Categories: FOE jogszabályok
      Date: márc 10, 2011
     Title: ESZL / 1118 - az ingatlan értékesítés Áfa szabályai

Az ingatlan értékesítésére vonatkozó általános forgalmi adó szabályok

Jelen cikk célja összefoglaló jelleggel áttekinteni az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (továbbiakban: áfa törvény) ingatlan értékesítéssel kapcsolatos szabályait az alábbi négy témakör mentén:

I. Adóalany és nem adóalany értékesítők esetében az áfa szabályok

II. Az áfa törvény 10. § d) pontja szerinti ingatlan értékesítés szabályai

III. Felszámolási eljárás során történő ingatlan értékesítés

IV. Ingatlanok cseréje

I. Adóalany és nem adóalany értékesítők esetében az áfa szabályok

1./ Magánszemélyek ingatlan értékesítése

Az áfa törvény 5. § (1) bekezdése határozza meg, hogy az áfa fizetési kötelezettség szempontjából kit kell adóalanynak tekinteni. Ez alapján adóalany az a jogképes személy vagy szervezet, aki (amely) saját neve alatt gazdasági tevékenységet folytat, tekintet nélkül annak helyére, céljára és eredményére.

A fenti hivatkozás értelmében a magánszemély nem alanya az áfának. Így az áfa szerinti adózás kizárt az ő esetükben. Tehát, ha magánszemély ingatlant értékesít, akkor az áfa nélkül történik.

Speciális adóalanyiságot és áfa fizetési kötelezettséget keletkeztet azonban, ha a magánszemély sorozat jelleggel értékesít ingatlant.

Az áfa törvény 6. § (4) bekezdés b)-c) pontjai értelmében szintén gazdasági tevékenység és általános forgalmi adó alanyiságot eredményez az is, ha az egyébként nem adóalanyi minőségben eljáró személy, szervezet beépített ingatlant (ingatlanrészt) és ehhez tartozó földrészletet sorozat jelleggel értékesít, feltéve, hogy annak első rendeltetésszerű használatba vétele még nem történt meg, vagy első rendeltetésszerű használatba vétele megtörtént ugyan, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év (továbbiakban együtt : beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlan.) Szintén gazdasági tevékenység és adóalanyiságot eredményez az is, ha egyébként nem adóalanyi minőségében eljáró személy, szervezet sorozat jelleggel építési telket (telekrészt) értékesít.

A sorozat jelleg fogalmát az áfa törvény 259. § 18. pontja határozza meg. Ez alapján, ha 2 naptári éven belül negyedik vagy további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek, valamint a rá következő 3 naptári éven belül további építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek.

Fontos tudnivaló, hogy ha olyan építési telket (telekrészt) és/vagy beépítés alatt álló, illetőleg beépített új ingatlant értékesítenek, amely tulajdon kisajátítás tárgyát képezi, vagy amelynek szerzése az értékesítőnél - az illetékekről szóló törvény alapján - öröklési illeték tárgyát képezte, az az előzőekben említett darabszámba beleszámít ugyan, de önmagában nem minősül sorozat jellegűnek.

Így például nem keletkeztet adóalanyiságot, ha 2 éven belül négy olyan ingatlant értékesítettünk csak, amelyek öröklési illeték tárgyát képezték, vagy kisajátítási eljárás tárgyát képezték. Azonban, ha például három örökölt ingatlant és egy vásárolt ingatlant értékesítünk a 2 éven belül, akkor a sorozatjelleg megvalósul, és a negyedik ingatlan eladása adóalanyiságot eredményez (természetesen csak az előzőekben meghatározottak szerinti új ingatlanok és építési telkek veendők figyelembe ebből a szempontból, és a három fajta ingatlant vegyesen - építési telek, beépítés alatt álló és beépített új ingatlan - kell számításba venni).

A sorozat jelleg megállapításánál a 2 naptári év első éve az áfa törvény 261. § (7) bekezdése alapján a 2008. év.

Ingatlan sorozat jelleggel történő értékesítése esetén nincs adómentesség és adókötelezettség közötti választási lehetőség, mert a sorozat jellegű értékesítés miatt adóalannyá váló személy, szervezet ezen értékesítése az ingatlan típusa miatt (új ingatlan, építési telek esetén) adóköteles körbe tartozik az áfa törvény 86. § (1) bekezdés ja)-jb) és k) pontjai értelmében, így ezen értékesítésre a 142. § szerinti fordított adózás sem vonatkozik. Ez az jelenti, hogy az értékesítő köteles utána az áfát megfizetni.

Az egyes ingatlanok sorozat jelleggel történő értékesítése miatti speciális adóalanyiság bekövetkezésekor az állami adó-és vámhatósághoz bejelentést kell tenni, mely bejelentés a jogkövetkezmények szempontjából az adóbevallással esik egy tekintet alá.  Az állami adó-és vámhatóság határozattal állapítja meg az áfa törvény szerinti adókötelezettséget (kivetéses adózás).

A bejelentésre szolgáló nyomtatvány a 11TSI_B „Bejelentőlap ingatlan sorozat-jellegű értékesítéséhez kapcsolódó áfa-kötelezettség megállapításához".

A sorozat jellegű értékesítés szabálya nem csak az egyébként még nem adóalany természetes személyekre vonatkozik, hanem vonatkozik például az egyéni vállalkozóként tevékenykedő adóalany vállalkozásában nem hasznosított, előzőek szerinti ingatlanjai értékesítésére, vagy vonatkozhat egy egyébként általános forgalmi adóalanynak nem minősülő jogi személy, vagy más szervezet előzőekben meghatározott körbe tartozó ingatlanjainak értékesítésére is.

Fontos megemlíteni, hogy az általános forgalmi adóalanyiság kérdésének megítélésénél elsődlegesen az áfa törvény 5. §-a szerinti főszabályt kell alapul venni. Vagyis abban az esetben, ha az építési telek, vagy beépítés alatt álló vagy beépített új ingatlan értékesítés eleve üzletszerű, akkor az áfa-alanyiság az üzletszerűség miatt már az áfa törvény 5. §-a alapján fennáll, a sorozat jelleget nem is kell vizsgálni.

2./ Az adóalanyiságot eredményező gazdasági tevékenységükre tekintettel adóalanyok ingatlan értékesítése

A szabályok ismertetése előtt először is fontos tisztázni, hogy az adóalany milyen jogállású lehet az általános forgalmi adózás szempontjából, milyen az úgynevezett „áfa-kódja". Az adószám kilencedik számjegye az „áfa-kód"(xxxxxxxx-x-xx).

A termékértékesítést, szolgáltatásnyújtást végző illetve a terméket beszerző, szolgáltatást nyújtó adóalany lehet:

- alanyi adómentes adóalany: „áfa-kódja" 1-es,

- kizárólag adólevonási joggal nem járó adómentes tevékenységet végző adóalany (az áfa törvény 85-86. §-ai szerinti tevékenységek tartoznak ide): „áfa-kódja" szintén 1-es,

- általános szabályok szerinti adózó adóalany: „áfa-kódja" 2-es,

- az egyszerűsített vállalkozói adózás alá tartozó (evás) adóalany: „áfa-kódja" 3-as,

- a 4-es és 5-ös „áfa-kód" a csoportos adóalanyiságot választó adóalanyokra utal (jelen cikk nem tér ki a csoportos adóalanyisággal kapcsolatos szabályokra).

a) Főszabály

Az ingatlan értékesítése főszabályként az áfa törvény 86. § (1) bekezdés j)-k) pontjai értelmében mentes az adó alól.

A j) pont alapján főszabályként mentes az adó alól a beépített ingatlan (ingatlanrész) és az ehhez tartozó földrészlet értékesítése (továbbiakban régi ingatlan), kivéve annak a beépített ingatlannak (ingatlanrésznek) az értékesítése, amelynek első rendeltetésszerű használatba vétele még nem történt meg, vagy első rendeltetésszerű használatba vétele megtörtént, de az arra jogosító hatósági engedély jogerőre emelkedése és az értékesítés között még nem telt el 2 év (a kivételek a továbbiakban: beépítés alatt álló, illetve beépített új ingatlan).

Ez alapján a beépített ingatlanok köréből a beépítés alatt álló és a beépített új ingatlan értékesítése kötelezően adóköteles, a régi ingatlan értékesítése pedig adómentes.

A k) pont alapján főszabályként mentes az adó alól a beépítetlen ingatlan (ingatlanrész) értékesítése, kivéve az építési telek (telekrész) értékesítését.

Ez alapján az építési telek értékesítése kötelezően adóköteles, az építési teleknek nem minősülő beépítetlen ingatlan értékesítése pedig adómentes.

Összefoglalva a főszabályt:

-         a beépített ingatlanok köréből a beépítés alatt álló ingatlan, a beépített új ingatlan és az építési telek értékesítése kötelezően adóköteles,

-    a régi ingatlan illetve az építési teleknek nem minősülő beépítetlen ingatlan értékesítése mentes az adó alól.

b) Adókötelessé tétel

Az eladónak lehetősége van a főszabály szerint adómentes ingatlan értékesítését adókötelessé tenni az áfa törvény 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján.

Tehát az ingatlant értékesítő adóalany a régi ingatlan értékesítése illetve az építési teleknek nem minősülő beépítetlen ingatlan értékesítése tekintetében a főszabály szerinti adómentesség helyett adókötelezettséget választhat.

Ebben az esetben az adó alapjára az áfa törvény 82. § (1) bekezdés szerinti 25 %-os adómérték alkalmazandó [áfa törvény 88. § (2) bekezdés].

Amennyiben a 86. § (1) bekezdés j) és k) pont alá tartozó régi ingatlanok és építési teleknek nem minősülő beépítetlen ingatlanok értékesítésére adókötelezettséget választ az adóalany, akkor az adó megfizetésénél figyelemmel kell lennie az áfa törvény 142. §-ában foglaltakra is. Ezen paragrafus (1) bekezdés e) pontjában foglaltak szerint ugyanis - figyelemmel ugyanezen paragrafus (3) bekezdésében foglalt feltételekre is - az adó megfizetésére nem az értékesítő, hanem a termék, vagyis az ingatlan beszerzője lesz az adó fizetésre kötelezett (fordított adózás).

Az áfa törvény 142. § (3) bekezdésében foglalt alábbi feltételeknek együttesen kell fennállniuk:

- az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany legyen, és

- egyikének sincs olyan, az áfa törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető.

Tehát amennyiben az adóalany a régi ingatlan illetve az építési teleknek nem minősülő beépítetlen ingatlan értékesítése esetében adókötelezettséget választott és a 142. § (3) bekezdésében foglalt feltételek is teljesülnek, úgy az ingatlan értékesítésről a fordított adózás szabályai szerint kell kiállítania a számlát az áfa törvény 142. § (1) bekezdés e) pontja szerint.

Az adóalany által kiállított számlán egyértelmű utalásnak kell lennie arra, hogy az ingatlan értékesítése után az ingatlan megvásárlója az adófizetésre kötelezett [áfa törvény 169. § kb) pont].

Az ingatlanértékesítés adókötelessé tételéről az adózó az állami adó-és vámhatósághoz tett előzetes bejelentés alapján dönthet. A bejelentést fő szabály szerint december hónapban (december 31-ig) lehet megtenni [az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény (továbbiakban: Art.) 22. § (2) bekezdés]. Az adóalany a választástól a választása évét követő ötödik naptári év végéig nem térhet el [áfa törvény 88. § (5) bekezdés]. Ez azt jelenti, hogy ha az adózó 2011. évtől adókötelessé kívánta tenni az ingatlanok értékesítését, úgy 2010. december 31-ig be kellett jelentenie ezt a tényt. Amennyiben megtörtént a bejelentés, a választástól 2015. december 31-ig nem térhet el.

Amennyiben az ingatlanok értékesítése még nem szerepel az adóalany tevékenységei között, akkor van lehetősége arra, hogy az új tevékenységi kör bejelentésével egyidejűleg év közben nyilatkozzon az adókötelessé tétel választásáról [Art. 22. § (1) bekezdés b) pont].

Az adókötelessé tétellel kapcsolatban fontos szabály, hogy lehetőség van arra, hogy az adózó kizárólag az egyéb ingatlanok értékesítése tekintetében válasszon adókötelezettséget, és ezzel együtt a lakóingatlanok értékesítését adómentes körben hagyja. Ennek fordított változata azonban nem működik, tehát arra nincs lehetőség, hogy csak a lakóingatlanok vonatkozásában válassza az adókötelessé tételt [áfa törvény 88. § (4) bekezdés].

c) Adókötelessé tétel, de az áfa törvény 142. § (3) bekezdésében foglalt feltétek nem teljesülnek

Abban az esetben, ha az adóalany a főszabály szerint adómentesnek minősülő értékesítése tekintetében adókötelezettséget választott, de a 142. § (3) bekezdésében foglalt feltétek nem teljesülnek, akkor nem alkalmazható a fordított adózás szabálya. A fordított adózás szabályai csak akkor érvényesülhetnek, ha olyan belföldi adóalanyok az ügylet szereplői, akiktől az adó fizetés is követelhető. Az alanyi adómentes státuszban lévő vagy kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalany illetve a magánszemélynek a jogállása kizárja, hogy tőle az adófizetés követelhető legyen. Ebben az esetben az ingatlan értékesítőnek az egyenes adózás szabályi szerint az áfa törvény 82. § (1) bekezdés  szerinti 25 %-os áfával kell kiállítania a számlát.

Fontos említést tenni ennél a pontnál arról, hogy az alanyi mentes adóalanynak és az áfa törvény 85-86. §-ai szerinti adómentes tevékenységet végző adóalanynak is 1-es az „áfakódja".

Azonban, ha az adózó a 85-86. §-ai szerinti adómentes tevékenységet végez, akkor az ő jogállása nem zárja ki, hogy tőle adó fizetése ne lenne követelhető. A mentesség csak az adott tevékenységre vonatkozik, minden más tevékenységgel kapcsolatban adófizetési kötelezettség terheli. Így feléje az ingatlan értékesítésről a fordított adózás szabályai szerint kell kiállítani a számlát az áfa törvény 142. § (1) bekezdés e) pontja szerint.

Az adóalany által kiállított számlán egyértelmű utalásnak kell lennie arra, hogy az ingatlan értékesítése után az ingatlan megvásárlója az adófizetésre kötelezett [áfa törvény 169. § kb) pont].

Az áfa törvény 142. § (5) bekezdése szerint az érintettség valószínűsítése mellett az ügylet teljesítésében érintett bármelyik fél kérheti

- a többi érintett féltől, hogy nyilatkozzon,

- az állami adóhatóságtól pedig, hogy tájékoztassa

a (3) bekezdésben említett feltételek teljesüléséről, illetőleg arról is, hogy az (1) bekezdés e) pontjában meghatározott esetben az értékesítő adóalany éle-e, és ha igen, milyen terjedelemben élt ott említett választási jogával.

Az állami adóhatóság (5) bekezdésben említett tájékoztatási kötelezettségének köteles haladéktalanul eleget tenni. Az írásos megkeresésre adott adóhatósági választ az ellenkező bizonyításáig valósnak kell tekinteni [áfa törvény 142. § (6) bekezdés].

d) Eva adóalany

Az áfa törvény 142. § (4) bekezdése értelmében az eva-alanyok - kizárólag az e paragrafus szerinti fordított adózás szempontjából - áfa-alanynak minősülnek, mind értékesítőként, mind beszerzőként. Így amennyiben eva-alany ingatlant értékesít a 142. § (3) bekezdésében meghatározott beszerző részére, akivel szemben a fordított adózás alkalmazandó, úgy nem háríthat át áfát az ügylet során [az egyszerűsített vállalkozói adóról szóló 2002. évi XLIII. törvény (továbbiakban: Eva törvény) 13. § (4) bekezdés].

Az ingatlan értékesítésről a fordított adózás szabályai szerint kell kiállítania a számlát az áfa törvény 142. § (1) bekezdés e) pontja szerint.

Az eva-alany által kiállított számlán egyértelmű utalásnak kell lennie arra, hogy az ingatlan értékesítése után az ingatlan megvásárlója az adófizetésre kötelezett [áfa törvény 169. § kb) pont].

Tekintettel arra, hogy az eva-alany egyebekben nem alanya az áfának, nem illeti meg az adózás választásának joga az ingatlan értékesítések esetében, így amennyiben eva-alany olyan ingatlant értékesít, melyre egyébként adófizetési kötelezettséget lehetne választani az adómentesség helyett (régi ingatlan illetve az építési teleknek nem minősülő beépítetlen ingatlan), az ingatlan értékesítése adómentes, és nem kell azzal kapcsolatban fordítottan adózni. Tehát eva-alany esetében a beépítés alatt álló ingatlan, a beépített új ingatlan és az építési telek értékesítése kötelezően adóköteles, egyéb ingatlan értékesítése pedig adómentes.

Amennyiben eva-alanyként vásárol fordított adózással érintett ingatlant az adózó, akkor az áfát az Eva-törvény 16. § (2) bekezdés d) pontja értelmében az adóévre vonatkozó eva-bevallásában köteles megállapítani és a bevallás benyújtására előírt határidőig megfizetni.

e) Alanyi mentes és a mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany ingatlan értékesítése

Az alanyi adómentes adóalany az áfa törvény 187. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján az alanyi adómentesség időszakában alanyi adómentes minőségben adófizetésre nem kötelezett.

Az áfa törvény 197. §-a alapján mezőgazdasági tevékenységet folytató adóalany az áfa törvény 199. § (1) bekezdés a) pontjában foglaltak alapján e tevékenysége körében adófizetésre nem kötelezett.

A fentiek azt jelentik, hogy amennyiben az alanyi adómentes adóalany illetve a mezőgazdasági tevékenységet végző adóalany ingatlant értékesít - legyen az akár beépítés alatt álló ingatlan, beépített új ingatlan, építési telek, régi ingatlan illetve az építési teleknek nem minősülő beépítetlen ingatlan -, úgy azt áfa nélkül teszi.

A számla az áfa törvény 169. § ka) pontja alapján úgy kerül kiállításra, hogy jogszabályi hivatkozás vagy bármely más, de egyértelmű utalás szerepel rajta, arról, hogy a termék (ingatlan) értékesítése mentes az adó alól.

II. Az áfa törvény 10. § d) pontja szerinti ingatlan értékesítés szabályai

Amennyiben az ingatlant értékesítő maga építi fel az átadásra kerülő ingatlant, úgy az az áfa törvény 10. § d) pontja alapján termékértékesítésként adózik. Termék értékesítésnek minősül az építési-szerelési munkával létrehozott, az ingatlan-nyilvántartásban bejegyzendő ingatlan átadása a jogosultnak, még abban az esetben is, ha a teljesítéshez szükséges anyagokat és egyéb termékeket a jogosult bocsátotta rendelkezésre.

Tehát függetlenül attól, hogy az ingatlan építéséhez ki bocsátotta rendelkezésre az anyagokat, egyéb termékeket, mindenképpen termékértékesítésről beszélünk.

A termékértékesítés után az áfa törvény 2. § a) pontja alapján adót kell fizetni. Az ingatlan értékesítőnek nincs választási lehetősége, az értékesítés kötelezően adóköteles.

Az áfa törvény 142. § (1) bekezdés a) pontja kimondja, hogy az adót a termék beszerzője fizeti a 10. § d) pontja szerinti termékértékesítés után (fordított adózás). A fordított adózás abban az esetben valósul meg, ha a 142. § (3) bekezdésében feltételek is teljesülnek (az ügylet teljesítésében érintett felek mindegyike belföldön nyilvántartásba vett adóalany, és  egyikének sincs olyan, az áfa törvényben szabályozott jogállása, amelynek alapján tőle adó fizetése ne lenne követelhető).

Tehát, ha áfa törvény 142. § (3) bekezdésében foglalt feltételek is teljesülnek, úgy az ingatlan értékesítésről a fordított adózás szabályai szerint kell kiállítani a számlát az áfa törvény 142. § (1) bekezdés a) pontja szerint.

Az adóalany által kiállított számlán egyértelmű utalásnak kell lennie arra, hogy az ingatlan értékesítése után az ingatlan megvásárlója az adófizetésre kötelezett [áfa törvény 169. § kb) pont].

Abban az esetben, ha a 142. § (3) bekezdésében foglalt feltétek nem teljesülnek (az adóalany alanyi mentes vagy a 197. §-ban meghatározott kizárólag mezőgazdasági tevékenységet folytató különleges jogállású adóalany, illetve magánszemély), akkor nem alkalmazható a fordított adózás szabálya. Ebben az esetben az ingatlan értékesítőnek az egyenes adózás szabályai szerint az áfa törvény 82. § (1) bekezdés szerinti 25 %-os áfával kell kiállítania a számlát.

III. Felszámolási eljárás során történő értékesítés

Ha felszámolás alatt álló adóalany értékesíti a tárgyi eszközként használt ingatlanát, akkor az értékesítésre az áfa törvény 142. § (1) bekezdés g) pontja alapján a fordított adózás szabályait kell alkalmazni. A 142. § (2) bekezdése alapján ennek feltétele az, hogy amennyiben az ingatlan értékesítése főszabály szerint adómentes lenne a 86. § (1) bekezdés j) és k) pontjai alapján, akkor az adóalany az értékesítést a 88. § (1) bekezdés a) pontja alapján adókötelessé tegye.

A 142. § (1) bekezdés g) pontjának és a 142. § (2) bekezdésének együttes alkalmazása értelmében a fordított adózás akkor jöhet szóba, ha az ingatlant értékesítő adóalany a főszabály szerint mentes ingatlanjainak (a régi ingatlan illetve az építési teleknek nem minősülő beépítetlen ingatlan) értékesítését adókötelessé tette és a 142. § (3) bekezdésében foglalt feltételek is teljesülnek.

Ha a felszámolás alatt álló adóalany nem tette adókötelessé ingatlanjainak értékesítését, úgy természetesen nem jöhet szóba a fordított adózás, az értékesítés főszabály szerint mentes.

Amennyiben a felszámolás alatt álló adóalany beépítés alatt álló ingatlant, beépített új ingatlant és építési teleket értékesít - melyek értékesítése főszabály szerint kötelezően adóköteles - úgy a 142. § (1) bekezdés g) pontja értelmében kötelezően a fordított adózás szabályait kell alkalmazni, feltéve, ha a 142. § (3) bekezdésében foglalt feltételek is teljesülnek.

Ennél a témakörnél érdemes említést tenni a felszámolási eljárást megelőzően fizetett előleggel (foglalóval) kapcsolatos adózási szabályokról. Amennyiben a vevő előleget vagy foglalót fizet, úgy az áfa törvény  59. §-a alapján az előlegről, foglalóról áfás számlát kell kiállítani az egyenes adózás szabályai szerint az alábbi esetekben:

- az adóalany értékesítő beépítés alatt álló ingatlant, beépített új ingatlant vagy építési teleket értékesít - melyek értékesítése főszabály szerint kötelezően adóköteles -,

- régi ingatlant, építési telket értékesít és adókötelessé tette az értékesítést, de az áfa törvény 142. § (3) bekezdésében foglaltak nem teljesülnek.

Az értékesítő adózó ellen a felszámolási eljárás az előleg (vagy foglaló) fizetését követően, későbbi időpontban indul meg. A végszámlát a felszámolási eljárás megindítását követően viszont már az áfa törvény 142. § (1) bekezdés g) pontja alapján fordított adózás szerint kell kiállítani, feltéve, ha a 142. § (3) bekezdésében foglaltak is megvalósulnak.

IV. Ingatlanok cseréje

Az áfa törvény 9. § (1) bekezdés alapján termék értékesítése a birtokba vehető dolog átengedése, amely az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, vagy bármely más, a birtokba vehető dolog szerzése szempontjából ilyen joghatást eredményező ügylet.

Az ingatlanok cseréjét úgy kell tekinteni, mintha a cserélő felek külön-külön adásvételi szerződést kötöttek volna (eladási és vételi szerződést). A csere során megvalósul a birtokba vehető dolog (jelen esetben az ingatlan) átengedése és az, hogy ez az átengedés az átvevőt tulajdonosként való rendelkezésre jogosítja, ezért a csere (eladási oldalról) termékértékesítésként adózik. A termékértékesítés után az áfa törvény 2. § a) pontja alapján adót kell fizetni. Az adózási szabályok megegyeznek a fentiekben ismertetett szabályokkal.

Ingatlanhoz kapcsolódó fogalmak:

Lakóingatlan: áfa törvény 259. § 12. pont

Építési telek: 259. § 7. pont és az épített környezet átalakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Étv) 2. § 6. pont

Ingatlan: Polgári törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk) 94. § (1) bekezdés 3. pont, Ptk. 686. §

Építmény: Étv 2. § 8. pont

Beépítésre szánt terület: Étv 2. § 3. pont

NAV Közép-dunántúli Regionális Adó Főigazgatósága

Jogi, Tájékoztatási és Törvényességi Főosztály

Tájékoztatási és Koordinációs Osztály

Forrás: http://www.apeh.hu/regiok/kozepdunantul/helyihirek/ingatlanertekesites.html