Categories: FOE jogszabályok
      Date: febr 10, 2010
     Title: ESZL / 900 - A Számviteli törvény változásai

A Számviteli törvény változásai

 

A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 2009-ben elfogadott változásai   

 

Az alábbiakban a Számviteli törvény (a továbbiakban:  SZTV) 2009-ben elfogadott változásait foglaljuk össze.  A Számviteli törvényt nyolc alkalommal módosították az elmúlt év során, több  esetben úgynevezett saláta törvényekkel. A következőkben a módosításokat átfogóan ismertetjük és jelezzük, hogy mely  változások mikortól alkalmazhatóak.   

 

2009-ben már hatályba lépett változások:   

 

Napi készpénz záró állomány maximális mértéke   

 

2009. január 1-re visszamenőleges hatállyal módosult a készpénz  állomány megengedett maximális mértéke. Ennek értelmében a  pénztárban található készpénz záró állományának naptári  hónaponként számított napi átlaga nem haladhatja meg az előző üzleti  év összes bevételének 2%-át a korábban meghatározott 1,2 % helyett,  illetve ha nem éri el ezt az összeget, akkor az 500 ezer forintot.   

 

A naptári évtől eltérő üzleti évet  alkalmazók köre bővült   

 

A 2009. július 16-án hatályba lépett törvénymódosítás lehetőve teszi,  hogy a naptári évtől eltérő üzleti évet állapítson meg a  hitelintézetnek, pénzügyi vállalkozásnak vagy biztosítóintézetnek  nem minősülő európai részvénytársaság és az európai szövetkezet;  valamint a nemzetközi jellegű felsőoktatási intézmény.   

 

Számviteli szolgáltatás végzésének engedélyezése, határon átnyúló szolgáltatás   

 

Az EU belső piaci szolgáltatásokról szóló 2006/123/EK irányelve és az azzal összefüggő közigazgatási hatósági eljárások változásai  következtében a számviteli szolgáltatás végzésének szabályai 2009.  október 1. után indult eljárások tekintetében módosultak. Ennek  megfelelően könyvviteli szolgáltatás elvégzésével továbbra is olyan  személy bízható meg, aki megfelelő képesítéssel és a tevékenység  ellátására jogosító engedéllyel rendelkezik. Megbízható továbbá az a  más EGT-államban letelepedett, ott jogszerűen szolgáltatási  tevékenységet folytató szolgáltató (természetes személy vagy  szervezet), akit ezirányú bejelentése alapján a nyilvántartó szervezet  a könyvviteli szolgáltatást végzők nyilvántartásába felvett. A  Magyarországon letelepedett, nem kamarai tag szolgáltatóknak az  eddigi regisztrációs eljárás helyett engedély iránti kérelmet kell  benyújtaniuk, melynek a tartalmi elemei nem változnak (természetes  személyazonosító adatok, lakcím vagy levelezési cim, szakképesítést  igazoló okmányok adatai, szakmai gyakorlat ismertetése,  regisztrálási szakterület). Ha a nyilvántartásba vételt intéző szervezet  az engedély megadásáról nem határoz a megadott hataridőn belül, a  kérelmezett tevékenység nem kezdhető meg. A határon átnyúló  szolgáltatók regisztrálása során ezzel azonos információt kell  bejelenteni és a mérlegelés szempontjai is azonosak a magyar  szolgáltatók esetében alkalmazottakkal. A határon átnyúló  szolgáltatás tekintetében a törvény a szolgáltatásnyújtás átmeneti és  alkalmi jellegének hatóság általi, egyedi konkrét esetekre vonatkozó  minősítési lehetőséget tartalmazza. A nyilvántartásba vételt végző  szervezet a névjegyzék nyilvános adatait a Hivatalos Értesítőben  (eddig a Magyar Közlönyben és a Pénzügyi Közlönyben) évente  közzéteszi, és honlapján nyilvánosságra hozza.   

 

A következő változásokat a 2010. évben induló évről készített beszámolóra kell alkalmazni, de a 2009. évben induló üzleti évről készített beszámolóra is alkalmazhatóak:   

 

Utólag adott és kapott  engedmények számbavétele   

 

Pénzügyi rendezéstől függetlenül egyéb bevételként és egyéb  követelésként, illetve egyéb ráfordításként és egyéb kötelezettségként  kell kimutatni az üzleti évhez kapcsolódó, szerződésen alapuló -  konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz  közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag adott, illetve kapott  (járó) engedmény szerződés szerinti összegét.   

 

Napon belül többször  módosított árfolyamok kezelése   

 

Amennyiben a választott hitelintézet adott napon belül többször is  jegyez árfolyamot, úgy a devizás tételek állományba vételekor és az  év végi átértékeléskor az adott napi utolsó jegyzett árfolyamot kell  figyelembe venni.   

 

Fogalom pontosítások   

 

A kapcsolt fél fogalmát azzal azonosan határozza meg a SZTV, ahogy  azt a nemzetközi számviteli elvek elfogadásáról szóló EK bizottsági  rendelet tartalmazza, azaz az ellenőrzési jogra helyeződik a hangsúly.  Ennek elsősorban a kiegészítő mellékletekben  történő közzétételek szempontjából van jelentősége, mivel a  számszerű beszámolóban külön kimutatandó kapcsolt  vállalkozásokkal összefüggő adatok köre nem változott.  Európai Gazdasági Térség államának a fogalmát is meghatározzák, ami  az EU tagállamait, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló  megállapodásban részes más államot foglal magában.   

 

Előlegek kritériuma   

 

Immaterialis javakra, beruházásokra és készletekre adott előlegként  kell nyilvántartani a továbbiakban az ilyen jogcímen megfizetett,  kiegyenlített összegeket, nem csupán az átutalt tételeket.   

 

Eredménytartalék és lekötött  tartalék változásai   

 

A gazdasági társaságokról szóló 2006. évi IV. törvény 163. § (3)  bekezdésének (kft. esetében), illetve 273. § (2) bekezdésének (rt.  esetében) előírásával való összhang megteremtését szolgálja az  eredménytartalék lehetséges növekedési jogcímeinek kiegészítése. Ha  egy társaság jegyzett tőkéje terhére - annak legfeljebb 10%-áig -  várható veszteség miatt lekötött tartalékot képeztek és a tartalékot  végül a bekövetkezett veszteség fedezetére fordítják, akkor a felhasznált  lekötött tartalékot az eredménytartalék növekedéseként kell elszámolni.  Korábban visszavásárolt saját részvény / üzletrész megszerzésekor,  illetve visszaváltható részvény kibocsátásakor az  eredménytartalékból lekötött tartalékba a részvények / üzletrészek  visszavásárlási, megszerzési értéket kellett átvezetni. A módosítás  szerint ezentúl a szóban forgó értékpapírok könyv szerinti értékének  megfelelő összegben kell lekötött tartalékot képezni.   

 

Fejlesztési tartalék és követelés nyilvántartott értékvesztése   

 

Bár a társasági adóról szóló törvény módosítása mondja ki a szabályt,  a lekötött tartalék nagyságára kihathat, hogy a 2008-as beszámolóban  jogszerűen szereplő (legkorábban 2005-ben képzett) fejlesztési tartalék  felhasználására nyitva álló határidő 4-ről 6 évre módosul. A kivétel nem  vonatkozik a 2009-ben vagy kesőbb képzett fejlesztési tartalékra, azt  továbbra is 4 év alatt lehet jogkövetkezmény nélkül felhasználni.  Ugyancsak a saját tőke értékét érinti az adókötelezettségen keresztül,  hogy az éven túli lejárt követelések miatt nyilvántartott, az adóalapban még nem érvényesített értékvesztés 20 %-a adóalap  csökkentő tételként vehető figyelembe, amennyiben a követelés nem évült el és bíróság előtt érvényesíthető.   

 

Beruházási devizahitel halasztott ráfordításként kimutatott nem realizált árfolyamvesztesége   

 

A törvénymódosítás kimondja, hogy nem minősül a tartozás  visszafizetésének az az eset, amikor a még fennálló beruházási  devizahitel tartozás pénznemet szerződésmódosítás keretében  megváltoztatják. Amennyiben a Társaság ezen hitelhez kapcsolódóan  nem realizált árfolyamveszteséget valasztása szerint az aktív  elhatárolások között halasztott ráfordításként tartja nyilván, a  halasztott ráfordítás megszüntetése továbbra is a törlesztéssel  arányosan történik.   

 

Sajátos egyszerűsített beszámoló   

 

Az a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, amely  könyvvizsgálatra nem kötelezett, egyszerűsített éves beszámolóját,  saját választása alapján a 98/A. § szerinti sajátos módon is  elkészítheti. A sajátos egyszerűsített éves beszámoló - mely csak  mérlegből és eredménykimutatásból áll - választása esetén a  gazdasági társaság a választásától mindaddig nem térhet el, amíg a  választás feltételeinek megfelel.  Ha a vállalkozó már nem sajátos egyszerűsített éves beszámolót  készít, a következő üzleti évben az általános beszámoló készítési  szabályokat kell alkalmaznia. Az új üzleti év nyitó adatai azonosak  lesznek az előző, a sajátos egyszerűsített éves beszámolóval lezárt  üzleti év záró adataival és a nyitó adatok nyitáskori korrekciójára  nem kerül sor.    

 

Közzétételi szabály egyszerűsödése   

 

Nem kell a megelőző üzleti év beszámolóját ismételten letétbe helyezni és közzétenni, ha az erre nyitva álló határidő letelte előtt az adott üzleti évi beszámoló letétbe helyezése és közzététele megtörtént és annak mérlegében és eredménykimutatásában a lezárt korábbi  üzleti év(ek)re vonatkozó módosítások külön oszlopban bemutatásra kerültek.  Mivel a módosított beszámoló ismételt közzétételének határideje a  jóváhagyásától számított 30 nap, ettől a pótlólagos teendőtől abban az  esetben lehet eltekinteni, ha a hibafeltárás évének beszámolóját is  ezen a határidőn belül teszik közzé.   

 

Végleges átalakulási vagyonmérleg fordulónapja   

 

A gazdasági társaságokról szóló 2006. evi IV. törvény megengedi,  hogy az átalakuló társaságok legfőbb szerve kijelölje azt a napot,  amelyen az átalakulás megtörténik. Ilyen esetben a cégbejegyzés  napja eltérhet az átalakulás napjától. A módosítás egyértelművé teszi,  hogy a végleges vagyonmérleget és vagyonleltárt az átalakulás napját  követő 90 napon belül kell elkészíteni és a cégbíróságnál letétbe  helyezni.   

 

 

Bár nem a SZVT változásával függ össze, a 2009-es zárlathoz érdemes megemlíteni, hogy a tartós gazdasági visszaesés miatt a korábban alkalmazott becsléseket, értékeléseket  felül kell vizsgálni, hogy az új feltételek mellett is megállják-e a helyüket. Könnyebbség  viszont, hogy a veszteségelhatároláshoz már a 2009-es beszámoló esetében sem szükséges adóhatósági  engedély, feltéve, hogy az „rendeltetésszerő joggyakorlás keretében” keletkezett, vagyis nem színlelt  szerződések következménye.     

 

 

2010. január 1-től hatályba lépő változások 

 

Idegen devizában való könyvvezetés 

 

Bármely vállalkozó euróban készítheti el éves beszámolóját, ha erre vonatkozó döntését a számviteli politikájában az üzleti év első napját megelőzően rögzítette. A vállalkozó e döntését legkorábban a döntést követő ötödik üzleti évre vonatkozóan változtathatja meg. A létesítő okiratban rögzített - eurótól eltérő - devizában készítheti el éves beszámolóját az a vállalkozó is, amelynél a tevékenység elsődleges gazdasági környezetének pénzneme (a funkcionális pénznem) az eurótól eltérő deviza. Ennek a feltételnek 2010-től az a vállalkozás felel meg, melynek mind a bevételei és költségei / ráfordításai, mind pénzügyi eszközei és pénzügyi kötelezettségei több mint 25%-ban az adott devizában merülnek fel a tárgyévben és az azt megelőző üzleti évben. 2009-ben ez az elvárt mérték 50 % volt. Ha a vállalkozó 2010. január 1-jétől élni kíván az idegen devizában történő könyvvezetés lehetőségével, a devizanemek közötti áttérés elszámolási szabályait a 2009. december 31-i beszámoló mérlegében szereplő adatokra is alkalmazhatja. 

 

Az egyéni cég is a számviteli törvény hatálya alá kerül 

 

Az egyéni cég az egyéni vállalkozó által alapított, jogi személyiség nélküli cég, a tagtól elkülönült, önálló, saját vagyonnal rendelkező jogalany, melyre kiterjed a cégeket szabályozó „alaptörvények”, mint a cégtörvény, a csődtörvény, a számviteli törvény hatálya. Az egyéni cég a gazdasági társaságokra vonatkozó általános szabályok szerint szüntethető meg és bármely gazdasági társasággá átalakulhat, ennek során a társasági törvény és a számviteli törvény átalakulására vonatkozó szabályait kell alkalmazni. A számviteli törvény hatálya nem terjed ki arra a korlátlan mögöttes felelősséggel működő egyéni cégre (kfc), amely adókötelezettséget az egyszerűsített vállalkozói adó (eva) szabályai szerint teljesíti és azt választotta, hogy az üzleti évben nyilvántartásait az eva törvény speciális előírásai szerint vezeti. Az ilyen egyéni cég választhatja azonban a számviteli törvény szerinti beszámolást és könyvvezetést is, kötelezően alkalmaznia kell viszont a számviteli törvény szabályait akkortól, amely naptól nem tartozik az eva hatálya alá. Ha az ilyen kfc nem kötelezett könyvvizsgálatra, készíthet sajátos egyszerűsített éves beszámolót, de ettől a választásától később csak akkor térhet el, ha a sajátos egyszerűsített beszámoló készítési feltételeknek már nem felel meg. 

 

Bérjárulékok fogalmának pontosítása 

 

A törvény ezzel a definícióval a társadalombiztosítási járulék fogalmi meghatározásának 2010. január 1-jei változását vezeti keresztül a bérjárulékokra vonatkozó szamviteli előirasokon, megjelenik az egészségbiztosítási és munkaerő-piaci járulék. 

 

Befektetetési jegy értékesítés eredményének elszámolása 

 

A befektetési jegyek értékesítésre vonatkozó szabályokat pontosítottak, így azok eredményét akkor is befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége, vagy fizetendő kamatai között kell elszámolni, ha nem befektetési alapnak, hanem egyéb vevő felé értékesítették (a „befektetési alapnak történő” kifejezést törölték a szövegből). 

 

Az üzleti jelentés is megőrzendő bizonylat 

 

A gazdálkodó a továbbiakban nem csak az üzleti évről készített beszámolót, az azokat alátámasztó leltárt, értékelést, főkönyvi kivonatot, és más nyilvántartást köteles megőrizni legalább 10 évig, hanem az üzleti jelentést is. 

 

Vízitársulatokat érintő átmeneti szabály törlése 

 

A vízitársulatok kezelésében lévő vízi építmények, utak, hidak, térelemek, föld alatti létesítmények bruttó értékét az eddigi szabály szerint az eredménykimutatásban nem lehetett értékcsökkenteni, az amortizáció összegét a jegyzett tőkével szemben kellett elszámolni. Az állami vagyonra vonatkozó jogszabályok változására tekintettel a jogalkotó ezt a speciális rendelkezést okafogyottá minősítette és ezért törölték a vonatkozó szabályt. 

 

Könyvviteli szolgáltatás engedélyezése és ellenőrzése 

 

A bűnügyi nyilvántartási rendszer átalakításával összefüggésben megtörtént a SZTV néhány fogalom pontosítása. A továbbiakban nem erkölcsi bizonyítványt kell csatolni a kérelemhez, hanem hatósági igazolvánnyal kell igazolni, hogy a kérelmező büntetlen előéletű és nem áll a könyvviteli szolgáltatás gyakorlását kizáró foglalkozástól eltiltás hatálya alatt. A kérelmező a továbbiakban kérheti, hogy az igazolvány részére történő kiadása helyett az abban foglalt adatokat a bűnügyi nyilvántartó szerv a nyilvántartásba vételt végző szervezet részére, annak ilyen értelmű adatigénylése alapján közvetlenül küldje meg. A nyilvántartásba vételt végző szervezet a továbbiakban hatósági ellenőrzés keretében ellenőrzi, hogy az engedéllyel rendelkezők megfelelnek-e feddhetetlenségi szempontból a szakma gyakorlási feltételeinek, ennek érdekében adatot igényelhetnek a bűnügyi nyilvántartásból és az adatokat kezelhetik. A nyilvántartásba vétel végrehajtási szabályait a 307/2009. (XII.28) számú kormányrendelettel összhangba hozták a törvényi környezet változásával. 

 

Speciális beszámoló készítési szabályok - egyes pénz- és tőkepiaci szolgáltatásokat végző egyéb vállalkozások 

 

Az egyes pénz- és tőkepiaci szolgáltatásokat is végző egyéb vállalkozások éves beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságai megállapítására kapott felhatalmazás alapjan a kormány megalkotta a 327/2009. (XII.29.) Korm. rendeletet. Ebben szabályozta a pénzforgalmi intézmények, a Posta Elszámoló Központ, az árutőzsdei szolgáltatók és a befektetési alapkezelők 2010. évben induló üzleti évéről készített éves beszámolóinak a tartalmát.

 

(forrás: Tax Newsletter, 2010/1.)