Heti sajtószemle

2017. / 17. hét

Rovat: Heti sajtószemle

Kísérlet a csődegyezségre

 

Gordiusz | A mohácsi vágóhíd volt a végső csapás

 

A patinás Gordiusz 95 Zrt. 2,4 milliárd forinttal maradt adós a neki bedolgozó vállalkozóknak. A cég a Köki Terminál után a mohácsi vágóhídon is befürdött.

 

Kedden adják át a Csányi Sándor érdekkörébe tartozó, több mint 20 milliárd forintból megépített mohácsi vágóhidat, az ünnep azonban nem lesz teljesen felhőtlen. Legalábbis az építkezésen dolgozó vállalkozások közül azoknak, amelyek a Gordiusz 95 Zrt.-vel álltak szerződésben. A vágóhíd villamos berendezéseinek szerelését vállaló Gordiusz ugyanis nem tudta maradéktalanul kifizetni a neki bedolgozó vállalkozásokat, és néhány hete csődvédelmet is kért. Szerdán csődegyezségi tárgyalás lesz, amelyen az adósság rendezését és a kilábalás forgatókönyvét kell vázolnia a Gordiusznak több mint 150 hitelezője előtt. A cégben résztulajdonos Kovács István nem reagált a Világgazdaság megkeresésére, de a csődegyezségi javaslat vázolja a csődhelyzet kialakulását és a megoldást is.

A tekintélyes referencialistával rendelkező Gordiusz 6 milliárd forintot meghaladó árbevételt és 91 milliós nyereséget ért el még 2011-ben, azóta azonban folyamatosan csökkent a forgalma. Tavaly már csak 2,2 milliárd volt a cég árbevétele, és csaknem 750 milliós veszteséget kellett elkönyvelnie, miközben a saját tőkéje mínusz 200 millió forint alá csúszott. A cég megingásának okai között előkelő helyen szerepel az a 400 milliós rés, amelyet a Köki Terminál 2012-es bedőlése okozott, de számos más megrendelője is felszámolás alá került (például a Gropius vagy a Pannon Nívó). Az építőipari szakcégek tevékenységét igen kockázatosnak nevezi a Gordiusz, és saját üzletágából egy tucat felszámolás alá került társaságot sorol fel, hozzátéve, hogy a "nagy generálcégek minden fellelhető módszerrel az alvállalkozók fedezeteit vonják el", például a kikényszerített szerződési feltételekkel, irracionális kivitelezési határidőkkel és kötbérterhelésekkel. A csődöt megelőző végső csapásként pedig a Market Építő Zrt.-vel a mohácsi vágóhídon végzett munkák elszámolását jelöli meg.

A Gordiusz több mint 2,4 milliárd forint tartozást halmozott fel, ebből a Raiffeisen biztosított követelése 800 milliót tesz ki, a nem biztosított 1,6 milliárdból másfél milliárd a szállítók követelése. Az egyezségi javaslatban nem kevesebb szerepel, mint hogy 372 millió forint kárt okoztak a Market intézkedései a Gordiusznak. Csak 23 millió forint értékben fogadott el egy 126 milliós (pótmunkát is tartalmazó) teljesítésigazolást, 84 milliós jól teljesítési garanciát hívott le még szavatossági időben, és 185 milliós kötbért érvényesített - sorolja a tételeket. Ez több mint a harmada a teljes, 890 milliós leszerződött összegnek. Hogyan lehetséges ez, amikor az átadás előtt álló vágóhíd villamos berendezéseit átvették, azok működnek?

A Market szerint nem felel meg a valóságnak az, hogy kárt okoztak volna. A 126 milliós teljesítésigazolás "jórészt már elszámolt, illetve pótmunkának nem minősülő, el nem számolható tételekből állt". "Ezek nem a mi döntéseink és véleményünk, pótmunkát a megrendelő igazolhatott a Gordiusznak" - hangsúlyozza a Market a Világgazdaságnak adott válaszában. A Gordiusz a kérdésben a tszsz (a viták rendezésének gyorsítására létrehozott teljesítésigazolási szakértői szerv) döntését kérte, ez pedig a Market által készített elszámolást hagyta jóvá - szól a válasz.

A Market azt állítja, hogy a Gordiusz teljesítése mindvégig késett, akadozott, így más vállalkozókat kellett bevonni. A Gordiusz csaknem 900 millió forintos teljesítése 97 százalékának a pénzügyi rendezése megtörtént, annak ellenére, hogy a határidők túlnyomó részét jelentősen elmulasztotta. A késedelmi kötbér érvényesítésére a Market a teljesítési bankgaranciát vette igénybe (nem szavatossági időben). A Market jogosult volt a bankgarancia lehívására, mivel a Gordiusz a mai napig nem szolgáltatott jótállási biztosítékot, holott 61 hónap jótállást vállalt. A vitatott bankgarancia-lehívást a tszsz ugyancsak vizsgálta, és indokoltnak találta. A Market állítása szerint nem felel meg a valóságnak a 185 milliós kötbérigény, annál kevesebbről van szó.

 

TÁBLÁZAT

A Gordiusz 95" Zrt. Adatai

Forrás: csődegyezségi javaslat

 

Vitéz F. Ibolya

 

(Világgazdaság, 2017. április 24., hétfő, 5. oldal)

 


 

Végelszámolják az Argentum Holdingot

 

Az MNB visszavonta az Argentum Holding Zrt. tevékenységi engedélyét és elrendelte annak végelszámolását - közölte tegnap a jegybank. Az intézkedés oka, hogy - az eddig hitel és pénzkölcsön nyújtó, illetve pénzügyi lízingtevékenységet végző - pénzügyi vállalkozás jogszabálysértő módon immár nem kapcsolódik a központi hitelinformációs rendszerhez. Az Argentum piaci szerepe, súlya marginális, az ügyfelekkel szembeni kötelezettségei mindössze néhány millió forintot tesznek ki a legutóbbi ismert adatok szerint - jelezte az MNB.

 

Népszava

 

(Népszava, 2017. április 22., szombat, 5. oldal)


 

Pókeres vállalkozó bérli a ligeti pavilonokat

 

BUDAPEST Az eddig ismeretlen WO-Europe Kft. kapott megbízást az árusítóhelyként működő épületek üzemeltetésére a Városliget Zrt.-től.

 

Érdemi gazdasági tevékenységet alig folytató, szinte alvó cég, a 2013-ban alapított WO Europe Kft. működtetheti húsvéttól a városligeti pavilonokat. A Városliget Zrt. ugyanis a WO-t tartotta alkalmasnak arra, hogy a három, Feszl Frigyes tervei szerint újraépített árusítóhelyet üzemeltesse 2019. augusztusig. A Városliget Zrt. nem hozta nyilvánosságra, miért éppen ezt céget választotta, amelynek 3 éves működése során mindössze 980 ezer forint bevétele keletkezett. Eközben eredménye mindvégig negatív volt, mínusz 100-200 ezer forintos éveket produkált, ami nem egy prosperáló vállalkozást valószínűsít. A Városliget Zrt. értékelésének szempontjairól annyit lehetett tudni, a termékskála színvonala, s a megajánlott bérleti díj mértéke meghatározó volt.

2015 decemberében Baán László, a projekt miniszteri biztosa a három pavilon külön pályáztatásáról nyilatkozott. Ami logikusnak is tűnt, mivel eltérő profilú üzleteket adtak bérbe. Az egyikben cukrászda működik, a másikban a Liget márkanevet viselő ajándéktárgyakat, a harmadikban pedig szabadidős termékeket árusítanak az Állatkerti körúton.

Ami biztos, az épület bérbeadással, ruházati, textil- és bőráru- kereskedelemmel foglalkozó WO-t félmillió forintból alapította Bomnivest néven a gyulai illetőségű Bagyinszki Gábor. Hárommillió forintra akkor nőtt a törzstőkéje, amikor Bagyinszki Pozsonyba szervezte át a céget, majd 2014. szeptemberben Bagyinszki Alili s.r.o. nevű vállalkozása lett a tulajdonosa. Ez az állapot 2016. májusig megfelelőnek bizonyult gazdája számára, a ligeti pavilonok pályáztatása előtt három hónappal azonban jónak látta, hogy szlovák cégétől visszavásárolja. A szlovák kitérőt a Dobos Gerlai és Társai ügyvédi iroda intézte Budapesten. Az ügyvédi iroda egyik specialitása off shore cégek alapítása. "A nemzetközi adótervezés lehetőséget ad olyan cégstruktúrák, szerződéses megoldások alkalmazására, melyek adózási szempontból optimális feltételeket biztosítanak mind külföldi társaságok magyarországi befektetéseihez, mind a hazai vállalkozások külföldi terjeszkedéséhez, illetve egyéb adótervezési modellek kialakításához" - olvasható az iroda honlapján.

Nem csak tőlük, Bagyinszkitől sem állnak távol az off shore megoldások. A 2009-ben általa alapított Romnivest Kft. (nem ugyanaz, mint a későbbi Bomninvest - a szerk.) egy évet se működött Magyarországon, 2010-ben már Panamában kötött ki. Egész pontosan Dunaújvárosban, ahol a PBP Holding S.A. hazai képviselője lakik. A PBP Holding egyik érdekessége, hogy a magyar cégbíróság úgy jegyezte be a Romnivest tulajdonosának, hogy a panamai cég adószámmal nem rendelkezett. Ez pedig ellentétes a panamai joggyakorlattal. Az egyik panamai off shore cégalapítással kínáló szolgáltató tájékoztatójában arról ír, hogy a bejegyzés során a Panamai Ipari és Kereskedelmi Minisztériumnál be kell szerezni a működési engedélyt, majd regisztrálni a jövedelemadó-bevalláshoz, csak így kapja meg a cég a panamai adóhivatalnál az adószámot. Ez azonban a PBP Holding S. A. tulajdonosi bejegyzése során nem állt rendelkezésre. A PBP másik érdekessége, hogy panamai székhelye megtalálható a Panama-iratokban, mint a panamai off shore vállalkozások egyik lelőhelye.

Bagyinszki egy másik cégében is adóoptimalizálási megoldással találkozunk. Tavaly januárban vette át a Kis-Antillák déli részén, a Saint Vincent és a Grenadine-szigeteken bejegyzett off shore cég magyar vállalatának igazgatását egy másik gyulai üzletembertől. Ez a cég a volt brit gyarmaton székelő Avantador Holding Ltd., amely 2015- ben hozta létre a Win Invest Holding Kft.-t. Ebben a műveletben szintén a Dobos és Gerlai ügyvéd iroda segédkezett, jelenleg is ők látják el az Avantador képviseletét Magyarországon.

Bagyinszkiról tudni lehet azt is, hogy a póker avatott ismerője. A Dunakeszire bejegyzett Excalibur Pókerklub Kártya és Darts Szabadidő Sportegyesület elnöki tisztét is elnyerte. 2011-ben a World Championship of On line Poker internetes pókertorna előtt a Blikk szakértőként szólaltatta meg. Pókeres elkötelezettségét jelzi, hogy az érdekeltségében lévő Win Online Hungary Kommunikációs Kft. referenciái között elsőként nevesíti a Pokerstars weboldal promócióját. Ez a vállalkozása kiemelkedik a vele összefüggésbe hozható 22 céggel: elképesztő növekedési pályát jelez: 2012-ben még csak 570 ezer forint bevétele volt, 2015-ben viszont már átlépte az 1 milliárd forintot, noha mindössze 2 főt foglalkoztat.

Bagyinszki a szerencsejáték- szervezésben is gyűjtött tapasztalatot. 2007-2008-ban a jelenleg felszámolás alatt álló 3 Joker Szerencsejátékszervező Kft. egyik ügyvezetőjeként tevékenykedett. Ez azért fontos időszak, mert a céget alapító Zilahi Gerárd annak a Playsystems Játékgyártó Kft.-nek volt a tulajdonosa, amely leánycégén keresztül a Szerencsejáték Zrt. önkiszolgáló terminálprojektjének egyik esélyese volt 2008-ban. A terminálokon Puttó és Tippmix játékokat abszolválhattak volna a fogadók. A Playsystem Kft. székhelye egyébként megegyezett a Bagyinszki által elnökölt dunakeszi pókerklub címével. A két játékcég életében nem véletlenül a Dobos és Gerlai ügyvédi iroda is megjelent: nekik köszönhetően került a 3 Joker Kft. 2007-ben egy Belize-ben, a Playsystems Kft. 2010-ben egy ciprusi offhsore társaság érdekeltségébe.

A városligeti pavilonokat működtető üzletember 2010-11-ben is észre vétette magát egy pókerjátékra utaló cégben, a világháló portál szolgáltatással foglalkozó Poker 4 all Kft. egyik vezető tisztségviselőjeként.

 

Nem tudni, mit terveznek a Vajdahunyad várával

Tavaly ősszel derült ki, hogy a következő három évben 3,7 milliárd forintot költenek a Vajdahunyad vára műemléki épületrekonstrukciójára a Liget Budapest projekt keretében. Az épületrekonstrukció beruházásának építtetői feladatait pedig a vonatkozó kormányhatározat alapján a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. látja el. Mint írják, a munkálatok határidejét a Liget Budapest projekt megvalósításával összehangoltan állapítják meg. Noha már elvileg rendelkezésre áll a pénz, és azt is tudni, melyik állami apparátus koordinálja a beruházást, az mind a mai napig rejtély, hogy mi lesz az épületegyüttes sorsa. A Liget-projekt indulásakor több forrásból is lehetett olyan pletykákat hallani, amelyek szerint Andy Vajna filmügyi komránybiztos kaszinót nyitna az épületben, Baán László, a Liget-projektet felügyelő kormánybiztos azonban határozottan cáfolta ezt a tervet.

 

3 pavilon a Városliget szívében, eltérő profillal

22 cég hozható összefüggésbe a bérlővel

 

BIZNISZ LESZ?

Sokak érdeklődését felkelti a ligeti pihenőhely, de még az is előfordulhat, hogy valójában más a cél a pavilonokkal

 

ZSIDAI PÉTER

 

(Népszava, 2017. április 26., szerda, 4. oldal)


 

Újabb pofon Pécsnek a Zsolnay-ügyben

 

PER Első fokon vesztett a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. ellen az a 123 dolgozó, aki tavaly rendkívüli felmondással lépett ki a pécsi cégtől.

 

Pert vesztett első fokon a Zsolnay Porcelánmanufaktúra Zrt. ellen 123 volt dolgozója, akik tavaly júniusban rendkívüli felmondással léptek ki a pécsi cégtől. A Zalaegerszegi Törvényszék úgy látta, hogy a volt alkalmazottaknak nem volt meg a jogalapja az azonnali felmondásra, így a távozók egy havi bérüknek megfelelő összeget kell fizessenek a Zsolnaynak. Erről a Zrt. ügyvédje, Bodnár Imre tájékoztatta a Népszavát. Bodnár hozzátette, a mostani döntés megalapoz egy komolyabb kártérítési követelést is, hisz a kollektív felmondás következtében a gyár elvesztette dolgozóinak 80 százalékát, ezért a cég termelése leállt. Ebből százmilliós nagyságrendű kára származott a gyárnak.

A Zsolnay-gyár tavaly egy nemzetközi visszhangot kiváltó "einstandolási kísérlet" színtere volt, s ennek újabb fejleménye a mostani ítélet. A 20 éve veszteségesen működő manufaktúra részvényeinek 74,5 százalékát 2013-ban adta el a pécsi önkormányzat Bachar Najari szír származású, svájci vállalkozónak, ám a két tulajdonos viszonya hamar megromlott. A város harcot indított a cég visszaszerzéséért. A jelekből azonban arra lehetett következtetni - a város és az érintettek sosem cáfolták ezt, hogy - egy kormányközeli gazdasági érdekcsoport akarta megszerezni a Zsolnayt. Ennek vélhető oka az volt, hogy az elmúlt éveket 6-800 milliós árbevétellel záró Zsolnay milliárdos megrendelésekhez juthat azokon az uniós támogatású pályázatokon, amelyeket műemlék középületek felújítására tervez kiírni a kormány. Ezek a munkák megduplázhatják- megtriplázhatják és nyereségessé tehetik a Zsolnayt. Az cég megszerzése érdekében a város és a Zsolnayra szemet vető vállalkozók több frontos támadást indítottak, ennek egyik eleme volt, hogy a dolgozókat átcsábították a pécsi önkormányzat által létrehozott Ledina Kft.-be. A Zsolnay azonban elhárította a támadásokat: a tulajdonos kifizette a zrt. több mint félmilliárdos adósságát, így a felszámolás veszélye elmúlt, a gyár pedig új alkalmazottak felvételével talpra állt, s a jelenlegi termelési-értékesítési adatok alapján elképzelhető, hogy a Zsolnaynak nyereséges éve lesz.

A mostani - igaz még nem jogerős - pernyerés is a Zsolnayt erősíti. Kérdés, hogy a volt dolgozók képesek-e megfizetni a rájuk kirótt pénzbüntetést. Korábban Páva Zsolt, Pécs fideszes polgármestere azt ígérte, hogy kiállnak a Ledinába átlépő dolgozókért, s ebbe mindenki beleértette azt is, hogy ha elbukják a kártérítési pert, akkor az önkormányzat átvállalja a fizetést. Csakhogy ez Bodnár szerint nehezen megvalósítható, hisz milyen jogcímen költ a város közpénzt a volt zsolnayosok tartozására. Mivel a város közben eladta egy kormányközeli kapcsolatokkal rendelkező vállalkozónak a Ledinát, várható, hogy majd ő vállalja át a kártérítést. Bodnár Imre azonban ennek kapcsán megjegyezte: érthetetlen, hogy a Ledina új gazdája miért és milyen forrásból fizeti ki a később akár százmilliósra hízó kártérítést. Az is érthetetlen, miből fizeti a tulajdonos a Ledina dolgozóinak bérét immár lassan egy éve, hiszen arról nincs tudomása senkinek, hogy a Ledina üzemében érdemi termelőmunka folyna. Lapunk is megkérdezte erről a cég vezetőjét, ő azonban elzárkózott a választól. Így nem tudjuk megcáfolni Bodnárnak azt a feltevését, hogy a Ledinát a titokzatos tulajdonos tartja fenn, teljesítmény nélkül. Bodnár szerint érthetetlen, hogy ha egy vállalkozó tíz hónapon keresztül fenntart egy nem termelő, perspektivátlan céget, akkor a nyomozó hatóságok miért nem indítanak vizsgálatot a Ledina fenntartására eddig biztosított, több százmillió forint eredetének megállapítására. Bodnár arra gyanakszik, hogy azért nincs eljárás, és azért van fedezet a Ledina költségeire, mert titokzatos csatornákon keresztül mozgatott közpénzből tartják fenn a céget.

Megkérdeztük a pécsi városházát, hogy a bírósági ítélet kapcsán akarnak-e nyilatkozni arról, ki állja majd a volt Zsolnay-dolgozókra kirótt kártérítést. A város kormánypárti irányítói - a polgármesteri hivatal szóvivőjén keresztül - azt üzenték: "A pécsi önkormányzat nyilatkozni fog, amennyiben lesz közölnivalója. Egyelőre nincs."

 

PÉCS FIDESZES VEZETÉSÉNEK IS LEHETETT KÖZE AZ ÜGYHÖZ...

Helyi pletykák, s sejtések szerint kormánypárti érdek állt a háttérben

 

A ZSOLNAY ELHÁRÍTOTTA A TÁMADÁST

Kifizette adósságát, s új dolgozókkal folytatta a munkát, így 2017 már akár nyereséges is lehet a cégnek

 

UNGÁR TAMÁS

 

(Népszava, 2017. április 26., szerda, 5. oldal)


 

Csődegyezkedés

 

SZÉLL KÁLMÁN TÉR WIS HOLDING BÜNTETŐELJÁRÁS

 

Elutasították a hitelezők a Széll Kálmán teret átépítő Wis Holding csődegyezségi javaslatát, de nem ítélték felszámolásra a céget. A tulajdonos Wicha József egy korábbi csődügye miatt vádlott lehet.

 

Nem minden gázszerelőből lett milliárdos számára szerencsés mostanság a csillagok állása. A Miskolcon kezdő, az építőiparban és ingatlanfejlesztésben izmosodó, majd a bioenergetikai üzletágban is szerencsét próbáló Wicha József körül fogy a levegő, zászlóshajója, az állami megrendelésekben eddig dúskáló Wis Holding felszámolásra juthat.

A cég legutóbb a fővárosi Széll Kálmán tér felújításában vett részt, és idén március elején csődöt mondott. Tavaly szeptember óta már nem Wicha vezeti, mert ő taktikusan a háttérbe vonult. Történetesen hónapokkal az előtt, hogy a Budapesti Rendőr-főkapitányság lezárta a másik cége, a Terra Invest ügyében fedezetelvonás gyanúja miatt indult nyomozást. A Terra Invest 2014-ben csődölt be. Ez az a cég, amely részben uniós forrásból felépítette a 80 ezer négyzetméteres pesti, Váci úti Európa Centert, s amelybe kockázati tőkéstársként az állami Magyar Fejlesztési Bank-csoport is beszállt. A rendőrség "az ügy iratait érdemi döntésre küldte meg az ügyészségnek" mondta Bagoly Bettina, a Fővárosi Főügyészség szóvivője. A nyomozás során egy személyt hallgattak ki gyanúsítottként, vélhetően Wichát, akinek a vagyonát zár alá vették, például a Wis holdingbeli részvényeit is.

Csoda ezek után, ha a hitelezők nem látnak fantáziát a Wis Holdingban, és nem akarják megmenteni a céget? A hétfői gyűlésen ugyanis nem fogadták el a Wis extrém csődegyezségi javaslatát. "Nincs itt már egy fillér sem, és épkézláb terv sincs a továbbélésre" summázta egy vállalkozó a HVG-nek. Az egykor nagy reményű Wis Holding a követelések összegzése alapján hárommilliárd forinttal lehet adós; külön érdekesség, hogy tartozásai zömét a vele azonos érdekszférában lévőkkel szemben halmozta fel. A legnagyobb, közel 850 millió forintos követelés rögtön a tulajdonos Wicháé. Félmilliárddal áll sorban az UniCredit Bank, százmillióval a Magyar Telekom, nagyjából ötvenmillióra rúgnak az adó- és egyéb köztartozások. Az alvállalkozóknak jellemzően 10 50 millió forint járna, sokaknak csak pár milliójuk ragadt benn. A hitelezők több mint fele végül beleegyezett, hogy ne számolják fel a céget, hanem kapjon még 120 nap fizetési moratóriumot, ami alatt újabb javaslatot kell kidolgoznia az egyezségre.

A Wis Holding még 2014 2015-ben, két év alatt tízmilliárd forint feletti árbevétellel és közel 700 milliós nyereséggel büszkélkedhetett. Nem volt híján komoly megrendeléseknek még a tízmilliárddal adós maradt Terra Invest sztorija után sem (amelynek felszámolását a kormány 2015-ben kiemeltté, egyszersmind titkossá is tette). Referenciái között említi a Wis a sárvári Spirit Hotelt, az M86-os utat, továbbá budapesti és miskolci villamospályákat, újabb trófeákra azonban már nincs sok esélye. Sikeres csődegyezségre sem, legalábbis ha azt vesszük, mennyire légből kapott volt az első indítvány, amelyet a hitelezői elutasítottak. Ez arról szólt, hogy váljanak tulajdonossá a Wis Holdingban, követeléseiket konvertálják újonnan kibocsátandó részvényekre ami az adóhatóság esetében több mint vicces elgondolás. Tegyék ezt annak reményében, hogy az adósságaitól megszabadított cég a következő években összeszedi magát, és újból nyereséget termel, amiből aztán kifizetheti őket. A profitteremtés részleteiről azonban csak annyit fedtek fel, hogy a hasznot az ígéretesnek mondott leányvállalat, a Borsodwood, további tenderek, valamint állítólagos németországi és svájci megrendelések hoznák.

Ám miközben a csőd okait a Széll Kálmán téri munkák elhúzódásával, a devizahiteles krízissel vagy a rezsicsökkentésnek a bioenergia-bizniszt agyonütő hatásaival magyarázzák, az alvállalkozók részben éppen azért nem kapták meg a pénzüket, mert a Wis Holding a Borsodwoodot finanszírozta. Több mint félmilliárd forintot pumpált bele, amit nincs új a nap alatt üzletrészre váltott, és nem kér vissza. A Széll Kálmán tér felújításáért a fővárostól kapott pénzből a Wis Holdingnak azonban első körben az alvállalkozóit kellett volna kifizetni, nem pedig kétes kimenetelű fejlesztésekbe fogni. Különösen pikánssá teszi a helyzetet, hogy a Borsodwoodban Wicha közvetlenül is tulajdonos. A nagyvállalkozó a HVG megkeresésére elzárkózott attól, hogy nyilatkozzék. Egyszer majd kiderül az igazság mondta, de úgy tűnik, ő maga ezt nem segíti elő.

Nem véletlen, hogy a sajtóban újabb büntetőeljárásról röppentek fel a hírek. A BRFK sajtóosztályán a HVG-nek azt mondták, nincs ilyen, ám a Borsodwood nem az egyetlen, Wicha holdudvarába tartozó cég, amelyet a Wis Holding felelőtlenül hitelezett. Az elutasított egyezségi javaslatból is kiolvasható, hogy a cégnek milliárdos követelése halmozódott fel, a megtérülés reménye nélkül. Közben a Wis hitelezői között egyetlen biztosított követelés akad, 46 millió forint értékben. Mégpedig a Terra Credit lízingcégé, amelyet Wicha és évtizedes üzlettársa, Bálintfy Gábor ügyvéd alapított. Bár a lízingcéghez papírforma szerint ma már egyiküknek sincs köze, arra azért jó, hogy a Wis ezzel revolverezze egyezkedni nem akaró hitelezőit, mondván: egy esetleges felszámolásban előfordulhat, hogy csak a biztosított követeléseket egyenlítik ki.

Fizetni amúgy a Terra Credit sem mindig szeret. Az őt többször megbírságoló jegybank 2013-ban mint az erről szóló határozatban olvasható "Matolcsy György, az MNB elnökének felhatalmazása alapján" szüntette meg a vele szemben hivatalból indított végrehajtási eljárást.

 

 

Lélekvándorlás

 

"Elhappolták az orrunk elől az egyetlen érdemleges vagyont, a sárvári Spirit Hotelt" panaszolta a HVG-nek a csődbe ment Wis Holding egyik hitelezője. A hotel devizahitelből épült fel, a CIB bankcsoport 15 milliárd forintos és 36 millió eurós keretbiztosítéki jelzálogjoga terheli. Az üzlet viszont beindult, az elmúlt öt esztendőben a Spirit évi 3 milliárd forint feletti árbevételt termelt, és üzemi szinten nyereséges volt. A létesítményt üzemeltető Spirit Hotel Gyógyszálloda Kft.-ben tavaly karácsonyig több mint 10 százalékban tulajdonos volt a Wis Holding. De pár héttel az előtt, hogy csődállapota kiderült volna, átrendezték a tulajdonosi viszonyokat: kiszállt a Wis és egy Eurhotels nevű cég. Kisvártatva mindkét üzletrészt Wicha üzlettársa, Bálintfy Gábor ügyvéd szerezte meg. A luxushotelben ő a legnagyobb, több mint 60 százalékos tulajdonos, a maradékon Wicha és Pocsai Alex, az ügyvéd veje osztozik.

Érdekes a Spirit Hotelből szintén kilépett Eurhotels pozíciója is. A Wis közel félmilliárd forintos hitel miatt felszámolást készül indítani ellene, miközben Wicha korábban a résztulajdonosa volt. Az Eurhotelst most Bálintfy és a családtagjai jegyezik.

 

GYENIS ÁGNES

 

(HVG, 2017. április 27., csütörtök, 64+65. oldal)


 

Futubit: újabb Balogh-cég

 

A kis- és középvállalkozások külgazdasági tevékenységének támogatására hozott létre új, tanácsadó vállalkozást a Balogh Sándor, a Magyar Afrika Társaság elnöke által képviselt Segítő Kéz az Elesetteknek Alapítvány. A hárommillió forinttal alapított Futubit Nonprofit Kft. kisebbségi tulajdonosa és ügyvezetője Balogh Szonja. A Futubit célja, hogy világszerte piacot találjon a magyar ipari és mezőgazdasági termékek számára, s a külkereskedelmi és kulturális kirendeltségek létrehozása mellett művészeti inkubátorházak alapítást is tervezik. Balogh Sándor neve már közel száz vállalkozásban feltűnt, ezek közül több fizetésképtelenség miatt megszűnt. A jelenleg kassai lakcímmel rendelkező vállalkozó a budapesti úszó-világbajnokság szervezőbizottságának ügyvezető-helyettese, gazdasági igazgatója is.

 

(HVG, 2017. április 27., csütörtök, 70. oldal)


 

Bajba kerülhet Matyi Dezső teljes családja

 

1,5 milliárd forintot keresnek a megroggyant könyvbirodalmon

 

Börtön vár a pécsi vállalkozóra? Matyi Dezső könyvpiaci mágnás sokáig a száz leggazdagabb magyar között szerepelt, de most csalás, sikkasztás, fedezetelvonás és jogtalan pénzintézeti tevékenység miatt kerülhet rács mögé.

 

Nemcsak Matyi Dezső, de a családja is komoly bajban van a Lokál írása szerint. A pécsi vállalkozó cégeiben a lányaitól a nagypapán át a volt feleségig mindenki tulajdonos és/vagy ügyvezető igazgató. Sokáig ezzel nem is volt baj, de amióta megroggyant az Alexandra könyvbirodalom, a megmentésére felkért szakemberek egyik feljelentést teszik a másik után.

- Csak magam hét esetben tettem büntető feljelentést Matyi Dezsőék ellen - mondta a lapnak Somogyi Ferenc, akit a bajba került pécsi vállalkozó októberben kért, válságkezelőként vegyen részt a volt felesége ügyvezetésével gazdálkodó kft. átvilágításában. - Külső vezetőként, teljes döntéshozói jogkörrel kezdtem a munkát. Első lépésként feltűnt, hogy 240 millió forintos hiány van a könyvelésben. Szóltam Matyinak, 30 napja van a pénz előkerítésére, különben feljelentést kell tennem. Egy hónap múlva újra elkértem a főkönyvet. Megdöbbenve láttam, miközben a cég nem tudta kifizetni a tartozásait, a hiányzó negyedmilliárd forintot Matyi volt felesége a lányuknak évi 5 százalék kamatra kölcsönadta. Sikkasztásért feljelentetést tettem.

A szakember ennél súlyosabb ügyre is bukkant. Kiderült, hogy a család a két kft. nevében lejárt határidejű, értéktelen sportutalványokat vásárolt. A szakértő szerint Matyiék erre hivatkozva egy év alatt 1 milliárd 580 millió forintot vettek ki a cégből.

Somogyi Ferenc elmondta: Matyi Dezső szerint azért jó biznisz a könyvárusítás, mert mindennap készpénzt termel, ebből utal a több mint hatvan cégének. Hétköznap átlagban 10, hétvégén pedig akár 50 millió forintot is besöpörhetett. A december viszont kiemelt hónapnak számít, akkor 1,33 milliárd forint volt az Alexandra bevétele.

 

Így múlik el a világ dicsősége: csávában a könyvcézár

 

(Színes Ász, 2017. április 27., csütörtök, 4. oldal)


 

Balos csalás Pécsett

 

A külső cég valódi pénzmozgás nélkül kapta meg a pécsiek buszait

 

Ha a szocialista egykori első alpolgármester, Tóth Bertalan tudott a buszok kiszervezéséről, akkor ő maga is részese a bűncselekménynek, ha nem tudott róla, akkor alkalmatlan vezető - közölte a Magyar Fórummal Csizi Péter, Pécs országgyűlési képviselője.

 

A fővárosban a 4-es metró, Szegeden a Szeviép, Pécsett pedig a buszok vonatkozásában csalásról lehet beszélni - amint legutóbbi sajtótájékoztatóján kiemelte. Az utóbbira mi a bizonyítéka?

- Nem vádlóként tartottam sajtótájékoztatót, hanem összefoglaltam az elmúlt hat év eseményeit, hiszen már jogerős bírósági ítéleteket mondtak ki. Az, hogy a pécsi buszok kiszervezése színlelt szerződéssel történt, tehát lopás volt, azt nem én jelentettem ki. Kimondta a Nemzeti Adó és Vámhivatal, és a Zalaegerszegi Törvényszék jogerős ítélete.

Foglalja össze a 2009 óta zajló eseményeket.

- Pontosan 2009. január 1-jén kötött szerződést az akkori közösségi közlekedést végző cég, a PK Zrt. egy külsős céggel, a PK Busrent Kft.-vel, amiben megállapították a buszok vételi árát 2 milliárd 650 millió forintban, majd pár hét múlva kísértetiesen hasonló összegért, 2 milliárd 405 millió forintért fél évre bérelte vissza az akkori pécsi közösségi közlekedést üzemeltető cég ezeket a buszokat. Leegyszerűsítve: eladták Pécs városának teljes buszparkját úgy, hogy nem volt valós pénzmozgás. Erre mondta a NAV, hogy ez színlelt szerződés, és közel 2 milliárd forintos büntetést rótt ki áttételesen a pécsiekre. Tehát gyakorlatilag pénzmozgás nélkül kiszervezték 2009 januárjában azt a 150 járműből álló buszparkot, amivel napi szinten 560 ezer ember közösségi közlekedését oldották meg. Nem azt mondtam, hogy ez lopás volt, mert azt kimondta jogerősen a törvényszék, sőt kevesebb mint egy hónappal ezelőtt választott bírósági perben is a városnak adtak igazat. Tehát az elmúlt időszakban minden fontos pert megnyert Pécs városa, méghozzá jogerősen. Az igazi kérdés, hogy vajon a város akkori vezetése tudott-e erről az ügyletről. Most, mikorra már rend- be tettük Pécs közösségi közlekedését, s a bírósági ítéletek megszülettek, jogosan vetődik fel a pécsiekben, hogy a 2009-ben várost vezető MSZP-sek tudtak-e erről a csalásról. Azt az időszakot értjük, amikor Tasnádi Péter haldoklott, sőt nagyon durva, hogy a visszabérlés számlája kézzel írott. Kimegy a vonalon a szám, és a margón folytatják... A számla kiállításának dátuma megegyezik Tas-nádi Péter halálának napjával. Ebben az időszakban az első számú alpolgármester helyettesítette a polgármestert, ő Tóth Bertalan, a jelenlegi MSZP-s frakcióvezető. Vajon tudott-e Tóth Bertalan a buszok kiszervezéséről? Ha tudott róla, akkor részt vett a bűncselekményben, ha pedig nem, akkor alkalmatlan a városvezetésre, és alkalmatlanok a szocialisták arra, hogy egy Pécs nagyságú várost irányítsanak. Hiszen, ahogyan szerkesztő úr is említette, mindenütt, ahol a baloldal vezette a várost, akár Budapesten, akár Szegeden, akár Pécset azt látjuk, felelőtlenül gazdálkodtak a közösség vagyonával. Nincs annál jobb példa a felelőtlenségre, mint hogy egy 150 ezres város buszait kiszervezik. Említésre méltó, hogy a sok perben elhangzott olyan tanúvallomás, sőt vannak olyan korábbi MSZP-tagok is, akik a bíróság előtt is azt állítják, Tóth Bertalan tudott a buszok kiszervezéséről.

A NAV által kirótt 2 milliárdot miből fizetik ki?

- Ez a 2 milliárd ma reálértéken 1,9 milliárd. A büntetést a buszokra terhelte rá, amivel a közösségi közlekedést fékezte le. Ezért kellett lecserélni a város buszparkját, új, illetve használt buszokat hitelből vásárolni annak érdekében, hogy mikor a felszámolás odáig jut, hogy a NAV a követeléséért cserében eladja a buszokat, akkor legyenek a váfő9 tulajdonában olyan buszok, melyekkel a közösségi közlekedést biztosítjuk. Ez már megtörtént, mert a felszámoló három etapban kívánja a buszokat értékesíteni. Az első etapot múlt héten adta el, a második most van kint a piacon - ha idén januárig nem tudtuk volna megoldani ezt a problémát, akkor hiába nyertünk a bíróságon, hiába van igazunk, azt, hogy kiszervezték és ellopták a pécsiek buszait, fizikálisan is érezhették volna a megyeszékhely lakói. Volt olyan pillanat, mikor egy napon múlott, hogy nem állt le a közösségi közlekedés, akkor váltottunk arra a cégre, aki ma is végzi a szolgáltatást. Ez a cég teljesen a város tulajdona és nem is engedjük ki onnan. Amikor szolgáltatót váltottunk, akkor egy napunk volt, mert a korábbi annyi kifizetetlen MOL-számlát halmozott föl, hogy a MOL közölte, ha nem látja, hogy a város maga látja el a szolgáltatást, akkor nem szállít több üzemanyagot. Tehát majdnem bedöntötték - azt nem tudom megítélni, hogy tudatosan vagy sem -Pécs közösségi közlekedését.

Indult eljárás a volt szocialista alpolgármester ellen?

- Az alpolgármestert többször is meghallgatták tanúként, de az ügyészség nem indított ellene eljárást. Tóth Bertalan is arra hivatkozik, hogy ő ebben az ügyben ártatlan. De ha tudott az ügyről, ha nem, felelőtlenül járt el.

Közelednek a választások. Lázár János miniszter is kijelentette, hogy durva kampányra készülhetünk. Pécsett is megmutatkoztak ennek a jelei?

- Az országos hangulat lecsapódik Pécs városára is, hiszen a nagy pártok országos akcióit helyben is folytatják. Viszont olyan sok megoldatlan problémát örököltünk 2009-ben a szocialistáktól, gondolhatunk a Magasházra, az életveszélyes, bezárásra ítélt állatkertre, a buszközlekedésre és még sorolhatnám, hogy nekünk kevés időnk marad a politikai sokk-keltésekre reagálnunk. A bajok orvoslására koncentrálunk, s mára sok mindent megoldottunk: lebontottuk a Magasházat, új állatkertet építettünk, megoldottuk a buszközlekedést. Arra törekszünk, hogy sok esetben évtizedes problémákat oldjunk meg, modernizáljuk a várost, és új befektetőket hozzunk Pécsre.

 

(Magyar Fórum, 2017. április 27., csütörtök, 7. oldal)