Etikai kódex

FELSZÁMOLÓK ÉS VAGYONFELÜGYELŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETE

ETIKAI KÓDEX

PREAMBULUM

A FELSZÁMOLÓK ÉS VAGYONFELÜGYELŐK ORSZÁGOS EGYESÜLETE (FOE) attól az elhatározástól vezetve, hogy a vagyonfelügyeleti, végelszámolói, pénzügyi gondnoki, vagyonrendezői és felszámolói (továbbiakban együttesen: felszámolói) feladatokat végző tagsága számára egységes szakmai, etikai normarendszert ajánljon, a normarendszer alapján tevékenykedő szervezetek és személyek társadalmi, szakmai megítélése kedvező legyen, és maradjon, tevékenységükben e szakmai, etikai normarendszert követők üzleti jó hírneve, fedhetetlensége támadhatatlan legyen, valamint alaptalan megtámadásuk esetén kellő védelemben részesüljenek, megalkotta az ETIKAI KÓDEXET.

I.RÉSZ

Általános szabályok

Az Etikai Kódex a magatartási normák olyan összessége, amely tartalmazza, - a törvényes kereteken belül - a hazai és európai gazdasági, társadalmi környezet által etikailag elfogadhatónak ítélt szakmai viselkedési normarendszert, valamint e normáktól való megatartásbeli eltérés várható következményeit.

E kódex magában foglalja azon alapelveket, amelyek betartásával kell eljárnia a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete tagjainak, pártoló tagjainak, elkerülve a jelenlegi gazdasági és társadalmi környezet által negatívnak ítélt magatartást. Az alapelvek megsértése a felszámolói tevékenységet végzők közösségének együttes érdekei ellen hat, így a szakmai közösség - érdekeinek védelmében- az etikai normák megsértőit, jelen Kódexben rögzítettek szerint elmarasztalásban részesíti.

Az alapelvek alanyi köre kiterjed:

  • A kódexalkotó szervezet tagságára,

  • A tagok tevékenységében bármely jogviszony alapján közreműködőkre,

  • A pártoló tagokra.

Az alapelvek célja:

Az alapelvek célja, hogy azok követésével valamennyi felszámoló növelje az felszámolók iránti bizalmat, a felszámolók, és az Őket foglalkoztató felszámoló cégek szakmai presztízsét.

Célja továbbá, hogy azon felszámolók számára, akik üzleti tevékenységüket a szakmai-etikai szabályok betartása mellett folytatják, feddhetetlenséget, erkölcsi, szakmai védelmet biztosítson.

Az alapelvek és a hatályos jog viszonya:

Mindenekelőtt a felszámoló köteles betartani a munkájára vonatkozó jogszabályi előírásokat. Amennyiben a jogszabály nem szabályoz egyes élethelyzeteket, de arra az alapelvek útmutatást adnak, vagy ha a jogi normaszövegben foglaltakon túli viselkedési szabályt tartalmaznak az alapelvek, akkor a felszámoló kövesse az alapelvek előírásait.

Az etikai normarendszer az alapelvek által szigorúbb elvárásokat támaszt a hatályos jogrendszernél.

II.RÉSZ

ALAPELVEK

A felszámoló tevékenységében és eljárásában az üzleti tisztességnek megfelelően, magas szakmai színvonalon, a hitelezők érdekeit szem előtt tartva, az adott kérdésekben objektíven, függetlenségét nem veszélyeztetve, kellő diszkrécióval, a vagyonmegőrzés és gyarapítás, a pénzkezelés, vagyonértékesítés tekintetében a "jó gazda gondosságával", munkáltatói jogkörét kellő körültekintéssel gyakorolva, az érdekeltek számára a szükséges tájékoztatást megadva, a törvényességet betartva köteles eljárni.

  1. Üzleti tisztesség

A felszámoló minden szakmai és üzleti kapcsolatában tisztességgel járjon el. A tisztesség nem csupán becsületességet jelent, hanem korrekt kapcsolatokat és megbízhatóságot is. A felszámoló névválasztásának a szakma méltóságához illőnek kell lennie.

  1. Tárgyilagosság

A felszámoló minden szakmai és üzleti tevékenysége során tárgyilagosságra törekedjen. A tárgyilagosság a tények és körülmények körültekintő mérlegelése. A felszámoló szervezet felelős azért, hogy az általa megbízott felszámoló és az általa felkért szakértő, teljesítési segéd, alvállalkozó munkáját befolyásolásoktól mentesen a vonatkozó etikai normák betartásával végezze.

  1. Szakmai igényesség

A felszámoló szakmai munkáját képesítése és szakmai tapasztalatai alapján kellő gonddal, és korrektséggel végezze. Törekedjen tevékenysége szakmai színvonalának állandó fejlesztésére. Szükség esetén vegye igénybe a szakmai érdekközösség véleményét, szakmai kapcsolatait, feladatai maradéktalan megoldásához. A felszámoló kizárólag a felszámolási eljárás jogerőre emelkedésének napjától jogosult az adóssal szembeni adatkérésre, azt követően viszont haladéktalanul meg kell kezdenie feladatait. A felszámoló köteles a kijelölő bíróság által előírt határidők betartásával végezni munkáját. Amennyiben objektív akadályoztatása miatt ez nem lehetséges, köteles az akadályozó tények azonnali bejelentésére a bíróság és a hitelezői választmány felé. A felszámoló köteles a felszámolási eljárást mielőbb lezárni. A zárás szakmailag megalapozatlan időbeli elhúzása, hitelezői érdeket sértve, etikai vétség.

  1. Elfogulatlanság

A felszámoló tevékenységében és eljárásában legyen elfogulatlan az eljárás minden szereplőjével szemben. Az adós nevében eljáró felszámoló és a hitelező(k), illetve harmadik személyek közötti peres eljárásban a felszámolónak tárgyilagosnak, tényszerűnek kell lennie

  1. Felszámoló gondossága, felszámolási költségek elszámolása

A felszámoló a felszámolási eljárás során a költségek tekintetében törekedjék a "lex minima" elvének érvényesítésére. Nem számolhat el alaptalan vagy indokolatlan költségeket, a rábízott pénzeszközöket gondosan kezelje. A felszámoló kellő gondossággal és körültekintéssel eljárva kezelje a rábízott vagyont. A felszámoló az adós vagyonának terhére üzleti kockázatot nem vállalhat!

  1. Hitelezői érdekvédelem

A felszámoló fő feladata a fizetésképtelen gazdálkodó szervezet vagyonának megőrzésével, értékesítésével, a követelések behajtásával, hitelezői egyezség támogatásával a hitelezők nyilvántartásba vett követelése minél nagyobb mértékű kielégítésének biztosítása.

Amennyiben egyes hitelezők más hitelezők rovására indokolatlan előnyt kívánnak elérni, a felszámoló köteles az összes hitelezői érdek szem előtt tartásával a jogszabályok szellemében eljárni. Bármely hitelező jogtalan előnyben részesítése súlyos etikai vétség.

  1. Dolgozói érdekvédelem és hitelezői érdek ütközése

A felszámoló a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet munkavállalóival szemben a munkajogi szabályokon túlmenően akkor jár el méltányosan, ha a vitás kérdésekben döntésekor figyelembe veszi a munkaadói, munkavállalói és hitelezői érdekképviseletek között az adott kérdésben létrejött megállapodást vagy állásfoglalást. Több lehetséges, közel azonos eredményre vezető alternatíva esetén a felszámoló a dolgozók érdekeit jobban szolgáló, a munkahely megtartásával járó megoldást válassza, amennyiben ez az összes hitelezői érdeket nem sérti.

Több dolgozói érdekképviselet eltérő álláspontja esetén a felszámoló törekedjen az álláspontok közelítésére, ha ez nem jár eredménnyel, akkor a szakmailag megalapozottabb, és szélesebb munkavállalói körre nézve kedvezőbb és a hitelezői érdekvédelemmel jobban összeegyeztethető álláspontot részesítse előnyben. Több, közel azonos álláspont esetén a többségi elv érvényesüljön.

  1. Üzleti titoktartás

A felszámoló védje az adós cég vagyoni és üzleti titkait, tartózkodjon a nem a jogosultak részére történő információadástól, dokumentumok kiszolgáltatásától, az esetleges továbbműködtetés, a vagyon további leértékelődésének elkerülése, valamint a felszámolás ütemes, zavartalan lebonyolíthatósága érdekében. A felszámoló az adós cég vagyonának értékesítése során köteles tartózkodni minden olyan jogellenes magatartástól, információ kiszolgáltatásától, amely a legmagasabb vételár elérését, illetve a tisztességes piaci versenyt károsan és jogellenesen befolyásolja

  1. Törvényesség

A felszámoló maga nem tehet olyat, és nem működhet közre abban, ami a jogszabályok rendelkezéseinek kijátszásához vagy a joggal való visszaéléshez vezet. A felszámoló az adós egyezségi szándéka esetén sem mondhat le a felszámolási vagyon felelős átvételéről, a továbbműködtetés hitelezői kontrolljának jogszabályi biztosításáról a Cstv. vonatkozó előírásainak betartásáról. A vagyonértékesítés során következetesen be kell tartani a vonatkozó törvények előírásait, kiemelt figyelmet fordítva a szerződések teljesítésének garanciáira.

  1. Szakmai együttműködés

A felszámoló tevékenysége során más felszámoló szervezetek irányában a szakmai kollegialitás szellemében eljárva tanúsítson segítőkész magatartást. A vitás ügyeket elsősorban tárgyalásos úton rendezzék. Kerülje más felszámolók jó hírnevének beárnyékolását, üzletkörének megsértését vagy befolyásolását. Az érintett felszámoló szervezetek a jogszabályok és az etikai alapnormák betartásával alakítsák ki együttműködésüket az adott eljárás egyéb résztvevőjének érdeksérelmének lehetőséghez képest történő elkerülésével. Amennyiben a felszámoló egy felszámolási eljárás lezárás előtti átadására kényszerül, köteles a másik felszámoló felé mérleg készítésével teljeskörű pénzforgalmi elszámolást, illetve a főbb eljárásbeli eseményekről írásos jelentést készíteni és ezt az eljáró bíróságnak, valamint az új kijelölt felszámolónak átadni, a FOE Elnöksége részéről jóváhagyott kidolgozott szakmai iránymutatás szerint. Két felszámoló vitájakor az érdekeltek vegyék igénybe az etikai bizottság közvetítői tevékenységét, keressék a megállapodás lehetőségét.

III.RÉSZ

Eljárási rend

  1. Az etikai eljárás

Az etikai eljárás olyan, jelen Kódex III. Részében meghatározott eljárási rend szerint szabályozott eljárás, amelyet a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete folytat le a rendes tagjai közé tartozó felszámoló ellen, jelen kódex II. Részében meghatározott alapelv megsértése miatt benyújtott panasz alapján. Az eljárás során az Etikai Bizottság lehetőséget biztosít az eljárásban résztvevőknek a nyilatkozattételre, bizonyítékaik előterjesztésére, majd a tényállás tisztázását követően, a felek előadása, a becsatolt bizonyítékok, tanúmeghallgatások, valamint releváns adatok, információk, mérlegelését követően döntést hoz, amennyiben szükséges, szankciót alkalmaz.

A pártoló tagok kötelesek betartani a Kódex II. részében rögzített alapelveket és etikai normákat, de velük szemben etikai eljárás nem folytatható.

  1. Felelősség, az etikai eljárás tárgya, hatálya

Etikai eljárás kizárólag konkrét ügyben és még folyamatban lévő felszámolási eljárásban, csődeljárásban, vagyonrendezési eljárásban, végelszámolási eljárásban, kényszertörlési eljárásban tanúsított felszámolói magatartásra hivatkozással kezdeményezhető.

Etikai eljárás kizárólag olyan szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartás, illetve mulasztás gyanúja alapján folytatható le, amely az elkövetésekor, illetve az elbírálásakor jelen Kódex III. Részében etikai vétségként került meghatározásra, mely sérti jelen Etikai Kódex II. Részében foglalt etikai alapelveket.

A Kódex hatálya kiterjed valamennyi, a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületében tagként résztvevő felszámoló szervezetre. A felszámoló köteles gondoskodni arról, hogy tagjai, alkalmazottai, megbízottai olyan magatartást tanúsítsanak munkavégzésük során, amely megfelel a jelen Kódexben megfogalmazott etikai elvárásoknak. Valamely felszámoló szervezet érdekében tevékenykedő személyek magatartásáért a felszámoló szervezet vonható felelősségre.

  1. Az etikai bizottság

Az etikai eljárás lefolytatása az etikai bizottság feladata. Az etikai bizottság tagjait a FOE taggyűlése választja meg az Egyesület Alapszabályában foglaltak szerint.

Etikai vétség miatt érkezett panasz esetén az etikai bizottság elnöke a bizottság tagjaiból – a bizottsági munka által okozott leterheltség figyelembe vételével – két tagot jelöl ki előadóként, melyek feladata az etikai bizottság eljárásának, döntéshozatalának előkészítése.

  1. Összeférhetetlenség

Az etikai bizottság tagjai közül azok, akik a panasszal érintettek, az eljárásban nem vehetnek részt. Az érintettséget annak felismerésekor a bizottsági tag haladéktalanul köteles a bizottság elnökének jelezni. Ennek elmulasztása esetén az eljárásban résztvevő bármelyik fél az eljárás során bármikor elfogultsági kifogással élhet. Amennyiben a tag az érintettséget jelzi, illetve az erre irányuló kifogás alapos, a bizottság elnöke felmenti az eljárásban történő részvétel alól.

Amennyiben a bizottság elnökével kapcsolatban merül fel összeférhetetlenség, a bizottság erről egyszerű többséggel határoz, és szükség esetén az adott etikai eljárásra korlátozott hatállyal ideiglenes, ügyvivő elnököt választ a tagjai közül.

  1. Az etikai eljárás alanyai

Etikai eljárás kizárólag a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületében rendes tagként résztvevő felszámoló szervezet ellen indítható. A felszámolót az etikai eljárás során annak tagja, illetve ügyvezetője saját jogán, alkalmazottja, tartós megbízási jogviszonyban álló szakértője, illetve ügyvéd meghatalmazással képviselheti. Amennyiben a beadvány a felszámoló szervezet tagja, alkalmazottja, megbízottjai, stb. ellen irányul, a bizottság az eljárást ebben az esetben is a felszámoló szervezet elleni panasznak tekinti.

Etikai panasszal azon természetes, illetve jogi személyek, egyéb szervezetek élhetnek, melyek a Cstv. alapján kifogás előterjesztésére is jogosultak. Amennyiben a panasz előterjesztője nem az adós, vagy annak nem hitelezője, úgy az etikai bizottság határoz arról, hogy a panaszos jogát, egyéb érdekét érintethette-e a panaszolt felszámolói magatartás és az kifogás előterjesztésére jogosult lenne-e.

  1. Határidők, párhuzamos eljárások

Az etikai eljárást az arra okot adó körülményről való tudomásszerzést követő 90 napon belül lehet kezdeményezni. Ez a határidő az irányadó abban az esetben is, ha a panasz alapja mulasztás és az továbbra is folyamatosan fennáll. A tudomásszerzés időpontjára tekintet nélkül nem lehet etikai eljárást kezdeményezni akkor, ha az alapjául szolgáló felszámolói magatartás elkövetése óta két év eltelt. Nem lehet etikai eljárást kezdeményezni, ha a felszámoló a záróanyagot beterjesztette az illetékes bírósághoz. Az etikai eljárást akkor kezdeményezheti a panaszos, ha az érintett felszámolónál a panaszkezelési eljárást lefolytatta. Az etikai eljárást annak megindításától számított hat hónapon belül be kell fejezni. Az etikai eljárást csak abban az esetben kell, hogy a panaszkezelési eljárás megelőzze, ha a felszámoló szervezet honlapján a panaszkezelési szabályzatát közzétette, tehát a panaszosok számára megismerhetővé tette.

Amennyiben a panasz tárgyában más hatósági, vagy bírósági eljárás is indult, vagy az eljárás közben indul, úgy annak jogerős elbírálásáig a bizottság döntése alapján az ügy körülményeire tekintettel az etikai eljárást fel lehet függeszteni. Fel kell függeszteni az etikai eljárás lefolytatását, amennyiben annak elbírálása olyan előzetes kérdéstől függ, melynek tárgyában más hatósági, vagy bírósági eljárás van folyamatban. A felfüggesztés időszaka az eljárás időtartamába nem számít bele. Az etikai eljárást különösen bonyolult esetben a bizottság elnöke a 6 hónapos határidőn belül 60 nappal meghosszabbíthatja.

Az etikai eljárás szünetelését kérheti a panaszos és a panaszolt együttesen, amennyiben a köztük fennálló vita más, békés rendezésére lehetőséget látnak. Az eljárás bármelyik fél bejelentése alapján újra indul, ellenkező esetben hat hónap elteltével megszűnik.

Amennyiben az etikai eljárás alapjául szolgáló magatartás elkövetése óta három év eltelt, vagy az etikai eljárás több mint két éve indult, úgy az etikai eljárás megszűnik.

  1. A panasz

Az etikai eljárás írásban benyújtott panasz alapján indul. A panasznak tartalmaznia kell legalább az alábbiakat:

  1. A panaszos megnevezését;

  2. A panaszolt felszámoló megnevezését;

  3. A panasszal érintett felszámolási eljárás számát, az adós megnevezését, annak megjelölését, hogy a panaszos miként kapcsolódik a felszámoláshoz;

  4. Annak előadását, hogy a panaszos mikor és miként szerzett tudomást a panasszal érintett felszámolói magatartásról;

  5. Annak megjelölését, hogy mely etikai vétség elkövetése miatt került a panasz előterjesztésre;

  6. A panasz alapjául szolgáló tényállást;

  7. A tényállás alátámasztását szolgáló bizonyítékokat

  8. Igazolni kell a panaszkezelési eljárás megindítását az érintett felszámolónál.

A panasz iktatását követően 8 napon belül az etikai bizottság elnöke kijelöli az előadókat. Az előadók kijelölésük elfogadásakor nyilatkoznak az összeférhetetlenséggel kapcsolatban. Az előadók kijelölésüket követően 15 napon belül megvizsgálják, hogy a panasz:

  1. A Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesületében tagként résztvevő felszámoló szervezet ellen nyújtották-e be;

  2. Az Etikai Kódex II. Részében körülírt Alapelv megsértése miatt került-e benyújtásra;

  3. Konkrét és folyamatban lévő fizetésképtelenségi eljárásban tanúsított felszámolói magatartással kapcsolatosan került-e benyújtásra;

  4. Arra jogosult részéről került-e benyújtásra;

  5. Határidőben került-e benyújtásra;

  6. Tartalmazza-e a kötelezően előírt tartalmi és formai kellékeket.

Amennyiben az előadók azt állapítják meg, hogy a panasz a fentieknek nem felel meg, úgy az eljárást megszüntetésére tesznek javaslatot. Amennyiben a bizottság a fentiek alapján megszünteti az eljárást, arról a panaszost a megszüntetés okának megjelölésével írásban tájékoztatja, és felhívja figyelmét, hogy amennyiben az elutasítás oka orvosolható, 15 napon belül az eredeti panasz beérkezésének hatályával egy alkalommal ismételten panaszt terjeszthet elő ugyanazon tényállásra hivatkozással.

Amennyiben a panasz a kötelező elemeket tartalmazza, de az előadók az eljárás lefolytatásához további adatszolgáltatást tartanak szükségesnek, úgy 15 napon belül panasz kiegészítési felhívást intéznek a panaszos felé a bizottság jóváhagyásával. A panasz kiegészítés teljesítésére a panaszosnak 15 nap áll rendelkezésére.

  1. Az etikai eljárás elindulása

Amennyiben az előadók a panaszt befogadták, illetve a panaszos a hiánypótlást vagy a panasz kiegészítést teljesítette, a bizottság elnöke 8 napon belül megküldi a panaszt a panaszolt felszámoló részére azzal a felhívással, hogy 15 napon belül nyilatkozzon, hogy az etikai vétség elkövetése tekintetében felelősségét elismeri-e.

A felszámoló válaszára nyitva álló határidő leteltét követően az etikai bizottság megvizsgálja az előterjesztett okiratokat. Amennyiben a felszámoló a felelősségét elismeri, és az etikai eljárás megszűntetésének nincs helye, a bizottság megállapítja a felszámoló felelősségét, és döntést hoz a marasztalása tekintetében.

Amennyiben a felszámoló a felelősségét vitatja, úgy a bizottság a felektől további nyilatkozatok, bizonyítékok előterjesztését kérheti. Amennyiben a rendelkezésre álló adatok, bizonyítékok elegendőek, akkor a bizottság meghozza döntését. Amennyiben az előadók javaslata alapján a bizottság szükségesnek tartja, 60 napon belüli időpontra meghallgatást tűz ki, melyre megidézi a panaszost, valamint a felszámolót. A felhívás tartalmazza azt a figyelmeztetést, hogy a panaszos csak olyan bizonyítékra hivatkozhat a meghallgatáson, és az etikai bizottság csak olyan bizonyítékot vehet figyelembe, amely a fentieknek megfelelően határidőben előterjesztésre került. Tanúbizonyítás esetén elegendő a tanú megnevezése, és annak rövid ismertetése, hogy mely körülményre kívánják a tanúbizonyítást lefolytatni. A tanú (szakértő) előállítása a meghallgatásra a fél feladata és a költsége is őt terheli.

  1. A meghallgatás

A meghallgatáson az előadók megállapítják, hogy a felek szabályszerű idézés alapján megjelentek-e, ismertetik az addig keletkezett iratokat, megállapítják, hogy van-e helye az eljárás felfüggesztésének, vagy megszüntetésének. Amennyiben a panaszos a meghallgatáson nem jelenik meg, illetve szabályszerűen nem képviselteti magát, úgy az etikai eljárást a bizottság megszünteti. Amennyiben az idézés nem volt szabályszerű, úgy azt a bizottság ismételten kiküldi és az érintett feleket a következő etikai ülésre hívja meg.

Amennyiben az eljárás folytatásának van helye, úgy a panaszos nyilatkozik a panaszt illetően, illetve előadja bizonyítékait. A bizonyítékok lehetnek okirati bizonyítékok, szakértői vélemény, valamint tanúbizonyítás.

A panaszos meghallgatását követően a felszámoló nyilatkozik a felelősségét illetően és előterjeszti a bizonyítékait.

A felek maghallgatása során az etikai bizottság tagjai bármikor kérdést intézhetnek a felekhez, illetve az előállított tanúhoz, szakértőhöz. A felek meghallgatását követően a felek kérdéseket intézhetnek a megjelent tanúkhoz, szakértőkhöz.

Amennyiben a meghallgatás során olyan ellentmondás áll elő, amely a meghallgatáson nem tisztázható, úgy ebben az esetben egy alkalommal ismételt meghallgatás tűzhető ki, a következő etikai bizottsági ülésre, melyre a feleket a bizottság szóban idézi.

Amennyiben a meghallgatás eredményes volt, az etikai bizottság figyelmezteti a feleket, hogy a meghallgatás befejeződött és felhívja őket nyilatkozattételre. A panaszos nyilatkozik, hogy panaszát fenntartja-e, illetve a felszámoló nyilatkozik, hogy felelősségét elismeri-e. A felek lehetőséget kapnak a megegyezésre, ellenkező esetben az etikai bizottság 15 napon belül határozatot hoz, amelyről írásban tájékoztatja a feleket.

A meghallgatásról jegyzőkönyv készül, amelyről a felek másolatot igényelhetnek.

  1. Döntéshozatal

Az etikai bizottság döntéseit nyílt szavazással hozza meg. Az etikai eljárás lefolytatása során - az ügy érdemében hozott határozat kivételével - a döntéshozatalhoz elegendő a jelenlévő tagok egyszerű többségének azonos szavazata.

Az érdemi döntését az etikai bizottság valamennyi tagja többségének azonos szavazata mellett hozza meg. A felszámoló felelősségének megállapítására csak a panaszos által előterjesztett és a felszámoló által nem vitatott vagy eredménytelenül vitatott bizonyítékok alapján kerülhet sor. Kétség esetén a felelősség megállapításra nem kerülhet.

Amennyiben a bizottság a felszámoló felelősségét megállapítja, úgy az alábbi intézkedés és szankciók felől határozhat:

  1. megállapítja az etikai vétséget és a felszámolót, valamint a döntés lényegi indokait bejegyzi az etikai vétségekről szóló nyilvántartásba;

  2. tájékoztatja a névjegyzéket vezető szervezetet a felszámoló marasztalásáról;

  3. javaslatot tesz a felszámoló kizárására a FOE tagságból és a névjegyzéket vezető szerv felé a felszámoló működésének felülvizsgálatára.

Kisebb súlyú, az etikai bizottság álláspontja szerint vétségnek nem minősülő ügyben az Etikai Bizottság figyelmeztetésben részesíti a felszámolót. A figyelmeztetés nem minősül szankciónak, figyelmeztetésben részesülő felszámoló nem kerül be az etikai vétségekről szóló nyilvántartásba. A figyelmeztetés enyhébb súlyú ügyekben az etikai bizottság rosszallása kifejezésének eszköze, de az eljárás költségeinek viselésére kötelezhető a felszámoló.

Fenti szankciók mellett az eljárási költségek megtérítésére kötelezhető a felszámoló, legfeljebb az éves tagdíj erejéig.

A szankció meghatározásakor figyelembe kell venni a cselekmény súlyát, a szakmai és etikai elvárások egyértelműségét, az okozott hátrányt, a társadalmi megítélést, a cselekmény folytatólagosságát, illetve időtartamát. Úgyszintén figyelembe kell venni, hogy a felszámoló a felelősségét elismerte-e. Súlyosabb szankció indokolt, amennyiben a felszámoló volt elmarasztalva olyan más etikai vétség miatt, amely esetén két évnél nem régebben állapították meg a felelősségét.

Amennyiben az etikai bizottság valamely tagja a felelősség megállapításával, annak indokolásával, vagy az alkalmazott szankcióval nem ért egyet, különvéleményt fogalmazhat meg, amely az ügydöntő határozat mellékletét képezi.

  1. Jogorvoslat

A felszámoló felelősségét megállapító döntés ellen fellebbezésnek van helye. A fellebbezést 15 napon belül a FOE Elnökségének címezve, de az etikai bizottságnál írásban kell benyújtani.

  1. Mentesülés

Amennyiben a szankció alkalmazásától két év eltelt, úgy annak hatálya alól a felszámoló mentesül. A mentesülés bekövetkeztekor a felszámolót törölni kell az etikai vétségek nyilvántartásából.

Mentesül a szankció hatálya alól a felszámoló akkor is, amennyiben utóbb jogszabályváltozás folytán jogszerűnek minősül az eljárása, valamint akkor is, amennyiben utóbb jogerős hatósági, vagy bírósági határozat azonos tényállás mellett azt állapítja meg, hogy a terhére rótt magatartásért felelőssége nem áll fenn.

Két év elteltével a mentesülés automatikusan bekövetkezik, míg egyéb esetekben a felszámoló kérelme alapján azt az Etikai Bizottság állapítja meg.

IV.RÉSZ

Az Etikai Bizottság egyéb eljárásai

  1. Az Etikai Kódex felülvizsgálata

Az Etikai Bizottság feladata a Felszámolók és Vagyonfelügyelők Országos Egyesülete Etikai Kódexének évenkénti felülvizsgálata. Amennyiben a Bizottság álláspontja alapján az Etikai Kódex módosítása, vagy teljes megújítása indokolt, úgy azt a bizottság saját maga, vagy általa felkért szakértőn keresztül előkészíti, és a tervezetet előterjeszti az Elnökség részére. Az Elnökség a tervezet jóváhagyását követően a következő közgyűlésre előterjeszti elfogadásra.

Az Etikai Kódex bármely módosítását a teljes Etikai Bizottság 2/3-os szótöbbséggel fogadja el.

  1. Etikai Bizottság véleményezési jogköre

Az Etikai Bizottság az Elnökség felkérése alapján véleményezi a FOE tagjaival kapcsolatos vitaanyagokat, tervezeteket, törvényi előterjesztéseket. Az Etikai Bizottság a következő bizottsági ülésen alakítja ki álláspontját az Etikai Bizottság összes tagjának többségével. Sürgősség esetén az Etikai Bizottság rövid úton, e-mail formájában is meghozhatja döntését.

  1. Egyeztetési eljárás a felszámoló szervezetek között

A FOE tagjai a közöttük fennálló vitás kérdések békés megoldása érdekében egyeztetési eljárást kezdeményezhetnek az Etikai Bizottság előtt.

Az eljárást bármely FOE tag kezdeményezheti, időkorlát nélkül. A Panaszos felszámoló kérelmét köteles három példányban, álláspontját megalapozó iratokkal együtt előterjeszteni a FOE Etikai Bizottságánál.

AZ Etikai Bizottság Elnöke 8 napon belül megküldi a Panaszolt felszámoló részére a panaszos teljes kérelmét. A Panaszolt felszámoló a kézhezvételt követő 15 napon belül jelezni az Etikai Bizottság részére, hogy aláveti-e vagy sem magát az Etikai Bizottság egyeztetési eljárásának. Nemleges válasz esetén az eljárás megszűnik, melyről az Etikai Bizottság tájékoztatja a feleket.

Abban az esetben, amennyiben a panaszolt felszámoló szervezet aláveti magát az eljárásnak, az Etikai Bizottság Elnöke a következő etikai bizottsági ülésre meghívja a Panaszos és a Panaszolt felszámolót, megkísérelve közöttük egyezség létrehozását.

Az egyeztetés eredményétől függően kerülhet sor második meghallgatásra, illetve a felek közös kérelmére szünetelésre. Amennyiben az egyeztetés nem jár eredménnyel, és a felek nem kérik ismételt egyeztetési eljárás kitűzését, a bizottság az eljárást megszünteti megállapítva, hogy az egyeztetés nem vezetett eredményre.

Amennyiben az egyeztetés eredménnyel jár, a bizottság az eljárást megszünteti, megállapítva, hogy az egyeztetés eredményre vezetett.

Összeférhetetlenségre a III. Rész 4.§. szabályai alkalmazandóak. Az egyeztetési eljárás 6 hónap elteltével megszűnik.

Hatálybalépés: 2017.április 26.


Teljes anyag letöltése .pdf-ben