

32. §

  1. Az etikai normák megszegését a bizottság állapítja meg. A feladata ennek alapján az Etikai Kódexben rögzítettek szerint eljárni.

  2. A bizottság elmarasztaló határozata ellen az érintett tag 15 napon belül az elnökségnél fellebbezhet.

33.§ A bizottság tagjainak pótlásáról a következő tisztújító közgyűlésig az elnökségnek kell kooptálással gondoskodni.

A jogi és szakmai bizottság

34. § A jogi és szakmai bizottság feladata a tagszervezetek és az általuk foglalkoztatott szakértők szakmai felkészültségének, munkájuk színvonalának emelése, az elnökség érdekérvényesítő szerepvállalásának szakmai megalapozása. Ennek érdekében a bizottság figyelemmel kíséri és elemzi a jogi-közgazdasági környezet változásának hatásait, ajánlásokat és módszertani útmutatásokat készít a hatályos jogszabályok alkalmazására, elősegíti a felszámolók gyakorlati tapasztalat-cseréjét, közreműködik a szakterületet érintő publikációk, szakmai kiadványok megjelentetésében.

A bizottság feladata továbbá a fizetésképtelenségi szakterület jogi feltételrendszerének folyamatos figyelemmel kísérése, módosító javaslatok kezdeményezése, kodifikációs előkészítő munkában a FOE álláspontjának kialakítása, elnökség felkérésére ennek képviselete.

35. § A bizottság szorosan együttműködik az oktatási bizottsággal. Biztosítja és képviseli az oktatási bizottság sajátos feladatainak végrehajtásában a szakmaiság jelenlétét, a jogalkalmazás tapasztalatainak érvényesülését.

36. § A bizottság öt tagból és két póttagból áll, az elnökét a közgyűlés, tagjait az elnökség négy évre közvetlenül választja. A bizottság tagjainak pótlásáról a következő tisztújító közgyűlésig az elnökségnek kooptálással kell gondoskodni azzal, hogy kooptálás során a két póttagnak elsőbbséget kell biztosítani.

Az oktatási bizottság

37.§ Az oktatási bizottság elősegíti és szervezi a felszámolók kötelező felsőfokú képzését; elősegíti, szervezi és felügyeli a felszámolási szakasszisztens képzést; közreműködik a továbbképzés és egyéb képzési programok kidolgozásában; oktatási és tanulmányi témában statisztikai adatokat szolgáltat, elemzéseket, felméréseket készít az elnökség számára; valamint oktatási és tanulmányi témában előterjesztéseket készít.

38. §

  1. Az oktatási bizottság elnökét a közgyűlés, két tagját, valamint további egy póttagját az elnökség választja négy évre.

  2. A bizottság tagjainak pótlásáról a következő tisztújító közgyűlésig az elnökségnek kooptálással kell gondoskodni azzal, hogy kooptálás során a póttagnak elsőbbséget kell biztosítani.

V. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA

39.§

  1. Az egyesület céljai megvalósítása érdekében éves költségvetés alapján gazdálkodik. A gazdálkodása rendjére az egyesületekre vonatkozó jogszabályok az irányadók.

  2. Az egyesület a gazdálkodásról olyan nyilvántartást köteles vezetni, amely a felügyelőbizottságon keresztül bármikor ellenőrizhető.

40.§ Az egyesület, a tagok, a pártoló tagok vagy más személyek által rendelkezésre bocsátott anyagi eszközökkel, valamint gazdasági-vállalkozó tevékenységéből befolyt összeggel gazdálkodik. Ezek felhasználása csak az egyesületi célokban meghatározott feladatokra történhet.

41.§ Az egyesület bevételei:

  • tagdíj,

  • tagok és pártoló tagok anyagi támogatása,

  • egyéb bevételek (a közgyűlés által szabályozott keretek közötti gazdasági vállalkozói tevékenység, pályázatok, rendezvények stb.)

VI. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE

42. §

  1. Az elnök az egyesületet egy személyben teljes körűen, önállóan, minden korlátozás nélkül képviselheti. Az elnök az írásbeli képviseleti jogot akként gyakorolja, hogy az előírt, előnyomott, vagy nyomtatott egyesületnév alá nevét írja. A Szervezeti és Működési Szabályzat kötelezheti az elnököt, hogy meghatározott értékhatár felett a képviseleti jog gyakorlása előtt kérje ki az elnökség előzetes hozzájárulását.

  2. Az elnök akadályoztatása esetén az egyesület írásbeli jognyilatkozatait az elnökhelyettes vagy az elnökség által kijelölt két elnökségi tag vagy bizottsági tag jogosult együttesen aláírni.

  3. Az ügyvezető igazgató önállóan jogosult az írásbeli képviselet gyakorlására akként, hogy az előírt, előnyomott, vagy nyomtatott egyesületnév alá nevét írja. Az ügyvezető igazgató csak az elnökség előzetes jóváhagyásával jogosult a Szervezeti és Működési Szabályzatban meghatározott értékhatárt meghaladó szerződés megkötésére. Nem jogosult hitelszerződés megkötésére és egyéb kötelezettség vállalására, kötelezettség elengedésére.

VII. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

43.§ Az egyesület megszűnik, ha:

  • megszűnését a közgyűlés a tagok kétharmados szótöbbségével kimondja,

  • más egyesülettel egyesül vagy egyesületekre válik szét,

  • a taglétszám hat hónapon keresztül 10 alá csökken.

44.§ Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén – ha az egyesület nem fizetésképtelen és törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz – végelszámolásnak van helye. A hitelezők kielégítése után a tagdíjbefizetésekből megmaradt vagyont a tagok között befizetéseik arányában kell szétosztani, úgy, hogy valamennyi tag legfeljebb a tagdíjbefizetésével megegyező összegre jogosult. Az egyéb vagyont (ideértve a tagdíjfizetésből képzett tőke esetleges hasznait is) az egyesület céljai érdekében kell felhasználni, akként, hogy a közgyűlésnek a végelszámolást elhatározó döntésében megjelölt civil szervezetnek kell átadni.

VIII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

45.§ Az egyesület az 2011. CLXXV. tv. alapján működik, összhangban az Alaptörvénnyel. Az Alapszabály által nem érintett kérdésekben a Polgári Törvénykönyv (2013. évi V. törvény) rendelkezései az irányadók.

46. § Jelen Alapszabályt az egyesület 2017.04.26-án tartott közgyűlése fogadta el.

Budapest, 2017. április 26.


Teljes anyag letöltése .pdf-ben