Heti sajtószemle

2017. / 21. hét

Rovat: Heti sajtószemle

Több ezer kft.-re kerülhet lakat az országban

 

Erőteljes mozgolódás várható az elkövetkező hónapokban a hazai cégvilágban. Az adatokból ítélve jó egynéhány korlátolt felelősségű társaság (kft.) végelszámolással megszűnhet vagy átalakulhat például betéti társasággá, esetleg kényszertörléssel beszüntetheti tevékenységét.

Az átrendeződés oka, hogy március 15-én lejárt az a határidő, amelyet az új polgári törvénykönyv végrehajtási szabálya a törzstőke felemelésére előírt. Mint az igazságügyi tárcától megtudtuk, korlátolt felelősségű társaságként jelenleg nagyjából háromszázezer vállalkozás működik, közülük eddig 45 ezer nem teljesítette kötelmét, s a törzstőkét nem emelte fel hárommillió forintra. A kötelező tőkenövelés - a jogalkotók szándéka szerint - az üzleti élet biztonságát, a hitelezők védelmét szolgálja.

Hogyan alakul azoknak a társaságoknak a sorsa, amelyek nem gondoskodtak a tőkeérték növeléséről? Az Országos Bírósági Hivatal napokban közzétett tájékoztatása szerint az ilyen vállalkozásokat a cégbíróság törvényességi felügyeleti eljárás alá vonja, ennek keretei közt megszűntnek nyilvánítja, s hivatalból elrendeli kényszertörlésüket. Tudni kell ugyanakkor, hogy ez alatt az - általában pár hónapig tartó - időszak alatt a tőkehiányos kft.-k még mindig elvégezhetik az összeg kiegészítését, s dönthetnek arról is, hogy más cégformában folytatják tevékenységüket vagy végelszámolással befejezik működésüket. Ha a cégbíróság az ilyen változásbejegyzési kérelmeket megkapja, megszünteti a törvényességi felügyeleti eljárást.

A cégügyekben rendszeresen eljáró Halla Zsolt ügyvéd a gyakorlati tapasztalatokat ismertetve érdeklődésünkre elmondta: a jogi képviselők és a könyvelők jelzése alapján a legtöbb kft. idejében gondoskodott a tőkeemelésről. A szakember saját esetei közül egy olyan társaságot említett meg, amely lényegében eddig sem működött, a jövőben sem kíván vállalkozni, így a megszűnés mellett határozott, s végelszámolással befejezi tevékenységét. Lényeges, hogy a tulajdonosok a törlési eljárás ideje alatt még dönthetnek cégük sorsáról.

(Magyar Idők, 2017. május 22., hétfő, 12. oldal)


Takarítanak a Vért után

 

CSŐD | Újabb tőkeemelésre lehet szükség

 

Közel nettó kétmilliárd forintért végzi el a Vértesi Erőmű (Vért) zagytere rekultivációjának II. ütemét a miskolci Mento és a budapesti Terra-Log Mélyépítő. A Mento többségi tulajdonosa Hercsik István, a cég 2015-ben 26 milliós árbevételt ért el. Nála jóval nagyobb, 4,6 milliárd forint forgalmú volt konzorciumi partnere, a Terra-Log, amely az Envirotis Holdingé. A Vért eredetileg nettó 1,37 milliárdot szánt a munkára, de kiírásában ehhez csak 50 százalékos súlyt rendelt, vagyis hagyott mozgásteret az ajánlattevőknek. Pedig nincs sok pénze az 1991- ben 18 milliárdos alaptőkével útnak indított oroszlányi cégnek. Jegyzett tőkéje 503 millión áll, ebben benne van az a 180 forint névértékű és kétmilliárd forint kibocsátási értékű részvény is, amellyel a saját tőkéje és a jegyzett tőkéje arányát tavaly tette rendbe tulajdonosa, az állami Magyar Villamos Művek (MVM). A Vért saját tőkéje 2016 végén mínusz 4,86 milliárd forint volt.

Az elsősorban barnaszén- és lignitalapú áram- és hőtermelésre létrehozott Vért áramtermelése 2016. január 1-jétől 2018. december 31- ig energiahivatali engedéllyel szünetel. A folytatásról még nem döntöttek, ugyanakkor az erőműhöz tartozó Márkus-hegyi szénbánya 2014 utolsó napján leállt. A jövő év végéig tart a szénipari szerkezetátalakítási támogatásból (szénfillér) származó, 19,6 milliárdos keretből történő "felhagyása". Az erőmű egy ideig vásárolt szénnel működött, majd leállították. Azóta az MVM e célra létrehozott, három gázkazánnal dolgozó projektcége látja el távhővel Oroszlányt, Bokodot és a Vért telephelyét, ugyanis a Vértnek 2020 végéig él a két településre vonatkozó kötelezettsége.

A Vért az idén nem remél piaci bevételt a szénfilléren felül. Mivel ez kevésnek ígérkezik a kiadásaira, 2017-ben sor kerülhet egy újabb, a tulajdonosa által még nem jóváhagyott, 8,81 milliárdos tőkeemelésre. Ezzel együtt 2017-ben a záró pénzeszköz és a cash-poolkövetelésállomány együtt 7,13 milliárd forintot tesz ki. Csődeljárás indult 2010 nyarán az erőműtársaság ellen, amely hatalmas tartozást halmozott fel több áramkereskedővel szemben.

 

TÁBLÁZAT

VÉRTESI ERŐMŰ ZRT.

 

(Világgazdaság, 2017. május 22., hétfő, 4. oldal)


 

Kevés, de keresett a jó autószerelő Békésben

 

BÉKÉS MEGYE Néhány dologban egyetért, sok mindenben pedig mást gondol az autószerelés helyzetéről a lapunk által megkérdezett két piaci szereplő és az autószerelést is oktató iskola vezetője. Abban mindannyian egyetértenek, hogy nagy szükség lenne jó szakemberekre, de az csak úgy lehetséges, ha megbecsülik a dolgozókat, különben - ahogyan az más szakmákban - itt is probléma lesz az elvándorlás, ha nem is külföldre, de országon belül. Annyi biztos, hogy egyre kevesebb új műhely nyílik, de a már működő vállalkozások a gazdasági világválság vége óta egyre jobban teljesítenek. Képünkön a békéscsabai Kertész János autószerelő-mester.

 

Felemás kép a műhelyekről

 

Magyarországon jelenleg a legnagyobb és a legtöbb új munkahelyet jelentő beruházás mind a járműipar területén jön létre. A nagy autóipari cégek munkaerőhiánnyal küzdenek, de úgy tűnik, hogy Békésben nincsenek nagy gondok, bár alig nyílnak új műhelyek.

 

BÉKÉS MEGYE A legnagyobb gond akkor van, ha egy autószerelő műhelyt szeretne nyitni, az ugyanis rengeteg pénzbe kerül - vázolta fel a képzésből kikerülő, vállalkozni akaró fiatalok lehetőségeit az Autószerelők Országos Egyesületének békési területi képviselője. Kertész János szerint éppen ezért lehet, hogy kevesen maradnak a pályán, annak ellenére, hogy az autószerelő szakok lényegében "telt házzal" működnek. Ráadásul az autószerelés már nem az, ami régen volt, sokkal bonyolultabb a mostanában gyártott új járművek hibáinak már a felderítése is, mint a korábban gyártott, ma már öregnek számító autóknál.

 

A pályán maradásról mást gondol viszont a békéscsabai Trefort középiskola igazgatója. Kiss Mihály lapunknak elmondta, hogy ők egy keretszám alapján tudják felvenni a tanulókat, és ezt a számot teljesen kitöltik, a lemorzsolódás pedig minimális. Egy évfolyamban 25-30 autószerelő, 15 elektronikai műszerész tanul, de van egy autótechnikusi képzés is, ami viszont úgynevezett ráépülő képzés, és több jogosultságot ad a szakmában. A Trefort egyébként nem engedi el egyből a diákok kezét, figyelik, hogy ki hol helyezkedik el. Kiss Mihály szerint nagyjából 10 százaléknyian vannak, akik valami miatt mégsem az autószerelő-szakmát választják.

 

Más nézőpontból látja az autószerelés helyzetét a Meszlényi-Autó tulajdonosa. Meszlényi György szerint az alaphelyzet valóban az, hogy kevés a jó autószerelő, ahogyan sok más szakmában is. Az autószerelőket is elérte az elvándorlás - fogalmazott. Meszlényi György azt is elmondta, hogy a sikeresen vizsgázók alig tíz százaléka akar valóban autószerelőként elhelyezkedni.

 

Jó üzlet

 

A növekvő árbevétel és alkalmazotti létszám ellenére 2013 óta megállíthatatlannak tűnik az autójavítással foglalkozó vállalkozások számának csökkenése hazánkban - derül ki az OPTEN céginformációs szolgáltató adataiból. 2013-ban még 10 000 fölött volt azon vállalkozások száma, melyek fő tevékenységeként gépjárműszervizeléssel foglalkoztak. 2016-ra a számuk 9434-re apadt, pedig az árbevétel és az alkalmazotti létszám emelkedése azt mutatja, hogy a szektor a válság után ismét emelkedő pályára került. Szintén kedvező tendenciát mutat a felszámolások és a végrehajtások arányának vizsgálata. 2013 és 2016 között a felszámolások aránya 2,04 százalékról 1,35 százalékra mérséklődött, míg a végrehajtás alá került cégek aránya 10,84 százalékról 8,51 százalékra csökkent. A munkaerőhiány a járműszerelésben is megjelent, melynek kezelése érdekében a piaci szereplők, a képző intézmények és a gazdaságpolitika terveinek összehangolására lesz szükség a jövőben.

 

Egy új műhely felszerelése több tízmillió forintba is kerülhet

 

Suki Zoltán zoltan.suki@partner.mediaworks.hu

 

(Békés Megyei Hírlap, 2017. május 20., szombat, 1+3. oldal)

 


 

Angyal József okleveles adószakértő

 

Mit gondol arról, hogy százmilliárdokat engedett el a NAV? Egyrészt ez egy beismerése annak, hogy rosszul működik a NAV ösztönzési rendszere, mivel a revizorok azután kapják a prémiumot, hogy milyen mértékű adótartozást határoztak meg. Értelmesebb lenne a már ténylegesen behajtott tartozások után adni a prémiumot és akkor kifizethető összegeket állapítanának meg. Másfelől, ha teljes mértékben kizárjuk a korrupció lehetőségét, akkor ezek jogosan elengedett tartozások, mert feltehetőleg felszámolás alatt lévő vagy már felszámolt cégek tartozásai, amiket sosem fognak tudni kifizetni. De erre teljes bizonyosságot akkor lehet nyerni, ha nyilvánosságra hozzák azoknak a cégeknek a listáját, amiknél elengedték a tartozást.

 

(Bors, 2017. május 20., szombat, 17. oldal)


 

A főnök nem úszhatja meg

 

Fellebbezés nincs, a kényszertörlés tehát visszafordíthatatlan folyamat

 

FMH-INFORMÁCIÓ A kényszertörlési jogintézmény 2012. évi bevezetése nagymértékben hozzájárult a fiktív, illetve életképtelen cégek kiiktatásához.

 

Idén, az első négy hónapban a cégbíróságok 4378 vállalkozás nevét húzták ki kényszertörléssel a céglistáról, 32 százalékkal kevesebbet, mint 2016 első négy hónapjában (6429). Az idei adatok is bizonyítják, hogy a korábbiaknál kevesebb alkalommal kell a bíróságoknak ehhez a jogi eszközhöz nyúlniuk; 2014-ben még több mint 31 ezer, 2015-ben mintegy 26 ezer, 2016-ban pedig 19 ezer esetben. A 2012 augusztusában bevezetett jogintézmény hozzájárult a gazdálkodási fegyelem javításához - tájékoztat a feketelista.hu portál.

 

Az elmúlt négy évben (2013-2016) megszűntnek nyilvánított 253 ezer 378 vállalkozásnak több mint harmadát, 91 ezer 615 céget ezzel a jogi eszközzel sikerült kiszorítani az üzleti életből. Korábban csak a fiktív, ismeretlen székhelyű céget lehetett rövid úton megszüntetni, minden más eljárás általában hosszadalmas felszámolási eljárásba fordult át. A kényszertörlés jogintézményének kiterjesztése óta a cégbíróságok a következő négy esetben rendelhetik el a cég kényszertörlését: Ha a törvényességi felügyeleti hatáskörében eljárva a bíróság a céget megszűntnek nyilvánítja; ha a cég a végelszámolást három éven belül nem fejezte be, és 30 napon belül nem terjesztett elő szabályszerű kérelmet a törlés iránt; ha a végelszámolás általános szabályaira történő áttérést nem hajtotta végre; ha a cég jogutód nélküli megszűnését előidéző ok következett be, és a végelszámolási eljárás lefolytatásának nincs meg a feltétele. A kényszertörlési eljárás megindításáról szóló végzés ellen fellebbezésnek, illetve felülvizsgálatnak nincs helye. Az eljárás tehát - a végelszámolási, illetve felszámolási eljárással ellentétben - visszafordíthatatlan folyamat. A kényszertörlési eljárás alá vont cég nem folytathat üzleti tevékenységet, a cég legfőbb szerve pedig nem dönthet a társaság további működtetéséről vagy átalakulásáról, ám a vezetők személyes felelőssége fennmarad; a hitelezők kérhetik a bíróságtól, hogy kötelezze őket a jogos követelések kiegyenlítésére. A céget bedöntő, felelőtlen vezetők, a kényszertörléssel nem menekülhetnek el a személyes felelősségre vonás elől. Az eljárás lezárásával a bíróság nem csak a céget törli a cégjegyzékből, egyidejűleg az egyedüli vagy a többségi befolyással rendelkező tagot is eltiltja a vezetői tisztségtől. Amennyiben azonban úgy ítéli meg, hogy a cég vagyona várhatóan fedezi a felszámolás költségeit, felszámolási eljárást rendelhet el.

 

A kényszertörlés alá vont cég már nem üzletelhet

 

A feketelista.hu szerint kényszertörlési jogintézmény 2012. évi bevezetése nagymértékben hozzájárult a fiktív, életképtelen cégek kiiktatásához.

 

Az ország megyéinek és a jelentősebb gazdasági súllyal rendelkező településeinek "érintettségéről" részletes kimutatást állítottak össze. Ebből kiderül, hogy tavaly az ország tizenkilenc megyéjében a bíróságok összesen 9167 céget kényszertöröltek, 44 százalékukat (3712) Pest megyében. A korábbi évhez képest hat megyében nőtt, a többiben viszont csökkent a kényszertörléssel megszűnt cégek száma. A legtöbb - Pest megyén kívül, 2013 óta napjainkig -, 3323 vállalkozás Borsod-Abaúj-Zemplén megyében tűnt el kényszertörléssel. Komárom-Esztergom megyében 3061, Hajdú-Biharban pedig 2617 vállalkozás volt kénytelen kivonulni a piacról. Tavaly Bács-Kiskunban feltűnően sok cég jutott erre a sorsra. Egy év alatt a megye 653 gazdasági társasága kényszerült ily módon távozni a gazdasági életből, csaknem kétszer annyi, mint 2015-ben (331).

 

A 2016. évi összes kényszertörlési (19 ezer 406) határozatból 10 ezer 239 bírósági döntés a budapesti cégvilágot sújtotta. Ez a nagy szám így is jóval kisebb, mint a 2015. évi volt, amikor 15 ezer 098 társaság kényszerült "lehúzni a rolót". Budapesten 2013 elejétől napjainkig összesen csaknem ötvenezer (49 ezer 855) cég kényszertörlésére került sor. A vidéki városokat tekintve feltűnően magas a debreceni cégvilág fogyása; 2013 óta a város 1517 társas vállalkozásának a neve tűnt el így a cégjegyzékből.

 

Fejér megyében tavaly 316 cég szűnt meg kényszertörlés útján.

 

Értekezlet. A céget bedöntő, felelőtlen vezetők a kényszertörléssel nem menekülhetnek el a felelősségre vonás elől

 

(Fejér Megyei Hírlap, 2017. május 24., szerda, 6. oldal)

 


 

Bajban van a STYL

 

SZOMBATHELY 2016-ban 526 millió forint veszteséget produkált a ruhaipari vállalat. Dr. Hende Csaba, Szombathely országgyűlési képviselője hangsúlyozta, hogy meg kell találni az ügy felelőseit, akiknek viselniük kell a következményeket.

 

Mint az ismeretes, a szombathelyi STYL Ruhaipari Fashion Kft. 2014-ben kapott állami mentőövet, hiszen az előző korszak örökségeként már tíz éve felszámolás alatt állt a vállalat, és lényegében csak vegetált a cég. Dr. Hende Csaba, Szombathely országgyűlési képviselője honvédelmi miniszterként volt részese a kormány döntésének, miszerint 1,47 milliárd forintot biztosítanak a városnak annak érdekében, hogy megmentsék a vállalatot.

 

STYL-válság: hova tűnt a pénz?

 

Másodszor is a csőd szélére került a ruhaipari vállalat, az ügy több kérdést vet fel

 

- Az volt a célunk, hogy megőrizzük a munkahelyeket, hiszen több mint hatszázan dolgoznak itt, felelősséggel viseltetünk irántuk - idézte fel a történteket dr. Hende Csaba országgyűlési képviselő, hozzátéve, hogy az évszázados hagyománnyal rendelkező ipari kultúra fenntartása is érdeke volt Szombathelynek. - A kormányzati támogatás mellé a szombathelyi önkormányzat is adott további 500 millió kiegészítő támogatást és 120 millió forintnyi kölcsönt. - Ez összesen több mint 2 milliárd forint közpénz - összegezte dr. Hende Csaba, aki ezért is tartja aggályosnak, hogy 2016-ban a cég 526 millió forint veszteséget termelt. Hangsúlyozta: alapos vizsgálatot igényel az ügy, és meg kell állapítani a személyi felelősséget is. - Elfogadhatatlannak tartom, hogy két és fél évvel a kormányzati segítséget követően ilyen rosszul sáfárkodtak a cég tulajdonosai és a menedzsment az adófizetők pénzével. Az új gazdasági struktúrában a 2016-os esztendő volt a STYL életében az első lezárt gazdasági év, az eredmény pedig 526 millió forint mínusz. - Ez napi másfél millió forint veszteséget jelent - érzékeltette dr. Hende Csaba, aki szerint azt is vizsgálni kell, hogy a felügyelőbizottság vajon miként végezte a munkáját. Hiszen - ahogy fogalmazott - a veszteség nem karácsony és szilveszter között keletkezett, hanem már a kezdeti hónapoktól látható volt, hogy rossz az irány. - Vajon a felügyelőbizottság elnöke miért nem kondította meg idejében a vészharangot? Miért nem állították meg a szakadék felé robogó vonatot? Miért nem tájékoztatták a döntéshozókat és a közvéleményt arról, hogy minimum hibák és mulasztások vannak a cég gazdálkodásában? - tette fel a kérdéseket a képviselő, aki nem érti, mi az oka annak, hogy a cég már szinte menthetetlen. Dr. Hende Csaba szerint amellett sem lehet szó nélkül elmenni, hogy a STYL ügyvezetőjét jogerősen eltiltották a cégvezetői feladatok ellátásától, mivel egy másik céget is csődbe vitt. - A legfontosabb kérdés most az, hogy megmenthető-e a cég, hiszen a jelek szerint szeptemberre teljesen fizetésképtelenné válik a vállalat - jelentette ki a képviselő, hangsúlyozva, hogy a a felelősség tisztázása és a konzekvenciák levonása nélkül esély sincs a kilábalásra. - Azoknak, akik az elmúlt két és fél évben gazdálkodtak ezzel a több mint 2 milliárd forintnyi támogatással, az utolsó fillérig el kell számolniuk, és természetesen viselniük kell a felelősséget a hibákért és a szükséges ellenőrzések elmulasztásáért is - hangoztatta az országgyűlési képviselő.

 

Hende Csaba felelősöket keres

 

A STYL története tehát folytatódik, lapunk követi a fejleményeket.

 

A STYL Fashion Kft. épülete kívülről. Bajban a vállalat, szeptemberig fizetésképtelenné válhat a korábban állami mentőövet kapott cég. Elkerülhetetlen a felelősségrevonás

 

 

(Vas Népe, 2017. május 24., szerda, 1+2. oldal)


 

Egyre nagyobb a káosz a baksi csatornapénz körül

 

Csődbe kerülhet a Baksi Víziközmű Társulat a nemrégiben lemondott elnök, Búza Zsolt szerint. A faluban lassan egy éve vitatkoznak azon, hogy a szennyvízcsatorna-beruházás önrészeként mennyit kell befizetniük az ott élőknek. Másutt már régen kifizették a visszajáró pénzt.

 

Nem tudom, hogy visszakapom-e valaha a pénzem - Donka József már az utolsó részletet is befizette a takarékszövetkezeti számlára, amelyet a baksi szennyvízcsatorna-beruházás önrészébe lakossági hozzájárulásként kellett elutalnia. - Annyi vita van a visszafizetendő összeg körül, hogy már azt sem tudom, mennyi járna vissza - ezt már egy baksi asszony magyarázza.

Bakson, ahogy más településeken is, már 2015-ben lezárták a beruházást. Lapunkban írtunk arról, hogy a legtöbb helyen már visszafizették a gigaberuházások után befizetett önrészt is, hiszen a kormány az európai uniós beruházások 85 százalékos támogatását kiegészítette, így lényegében azok a lakosságnak nem kerültek semmibe. A háztartások a háztartásonként befizetett 200-250 ezer forint körüli összegeket visszakapták a víziközmű-társulatoktól. Bakson ez másként alakult.

 

MENNYI AZ ÖT SZÁZALÉK?

A baksi beruházás önrészre benyújtott egyik pályázata nem nyert, így a faluban a szennyvízcsatorna megépítése nem 100, hanem 95 százalékos támogatással épült meg. Sokan felháborodtak, mivel úgy gondolják, hogy az önkormányzati vezetők hibáztak az önrészpá- lyázat benyújtásakor. Majd később már azon vitatkoztak, hogy az öt százalék önrész elfogadásával mennyi hozzájárulást kell fizetniük a lakosoknak.

 

MINDENKI MÁSKÉNT SZÁMOL

Egy áprilisi társulati taggyűlésen a megjelentek arról szavaztak, hogy nem a korábban bejelentett 120 ezer forintot, hanem annak a felét kell önrészként befizetni. A kevesebb fizetnivaló mellett érvelők a baksi beruházás pályázati portálon megjelent ismertetőjére hivatkoztak, ahol részletes kimutatás található arról, hogy a falu mennyi támogatást kapott, hány portára kötik be a szerződés szerint a szennyvízvezetékeket.

Ez alapján úgy számoltak, 60 ezer forint jut minden baksira, tehát ennyit kell befizetni portánként.

A Baksi Víziközmű Társulattal szerződött könyvelőcég viszont ennek a dupláját számolta ki. A könyvelőcég egyébként már ezen a taggyűlésen bejelentette, hogy felmondja a Bakssal kötött szerződését, ha az alacsonyabb összeget szavazzák meg a tagok. Pedig a bizalmatlanságra az is okot adhatott, hogy ugyanez a cég már több variációt is kiszámolt: volt úgy, hogy 190 ezer, majd 160 ezer forintot kell befizetniük a baksiaknak.

 

ÁLL A BÁL BAKSON

Búza Zsolt polgármester a kisebb összeg áprilisi megszavazása után egy körlevélben lemondott elnöki posztjáról és kiállt a könyvelőcég által kiszámolt nagyobb összeg mellett. Azt is kifejtette a polgármester, hogy szerinte csődbe fog menni a társulat. Egyelőre annyi biztos, hogy két és fél évvel a beruházás befejezése után még egyetlen lakos sem látott egyetlen fillért sem a befizetett önrészből.

 

SZLAVKOVITS RITA

 

(Délvilág, 2017. május 25., csütörtök, 4. oldal)


 

A szakértők szerint is az azbeszt öl Selypen

 

LŐRINCI "Bizonyossággal határos valószínűséggel" az egykori selypi eternitgyárból kikerülő azbesztrostok hozhatták létre Lőrinciben és Zagyvaszántón a jelenleg itt élő és az ennek következtében már meghalt emberek megbetegedését, mivel más azbesztforrás a környéken nem azonosítható. Ezzel a megállapítással egészült ki most az a vizsgálat, amit egy, a bíróság által kirendelt szakértői iroda végzett el nemrégiben - tájékoztatta a Heves Megyei Hírlapot szerdán dr. Igyártó Gyöngyi, a helyi azbesztkárosultakat képviselő ügyvéd.

 

A szakértők szerint is azbeszt öl Selypen

 

LŐRINCI Dr. Igyártó Gyöngyi elmondta: több orvos- és környezetvédelmi szakértői véleményt, hatástanulmányt benyújtottak az említettek alátámasztására, s ezek egybehangzóan igazolták, amit nem hivatalosan mindenki tudott. A bíróság által kirendelt szakértői iroda kiegészítő vizsgálata egyértelműsítette a következtetést. Az ügyvédnő szerint így csupán az a kérdés, hogy az állam az egyedüli felelős-e a történtekért, vagy az Etercem Kft. is, amely felszámolás alatt áll. Ezt várhatóan a bíróság már a június 8-i, a Fővárosi Törvényszéken tartandó tárgyalásán kimondja, s ekkor megszületik az elsőfokú ítélet is.

 

Még 2014 nyarán nyolcan indítottak kártérítési pert, s noha állapotukra tekintettel gyorsított eljárást rendeltek el, az ügy lassan halad, miközben a nyolc felperes közül már csak egy van életben. Több mint egy éve zajlik a bizonyítási eljárás, amelynek azt kellett megállapítania, hogy az azbeszt valóban az üzemből került-e az érintettek szervezetébe. Dr. Igyártó álláspontja szerint ez a mostani vizsgálat eredményével bizonyossá vált.

 

Mint ismert, a környék mezoteliómában (azbeszt okozta gyógyíthatatlan mellhártyadaganat) szenvedő lakói közül többen pert indítottak az állam ellen. A lappangási idő 20-30 év is lehet, így amikor megbetegedtek, a gyár még állami tulajdonban volt.

 

T. O.

 

(Heves megyei Hírlap, 2017. május 25., csütörtök, 1+3. oldal)


 

Nagyon gázos

 

MÉSZÁROS LŐRINC PANNÓNIA SZÍVE ORBÁN KEZE

 

Az Orbán családdal karöltve kebelezi be az országot Mészáros Lőrinc. A szállodák és a balatoni turizmus megkaparintásával, a paksi építkezés előkészítésével párhuzamosan jókora ingatlanbiznisz kerekedik Budapest közelében.

 

Bicske bloggere Tiborc ezeréves panaszával ajánlotta a város vezetőinek figyelmébe azt a tényt, hogy a felcsúti polgármester 16 kilométeres kerítéssel zárta el a helybéliektől a korábban közös horgásztavat. "Szép földeinkből vadászni berkeket csinálnak, ahová nekünk belépni nem szabad" ezeket a sorokat érezte aktuálisnak Katona József Bánk bánjából Izing Antal, miután a Magyar Narancs fotósorozatot közölt a két csinos dácsáról, amelyet az utóbbi egy-két évben húztak fel a Bicske déli határában lévő tó partján. Különös véletlen, hogy napjainkban is szerepel egy Tiborcz a történetben.

Orbán Viktor kormányfő vejének bátyja, Tiborcz Péter éppen a bicskei képviselő-testület tagja volt, amikor 2009 júliusában belterületbe vonták azt a csaknem 300 hektár földet, amelyen akkor egy izraeli befektető, Arie Yom-Tov akart építkezni. Ráadásul 2009-ben már Tessely Zoltán volt Bicske polgármestere, akinek felesége, Czéghér Ildikó 2009 márciusáig tulajdonostárs volt a Tiborcz család egyik cégében, az ES Hungary Kft.-ben. Nem mintha a jobboldalon azt akarták volna, hogy a "nemzetközi tőke" terjeszkedjen a városban, sőt, arra hivatkozva, hogy a golfpálya és a villapark a helyiek elől veszi el a teret, ellenezték a beruházást, és végül megakadályozták az építési engedély kiadását. Eddigre Arie Yom-Tov két cége, az Oak Valley Kft. és a Packard Hills Kft. már felvette a hitelt az MKB Banktól, és az ingatlanra bejegyezték a csaknem 5 milliárd forintnyi jelzálogjogot. Az izraeli befektető vállalatcsoportjában ugyanakkor cégvezető volt Erdei Bálint, az MKB akkori vezérigazgatójának fia, akinek 2009 augusztusától lett közös üzlete Tiborcz Istvánnal az ES Holding Zrt.-ben. Közben azonban kitört a válság, és a politikai kártyák leosztása is megváltozott. A Fidesz az Orbán-kormány hivatalba lépésével párhuzamosan a bicskei képviselő-testületben is többségbe került. Hogy, hogy nem, a projekt ismét érdekes lett, ezúttal azonban már a jobboldalon: a jelek szerint Mészáros Lőrinc kapott lehetőséget, hogy újraírja a sztorit, éppen akkor, amikor Tiborcz István és Orbán Ráhel összeházasodott (Mészárosék megjelenéséről a szállodaiparban a Hullámlovasok című írásunkban olvashat).

A forgatókönyv egyik felére már korábban fényt derített a HVG (HVG, 2015. április 25.), most azonban kibontakozik a történet másik fele is. Az már kiderült, hogy a felcsúti polgármester egyik cége, a Mészáros és Mészáros Kft. 2013 augusztusában megbízott egy faktorcéget, hogy vásárolja meg a Yom-Tov két cégével szembeni követelést. Ha így történt márpedig ezt nem cáfolták , akkor egy hónappal később a Mészáros és Mészáros Kft. volt az, amely a hitelezői választmány tagjaként úgy döntött, hogy a felcsúti polgármester másik cége, a Búzakalász 66 Kft. és a Mészáros család tagjai pályázati és árverési eljáráson kívül megvásárolhatják a hatalmas birtok első részét, majd 2014 novemberében a Packard Hill felszámolási eljárásában a terület másik felét is.

Méghozzá potom összegért. Bicske ma is hatályos szabályozási terve szerint ezeken a parcellákon százas nagyságrendben lehet telket alakítani, több mint 800 lakást lehet felhúzni, óvoda és iskola létesülhet, valamint szálloda és termálfürdő, no meg golfpálya. Az izraeli hátterű cégekben az ingatlanokat 10 milliárd forintos értéken tartották nyilván, a Búzakalász 66 Kft. mérlegében viszont a vásárlás két évében még 500 millió forinttal sem nőtt a cég által birtokolt ingatlanok értéke. Holott Mészárosék 2013. évi bevásárlásának napján, szeptember 23-án egyből felkerült az őket hitelező FHB jelzálogjoga a tulajdoni lapokra, és ennek tanúsága szerint a bank már az ingatlanegyüttes első felét is elégnek találta a kölcsönadott 1 milliárd 20 millió forint fedezetére. Mindez annak ellenére történt, hogy az MKB-nak vételi joga volt a birtokra, és elvileg az önkormányzat is jelentkezhetett volna vevőként. Ám a Budapesttől 30 kilométerre fekvő, beépítésre előkészített terep egyiküknek sem ért félmilliárd forintot. Az MKB-t 2014 őszén az állam vásárolta meg, és a hasonló bedőlt hitelek miatt kellett szanálnia költségvetési támogatásból. Mészárosék viszont már ekkor elmondhatták, hogy befektetésük napján több mint 100 százalékos értéknövekedést értek el. Az azonban nem látszik, hogy a Búzakalász módosította volna az értéket, vagyis az ingatlan bekerülési értéken, nem pedig valós értéken szerepel a könyveiben, noha a számviteli törvény az utóbbit várja el (lásd a Btk.-idézetek című írásunkat).

Annál inkább látszanak a népnyelvben csak dácsáknak nevezett faházak a légi felvételeken. Ezek a Búzakalász tóparti telkén fekszenek, ám a cég nyilvános dokumentumaiban a bicskei helyrajzi szám nem szerepel telephelyként. Elvileg előfordulhatna, hogy a Búzakalász például üdülési jogot ad bérbe, de ha ez nem a cég telephelye, akkor gazdasági tevékenységet sem folytathat ott. Az ingyenesen adott üdülési jog pedig elvileg a cég és a magánszemély számára is adóköteles, a szerződéses konstrukciótól függően. Azt persze biztonsági őrök hada és elsötétített autók leplezik, hogy valójában ki élvezi a horgásztó immár közművekkel komfortossá tett természeti környezetét.

Aligha marad azonban ez a csöndes magány a területen. Tessely Zoltán, aki 2014 óta országgyűlési képviselőként, 2016 januárjától pedig már miniszterelnöki biztosként is felel a térségért, a Bicskei Napok május 11-ei megnyitóján azt mondta, hogy a jelenleg is futó több milliárd forintnyi projekten túl újabb pénz érkezhet. Azt tervezik, hogy Sopron, a Balaton és Tokaj környékéhez hasonlóan Pannónia Szíve is megkapja a kiemelt turisztikai térség minősítést. Ha ez megtörténik, további projektek valósulhatnak meg 100 milliárd forint értékben. Az Etyeket, Bicskét, a szomszédos Csabdit amely a Tiborcz-tanyának is helyet ad , valamint a Vál-völgyi településeket, köztük Felcsútot is magába foglaló térség fejlesztési programjai nyomokban már jelzik, hogy a bicskei tó környéke, az úgynevezett Póc-tető is szerepet kap a fejlesztési elképzelésekben.

A bicskeieket ez már nem lepi meg. Amikor arról érdeklődik náluk egy idegen, hogy mit tudnak, mi minden tartozik a környéken a Mészáros vagy a Tiborcz család érdekeltségébe, készségesen sorolják a jószágokat. Tiborczék az állami földárveréseken szereztek újabb termőterületeket Csabdi és Bicske határában, az M1-es sztráda mentén fekvő bicskei ipari parkban pedig a Magyar Építő Zrt. felvásárlásával jutott jelzálogjoghoz Mészáros Lőrinc üzleti partnere, Szijj László. A Magyar Építő közvetlen vevője a Körösaszfalt volt, amelynek vezérigazgatója Pálffy Balázs. Ő Bicske fideszes polgármesterének, Pálffy Károlynak a testvére, és egy időben Mészáros egyik lányának a vőlegénye volt. Szijjék 2015-ben a felszámolásra jutott bicskei ásványvízgyártóba, a Vivienbe is beszálltak. Mészárosék pedig idén februárban újabb bicskei cégnek lettek tulajdonosai. A felcsúti polgármester öccse, Mészáros János szerezte meg az agrárgépeket és Suzuki autókat forgalmazó Herceghalom Interat Zrt.-t. Ez a cég az évi 1,5 2 milliárd forintos árbevételével jócskán feljavítja a családi vállalkozásoknak ezt az üzletágát, amely önállóan még az egymilliárdos forgalmat sem érte el.

 

 

Sugárzó tehetség

 

Közép-Európa legnagyobb atomerőművi tervező, tanácsadó és kivitelező cégének magyar leányvállalatában is Mészáros Lőrinc cégei vették át az irányítást.

 

"A projektekben való sikeres részvételünknek elengedhetetlen feltétele egy erős helyi stratégiai partner megléte" mondta a portfolio.hu-nak Ctirad Necas, a cseh KrálovoPolská Ria elnök-vezérigazgatója, miután bejelentették, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltségébe tartozó tőzsdei vállalkozások többséget szereztek a cseh energetikai vállalat magyar cégében. A felismerést másfél éve követte tett: 2015 szeptemberében létrehoztak egy zrt-t, a KPRia Magyarországot, amelynek 5 millió forintos alaptőkéjéből 2,25 millió forintnyi a Konzum Nyrt.-é lett. Akkor még nem Mészárosban látták a csehek a "helyi stratégiai partnert", hanem Jászai Gellértben, őt mutatta be az ugyancsak 2,25 milliónyi részvénnyel beszálló brnói vállalat vezetőinek a harmadik részvényes, a szlovákiai Szabó Gejza.

A cseh cég, amely Kelet-Közép-Európa egyik legjelentősebb tervezőmérnöki, kivitelezési és tanácsadói tevékenységet végző vállalkozásaként definiálja magát, elsősorban a régióban Csehországban és Szlovákiában produkált, de az Egyesült Államokban, Bahreinben, Nagy-Britanniában, Szaúd-Arábiában és Türkmenisztánban is végez tervezőmérnöki és főként tanácsadói tevékenységet. Két specialitása van: az atomerőművi fejlesztések és a vegyipari-szennyvízkezelési beruházások; előbbit eddig a dukovanyi és a temelíni atomerőműben, utóbbit a Skoda, a Volkswagen, illetve a Slovnaft és az Alstom egyes projektjeiben kamatoztatta.

A magyarországi leányvállalatban most is az anyacég a legnagyobb részvényes 44 százalékkal, de az Opimus Nyrt.-nek és a Konzumnak együtt már 51 százalékos többsége van (40 + 11 bontásban), 5 százalék pedig továbbra is Szabó Gejzáé. A két Mészáros-cég közleményben erősítette meg, hogy a cseh anyavállalattal így létrehozott stratégiai együttműködésüket a régióban való további terjeszkedésre kívánják használni, elsősorban a nukleáris iparban és a szennyvízkezelési beruházásokban. A részvényfelvásárlás kapcsán nem nehéz meglátni az összefüggést az előkészítése végéhez közeledő Paks II.-projekttel: az eddig alvó KPRia Magyarország a Mészáros-kapcsolat révén kedvezményezettje lehet az orosz fővállalkozó heteken belül nyilvánosságra kerülő első körös közbeszerzési kiírásainak. Ezt Mészáros befolyásán kívül arra is alapozzák, hogy a 103 millió korona alaptőkéjű cseh cég az orosz Roszatomnak is stratégiai partnere.

 

 

 

Btk.-idézetek

 

Költségvetési csalás

396. § (1) Aki

a) költségvetésbe történő befizetési kötelezettség vagy költségvetésből származó pénzeszközök vonatkozásában mást tévedésbe ejt, tévedésben tart, valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy a valós tényt elhallgatja (...)

és ezzel egy vagy több költségvetésnek vagyoni hátrányt okoz, vétség miatt két évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

A számvitel rendjének megsértése

403. § (1) Aki a számvitelről szóló törvényben vagy a felhatalmazásán alapuló jogszabályokban előírt bizonylati rendet megsérti vagy könyvvezetési, beszámolókészítési kötelezettségét megszegi, és ezzel

a) a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát idéz elő, vagy

b) az adott üzleti évet érintően vagyoni helyzete áttekintését, illetve ellenőrzését meghiúsítja,

bűntett miatt három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

 

SZABÓ YVETTE

 

(HVG, 2017. május 25., csütörtök, 6+7+8. oldal)


 

Hullámlovasok

 

Hiába kérte tavaly Révfülöp önkormányzata, hogy a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. ingyen adja át neki a helyi Napfény Kemping területének 40 százalékát; az állami holdingcég nemet mondott. Most már fizetne is a település az ingatlanrészért, miután a kemping nagyobb felének évtizedek óta ő a tulajdonosa, s a kisebbik hányadot régóta bérli az MNV-től. A Balatontourist pedig az önkormányzattól "albérli" az egész kempinget. Úgy tűnik azonban, hogy nem a köznek szánják az értékes vízparti telekrészt, pedig a polgármester azt ígéri, ő nem hagyná, hogy a nemrég új tulajdonoshoz, történetesen Mészáros Lőrinchez került cég netán villaparkká alakítsa át az árnyas, jelenleg mobilházakkal, lakókocsikkal és sátrakkal teli, 7,2 hektáros kempinget. Amelynek értékét tovább növelheti, hogy a nagyközség éppen a minap kapott uniós forrást egy színvonalas piac kialakítására a szomszédságában.

A helyiek és a kempingezők aggodalmai azt követően erősödtek fel, hogy néhány hete a BTL Group Zrt. megvette a tó körül 12 kempinget működtető Balatontouristot. E cég hátterében Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester mellett Jászai Gellért áll többségi tulajdonosként, aki egy bő évtizede hatalmas fejlesztéseket ígért a Balaton-parton. Újbóli helyzetbe kerülése után pedig az egykori SCD-vezér nyomban kijelentette: hamarosan újabb tóparti területeket is vesznek. A Balatontourist-bérlemények mellé elsőként az egykori badacsonyörsi kemping területének 3,4 hektáros felét szerezték meg Mészárosék, mostanra pedig mint a HVG megtudta a másik telektulajdonost, Leisztinger Tamást is sikerült meggyőzniük, hogy távozzon a vízpartról. (Tőle vette meg a Jászai Mészáros-csapat tavaly ősszel a Hunguest-szállodák nagy részét is.) Múlt csütörtöki ottjártunkkor már földmérők szorgoskodtak az utóbbi években a civilek által fenntartott tóparti részen, s bár igyekeztek titokban tartani a terveiket, annyi kiderült: korántsem biztos, hogy passzolva a helyiek vágyaihoz újra lehet majd sátorozni, lakókocsiban megszállni a területen. Nagyobb az esély, hogy apartmanházakat, villákat húznak majd fel. De megjelent Mészáros Badacsonyban is, a pincegazdaság két ingatlanát vette meg.

Már az első Orbán-kormány idején felmerült, hogy a Balatonnak önálló Széchenyi-tervet írnak, akkora fejlesztésekben gondolkodtak a kormánypárti politikusok no és vállalkozó barátaik. A tavon jelenleg 5 ezer vitorlás mozog, de a svájci és az ausztriai tavak intenzitását alapul vége nagyjából 15 18 ezer is elférne. Vagyis óriási potenciál van például kikötőépítésben. Nem csoda, hogy a miniszterelnöki vő, Tiborcz István két éve az elsők között vágott bele Keszthelyen effajta fejlesztésbe. Őt sejtik a helyiek a fonyódi rejtélyes szállodaépítés hátterében is: az önkormányzat máris kész módosítani az építési szabályzatot és feláldozni a helyi focipályát, hogy területén a frissen gründolt Pelso Polgári Sportegyesület építkezhessen. Ennek hátterében pedig Kovács Ferenc áll, aki segített Tiborcznak hozzájutni a keszthelyi jachtkikötőhöz is.

Kétségtelen, hogy ráfér a Balatonra a színvonalemelés, a sok lepukkant szálláshely közt jócskán elkelnének újabbak, magasabb besorolásúak, és mindehhez illeszkedően jobb szolgáltatások. Miközben tartanak is tőlük, várják is a környéken Mészárosékat, mint a messiást, s velük együtt persze a Balaton fejlesztésére szánt 365 milliárd forint uniós forrást. Jövőre valószínűleg módosítják a Balaton-törvényt is, így az ingatlanosok számíthatnak arra, hogy egyes területeken sűrűbb beépítési lehetőségük lesz. Mindemellett évek óta lebegtetik a politikusok, hogy a Balaton-felvidéket előterjesztik a világörökségi rangra, ami szintén növelheti a most még olcsóbban megszerezhető ingatlanok értékét. Ennek várhatóan 2018-ban jön el az ideje. Nem csoda, hogy Mészárosék éppen most jelentek meg a környéken, és miután az SCD romjain még jó néhány kemping tulajdonosa felszámolás alatt áll, jó áron szerezhetnek újabb területeket is.

A kempingtulajdonos kft-k nagy része ismeretlen, jelentősebb referenciát felmutatni nem tudó társaság. A Balaton-partiak máris tudni vélik, előbb-utóbb úgyis Mészárosék körében kötnek ki. A felcsúti polgármester ugyanis sorra vásárolta fel a tó körüli szállodákat, így a keszthelyi Hotel Balatont és a Hullámot, valamint az almádi Hotel Ramadát (ezt ma már Bál Resortnak hívják), utóbbit azonnal hozzá is csapta a tavaly bekebelezett Hunguest-birodalomhoz.

 

Mészáros Lőrinc turisztikai érdekeltségei

Forrás: HVG-gyűjtés

 

G. TÓTH ILDA

 

(HVG, 2017. május 25., csütörtök, 8+9. oldal)


 

Földik egymás közt

 

VIDA JÓZSEF MÉSZÁROS LŐRINCRŐL ÉS A TAKARÉKSZÖVETKEZETEKRŐL

 

"Szó sincs róla, hogy Mészáros Lőrincet temérdek pénzzel hiteleznénk. A takarékszövetkezeti integráció együttes nagyhitelkorlátja alapján 60 milliárd forint hitelt is adhatnánk neki, a mostani összeg harmincszorosát" mondja a Takarékbank elnök-vezérigazgatója, Vida József.

 

HVG: Azt beszélik önről, azzal büszkélkedett, hogy a takarékszövetkezeti szektort korábban irányító Spéder Zoltánnak is beszólt, szembeszállt vele, ha úgy látta jónak. Ám kifelé olybá tűnt, készséges partner volt a takarékszövetkezetek egy integrációba terelésében. Hogyan lehetséges ez?

V. J.: A takarékszövetkezeti integrációt mindig is szükségesnek tartottam, mert ez a szektor jövőjének a záloga. A takarékok teljesen szétestek, a legnagyobb, az orgoványi tönkrement. A 2013 nyarán elfogadott integrációs törvénnyel végre hozzájuk mertek nyúlni. Vállalom, hogy a jogszabállyal 80 százalékban egyetértettem. Akkor csak tucatnyi takarékszövetkezeti elnök állt ki emellett, ami valóban együtt járt a korábbi önállóság korlátozásával. Spéder Zoltánnak tényleg sokszor ellentmondtam, de sosem a nyilvánosság előtt.

 

HVG: Nem tart attól, hogy egyszer csak előkerülnek a Spéder által rejtegetett dokumentumok és hangfelvételek, és azokban önre nézve terhelő adatok is lesznek? Például a Takarékbank többségi pakettjének Spéderrel közös megszerzéséről?

V. J.: Nincs titkolnivalóm, nyugodtan alszom. Reggel fél hatkor kelek, még a kávé előtt kimegyek az állataimhoz: a lovakhoz, a nyulakhoz, a díszbaromfikhoz. Bicskei birtokomon élek, amely az elmúlt századokban is csikóistálló, lovas létesítmény volt, de a szocializmusban állami üzemet csináltak belőle. Visszavásároltam, és most megint áll, épül a lovarda. Korábban is ez jelentette a biztonságot, nem a pozícióim, és a második atomvillanás idején is ez. Ha kell, ötven évre bezárkózom ide.

 

HVG: Ezzel Mészáros Lőrinc bevillanására utal? Azért merte vállalni, hogy az ön által vezetett takarékszövetkezet, a pillanatnyilag legnagyobb B3 mellett az összes integrációs csúcsintézményben vezető tisztséget visel, mert földik?

V. J.: Nem. Úgy korrekt, hogy ha valaminek az élére állok, a felelősséget is viseljem. Nem vagyok Mészáros Lőrinc strómanja a stróman szónak van pozitív jelentése is , bár a szűkebb hazánk ugyanaz, a földije vagyok. Dédszüleimet Göbölpuszta és Gyúró között temették el. Erdészek voltak, erdészházban laktak, amely most Mészáros Lőrincé, körbekerítette, én sem mehetek csak úgy oda a sírjaikhoz. Ott festett Kokas Ignác Kossuth-díjas festőnk is, aki göböli nagymamámmal volt földi és iskolatárs is. Azt a területet, ahol játszottam és járni tanultam, remélem, a Nárcisz nevű kutya jól őrzi. Édesanyám iskolába járt Alcsútdobozra, én óvodába, Felcsúton pedig, még gyerekként, a keresztanyámmal paprikát kapáltam. Kimondhatatlanul örültem, amikor megismertem Mészáros Lőrinc gázszerelőmestert. A gáz bevezetése ugyanis megváltoztatta az életünket. Tízéves voltam, amikor apám a kezeim között meghalt, így férfi nélkül maradt a család, miközben két kisebb testvérem közül a húgom még anyám hasában volt. Ősszel nekem kellett, a végén véres kézzel, vödörben behordanom a tíz mázsa szenet, gyorsan, hogy meg ne ázzon. Erre emlékeztet mindig a novemberi eső.

 

HVG: Annyira hálás Mészáros Lőrincnek, hogy finanszírozza az üzleteit? Magánemberként földvásárlásra, cégként televíziós székházra vett fel milliárdokat a B3-tól. Mekkora kockázatot vállalhatnak az integráció tagbankjai Mészáros hitelezésével, aki közvetve már a szintén az integrációba tartozó FHB Jelzálogbanknak is részvényese?

V. J.: Rossz a kérdés. Sem Mészáros Lőrinc, sem a családja, sem a cége nem tulajdonosa, tisztségviselője a takarékszövetkezeti integráció egyik tagjának sem, ezért nem érvényesek rájuk a belső hitelezés szabályai. A tőzsdén jegyzett FHB Nyrt.-be egy, a szintén tőzsdei Konzum vállalatcsoporthoz tartozó pénzügyi befektető szállt be, bizonyára azért, mert jó üzletet lát benne, mint sokan mások. Szó sincs róla, hogy Mészáros Lőrincet temérdek pénzzel hiteleznénk, hiszen az integráció együttes nagyhitelkorlátja alapján 60 milliárd forint hitelt is adhatnánk neki, a mostani összeg harmincszorosát. Amúgy égető szükségünk lenne olyan ügyfelekre, akiket ennél jelentősebb összegekkel tudnánk hitelezni. A takarékszövetkezeteknek ugyanis az az egyik legnagyobb gondjuk, hogy 600 700 milliárd forintnyi kihelyezhető forrásuk van. Nálunk 100 forint betétből 42-ből lesz hitel. Korábban, amikor az állampapíroknak magas volt a hozamuk, jól jártunk, kockázat nélküli nyereséghez jutottunk. Ma viszont a szükséges 4-5 százalékos kamatmarzsból 2 százalékpontnyi hiányzik, nincs fedezet a működésre. Piaci kondíciókkal kell kihelyezni a forrásainkat, nagyobb hitelezési aktivitást kell mutatnunk.

 

HVG: Mészárossal egy súlycsoportba tartozó oligarchából aligha találni sokat. Ő viszont ezek szerint akkor is további kölcsönöket vehet fel, ha ön nem a bizalmasa?

V. J.: Mint minden bank, szívesen hitelezünk mindenkit, akinek ígéretes gazdasági tervei vannak, és aki vissza tudja fizetni a hiteleit. Az önmagában kevés lenne a hitelezéshez, hogy Mészáros Lőrincet ismerem. Mint földimnek, tanácsot adhatok neki, véleményt mondhatok, és ha ő meghallgatja és elfogadja, arra büszke lehetek. Már volt ilyen eset.

 

HVG: A legkisebb ügyfelet is érinti a takarékszövetkezeti integráció 2018-ra kitűzött informatikai forradalma. A megaprojektet a Dom-P Zrt. viszi, amely Spéder érdekköréből Mészároséba került, majd 2016 végén egy kevésbé ismert cégcsoporthoz. Most akkor kinek az üzlete ez?

V. J.: Az egységes informatikai rendszer a takarékok versenyképességének egyik kulcsa. A takarékszövetkezetek és az FHB-bankok különálló informatikája kezelhetetlen, öt számlavezető rendszer fut párhuzamosan, ebből kell egyetlen jót alkotni. Ez jogszabályi kívánalom is. A kísérleti alany a több mint tíz takarékszövetkezetből összegyúrt B3, amelynél március óta egységes a számítástechnika, egy a számlavezető rendszer. Egy nagybank informatikai rendbetétele 40 50 milliárd forintba kerül, a mienk ennél kevesebb lesz, de így is több tízmilliárd. A munkát nemcsak a Dom-P végzi, hanem korábbi közös fejlesztőnk, a Takinfó is. A Dom-P-ben egyébként kisebbségi tulajdonos az FHB, a Takarékbank és az integrációs szervezet, 51 százalékban az AB Banksoft nevű cégé. Utóbbi dolgozott a belügyi tárcának és még sokfelé, ahol fontos az Oracle-adatbázissal kapcsolatos szaktudás. A Dom-P előző tulajdonosa, akire célzott, szintén tett ajánlatot, de az AB Banksofté jobb volt, így szakmai döntés született.

 

HVG: Könnyebb lesz az átalakítás, ha az év végéig a mostani 55 takarékszövetkezetből 12 marad? Négy éve több mint 120, akkor még önálló tag lépett be az integrációba.

V. J.: Egyesülések nélkül nem lehetnek gazdaságosak, versenyképesek, ezzel az önállóságukat féltő tulajdonosok is jól járnak majd. Közel maradunk az ügyfelekhez, hiszen az országban működő 2900 bankfiók több mint fele a miénk. Az egyesülések révén 12 regionális, tőkeerős, egységes termékeket kínáló takarék jön létre.

 

HVG: Eddig viszont csődök is kísérték a kényszer-integráció történetét. Nem érzi nonszensznek, hogy a bajba került tagokat kilökték a közösségből, majd a jegybank bezárta őket?

V. J.: Kilökésről nem tudok, olyat láttam, hogy valamelyiket nem vették fel. Aki bent van, az bent van, senkit sem lehet kidobni, a gondokat belül kezeljük, van rá közösen 360 milliárd forintnyi tőkénk és a szaktudásunk. Már csak azért is, mert ha 12, egyenként is jelentős piaci befolyással bíró tagunk marad, egy-egy csődnek állami szanálás lehet a következménye, mert a törvény szerint az integrációt csak egyben lehet szanálni. A felügyeleti funkciókat egyszerűsítjük. Az integrációs szervezet a jegybankkal együtt őrködik a tagok törvényes, biztonságos működésén. A Takarékbank közös üzleti és marketingstratégiát épít, felelősen irányítja az üzleti modellt, de ügyfeleket nem szolgál ki, nem szervez konzorciális hiteleket, mindezt az integráció központi bankjának, az FHB Kereskedelmi Banknak adja át. A 65 százalékban takarékszövetkezeti tulajdonú FHB Jelzálogbank pedig a csoport ingatlanhiteleinek a forrásait teremti elő, és más piaci szereplőket is segít a jelzálog-hitelezésben.

 

 

A tisztséghalmozó

 

A 44 éves Vida József közgazdász, bankár a sokoldalúság jegyében felszámolás- és csődjogot is tanult, lapzártakor pedig bizalmi vagyonkezelésből védi a diplomamunkáját. A Citibanktól szegődött a Takarékbankhoz, 2003-ban lépett be a Szentgál és Vidéke Takarékszövetkezethez, aminek három évvel később az ügyvezetője lett. Utóbb, 2015-ben e bázison gyúrta össze tíz takarékszövetkezetből a máig legnagyobb takarékot, a B3-at, amely az átalakítás alatt álló szektor prototípusa is. Mára valamennyi lényeges integrációs intézményben kulcspozícióhoz jutott: igazgatósági tagja a Szövetkezeti Hitelintézetek Integrációs Szervezetének, elnöke az FHB Jelzálogbanknak, elnök-vezérigazgatója a Takarékbanknak, vezérigazgató-résztulajdonosa a Magyar Takarék Zrt.-nek, és ő irányítja a B3-at. Felügyelőbizottsági tagságot visel a Mészáros Lőrinc érdekkörébe került Opimus egyik fő tulajdonosában. Bicskei farmján állatokat tenyészt, vezető tisztséget tölt be ebtenyésztői egyesületekben, hivatásos vadász.

 

 

 

A titokzatos fejlesztő

 

Váratlan fejlemény történt a takarékszövetkezeti integráció informatikai megújítását vállaló Dom-P Zrt. életében: többségi részvénypakettjét egy eleddig a háttérben lévő fejlesztőcég, az AB Banksoft Kft. szerezte meg. A tavaly év végén lezajlott tulajdonosi változás egybeesett azzal, hogy a Dom-P az FHB Kereskedelmi Banktól 2,5 milliárd, a Takarékbanktól pedig 1,7 milliárd forintos hitelt kapott. Tavaly ősszel még arról szóltak a hírek, hogy a korábban Spéder Zoltánhoz kötődő céget Mészáros Lőrinc érdekszférájába játszották át, ő fölözi majd le a több tízmilliárd forintos megrendelés hasznát is. Lehet, hogy most sem esik el teljesen az üzlettől, csak a háttérbe vonult.

Az AB Banksoft az Arthur Bergmann-cégcsoport része, tulajdonosa az Arthur Bergmann Informatika Kft. Utóbbit a fejlesztés szakmai felelőse, Kozma Zoltán jegyzi. A magyar tulajdonosi hátterű Arthur Bergmann 1998 óta működik, első cége adózási, jogi és üzleti tanácsokat ad. Pénzügyi vállalkozása az Arthur Bergmann Zrt., amely a Magyar Nemzeti Bank tavaly év végi engedélye szerint kölcsönt és lízinget nyújthat, valamint követelést vásárolhat. A csapat legfrissebb tagja az Abraham Goldmann névre hallgató bizalmi vagyonkezelő, amelyet talán csak véletlenül éppen akkor hoztak létre, amikor Vida József, a takarékszövetkezeti integráció kulcsembere hasonló témájú szakdolgozatát írta.

Kis piac a magyar: az Arthur Bergmann pénzügyi társasága bevásárolt az MNB által szanált, majd eladott MKB Bank kockázatos követelésállományából is, méghozzá annak korábbi, lakossági devizahiteles részéből. Olyan kölcsönök tartoznak ide, amelyeket egykor a Quality Financial Zrt. nevű utóbb felszámolásra jutott pénzügyi vállalkozás nyújtott az MKB refinanszírozásával. A követelések később az MKB-hoz kerültek. Az Arthur Bergmann tavaly zálogba csapta őket: a hitelbiztosítéki nyilvántartás szerint egy kölcsönszerződés fejében fedezetként a követeléseket és a B3 Takaréknál vezetett számlájára érkező pénzeket ajánlotta fel.

Az Arthur Bergmann-cégcsoport tagjaiban Kozma mellett visszatérő szereplő például a volt Budapest bankos Havaj Zoltán és Gál Miklós. Utóbbi a 3A Takarék és a Füzes Takarék vezérkarának is tagja, majd a szekszárdi fideszesekhez köthető Status Capital Kockázati Tőkebefektető felügyelőbizottságában jelent meg, épp tavaly ősztől, amikor a Dom-P tulajdonosi szerkezetét átalakították. A Status az időközben Mészáros Lőrinc résztulajdonába került Opimus 8 százalék feletti tulajdonosa, amelynek felügyelőbizottságában Vida József, valamint az FHB Jelzálogbankban is hasonló pozíciót betöltő Antal Kadosa Adorján is fellelhető.

 

 

A takarékszövetkezeti integráció tulajdonosi hálója

Forrás: HVG-gyűjtés

 

GYENIS ÁGNES

 

(HVG, 2017. május 25., csütörtök, 68+69+70+71. oldal)


 

Kalapács alatt az Egervin egykori készlete

 

A 66,89 millió forintos korábbi irányárból engedve, 45 millióért hirdette meg az egri Muzeális Borforgalmazó Kft. felszámolója a cég 142 ezer darabos készletét, amely 1969 és 1989 közötti évjáratú, különböző fajtájú muzeális fehér- és vörösborokból áll. Származásukról a hirdetményből annyi derül ki, hogy "feltehetően egri", valamint hogy a borok nem rendelkeznek származási bizonyítványokkal és forgalomba hozatali engedélyekkel. A céggel szemben a Raiffeisen Banknak van követelése és a vagyont terhelő zálogjoga - mondta a Világgazdaságnak Kispál Beáta felszámoló.

A Muzeális Borforgalmazó Kft.-t a Botos Attila érdekeltségébe tartozó, 2009 óta felszámolás alatt álló Egervin és a KGT Rt. alapította 1994-ben. Utóbbi cég később Timesco néven futott, és ugyancsak bedőlt. Az Egervin 172 ezer palack bort apportált a társaságba.

A cég kényszertörlésből fordult felszámolásba. A 2013 augusztusa és 2015 júniusa között tartó cégtörlési eljárásnak az vetett véget, hogy az egyik tulajdonos felszámolásakor kiderült, van a Muzeális Borforgalmazó Kft.-nek vagyona, jelesül a 142 ezer darabos muzeális borkészlet. Egy neves egri borász lapunk érdeklődésére elmondta, eredetileg nagyon értékes tételeket tartalmazott a borkészlet, arról viszont nincs információja, hogy most milyen az állapota, megbolygatták- e. Kispál Beáta azt válaszolta, hogy a felszámolás kezdete óta biztosan nem.

 

K. B. Z.

 

(Világgazdaság, 2017. május 25., csütörtök, 5. oldal)


 

Tiltólistás cégvezetők

 

Sokakat érhet kellemetlen meglepetés cégalapításkor: a cégbíróság visszautasítja a többségi tulajdonos vagy az ügyvezető bejegyzését, ha az adott személy eltiltás hatálya alatt áll. Tavaly több mint 13 ezer személyt tiltottak el a cégvezetéstől, azonban csak egy részük volt tudatában annak, hogy "vaj van a füle mögött". A Jalsovszky Ügyvédi Iroda szerint az eltiltottak akár hét-nyolc évre is "feketelistára" kerülhetnek. A NAV a fél éve legalább 5 milliós adótartozást felhalmozó, esetleg felszámolt cégek vezetőit rakja tiltólistára, de azokat is lejelenti ilyenkor, akik az esemény bekövetkeztét megelőző egy évben ügyvezetők vagy többségi tulajdonosok voltak. Ugyancsak listára kerülnek a törvénytelenség miatt kényszertörlésre került cégek vezetői - ehhez elég, ha a cégtáblát felszólításra sem helyezik ki a székhelyre.

 

N. L. N.

 

(Világgazdaság, 2017. május 26., péntek, 16. oldal)