Heti sajtószemle

2017. / 22. hét

Rovat: Heti sajtószemle

Végelszámolási hullám indult

 

Márciusban 1256, míg áprilisban 1319 cég döntött végelszámolás indítása mellett - közölte az Opten Informatikai Kft. Az adatok jelentősen felülmúlják az elmúlt öt év 500-600 körüli havi értékeit, ami azt mutatja: több ezer alvó vagy a tőkekövetelményeknek megfelelni nem tudó cég kezdte meg működésének megszüntetését. A megszűnések a várakozásoknak megfelelően alakultak, a havi 3000 körüli értékeket fixen produkálja a hazai cégstruktúra. Az év hátralevő részében e tekintetben növekedés várható, ha a most induló végelszámolási eljárások lezárulnak és a tőkekövetelményeket nem teljesítő cégek ellen megindulnak a kényszerintézkedések. A márciusi 2649-es és az áprilisi 2269-es cégalapítási szám egyaránt illeszkedik az elmúlt egy-két év trendjébe.

 

L. B.

 

(Világgazdaság, 2017. május 29., hétfő, 4. oldal)

 


Pécsi Magasház: a városé lesz a telek

 

Napokon belül a pécsi önkormányzat nevére kerül az a csaknem 3000 négyzetméteres telek, amelyen egykor a - Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült - 25 emeletes pécsi Magasház állt. Ám az adófizetők nagyot buknak az épületen: a bontásra adott 1,3 milliárd forint állami támogatásnak minimális része térül meg az ingatlantulajdonos La Torre felszámolása során. A cég ennél is többel tartozik spanyol tulajdonosának, az összes adóssága pedig több milliárd forintra rúg.

 

Megszerezte a monstrum telkét a pécsi önkormányzat

 

Nagyot buknak az adófizetők a pécsi Magasházon: a bontásra adott 1,3 milliárd forint állami támogatásnak minimális része térül meg az ingatlantulajdonos La Torre felszámolása során.

 

Napokon belül a pécsi önkormányzat nevére kerül az a csaknem 3000 négyzetméteres telek, amelyen egykor a - Közép-Európa legmagasabb lakatlan épületeként a Guinness-rekordok könyvébe is bekerült - 25 emeletes pécsi Magasház állt. A helyhatóság nyert ugyanis az ingatlant tulajdonló La Torre 2008 Kft. áprilisban zárult felszámolási pályázatán. Egyedüli jelentkező volt, és a meghirdetett 35,7 millió forintos irányárat ajánlotta. "Az ingatlan előreláthatólag május végére, június elejére az önkormányzat nevére kerül, tehermentesen" - mondta Páva Zsolt polgármester a Világgazdaságnak.

A stratégiailag kiemelt céget felszámoló Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. tavaly előbb 178,5 millió, majd 71,4 millió forintos irányárral próbálkozott, de egyetlen ajánlat sem érkezett. Befektetők tülekedésére nem is számítottak, az önkormányzat rendelete alapján ugyanis az ingatlan gyalogos közlekedés céljait szolgáló közterület, amelyen "semmilyen épület nem helyezhető el". A terepszint alatt ugyan száz százalékig beépíthető, de nem éppen egyszerűen: "Az alépítmény egy része, körülbelül 18 méter mélységig közel 300 darab Franki cölöp és az azokat összekötő gerendarács nem került elbontásra." Vagyis a szerb földrengésbiztos technológia kulcselemei a talajban maradtak

Pécs városa számára viszont nem jelent újabb kiadást az ingatlanvásár. "Előresorolt hitelezői igénye okán a kifizetett vételár hitelezői igény kielégítéseként megtérül" - válaszolta a polgármester. Magyarul a La Torre önkormányzattal szembeni adósságából leszámítják a telket. Bőven van miből, hiszen az önkormányzat mintegy 1,3 milliárd forintra tart igényt a Magasház bontási költségei és helyiadó-tartozás miatt. A cég ennél is többel tartozik spanyol tulajdonosának, az összes adóssága pedig több milliárd forintra rúg. Ami a megtérülés esélyeit illeti, a korábban a Magasházból felhőkarcolót, a Sávolyra MotoGP-pályát tervező Grupo Milton projektcége, a La Torre 2013-as mérlegében szerény számok sorjáznak, mindössze 264 millió forint saját vagyon szerepel benne. A felszámolóbiztos Nagy László konkrétumot nem tudott közölni a hitelezők kifizetéséről, mivel még hátravan a bontás során keletkezett húszezer tonna - útépítéshez felhasználható - betondarálék eladása. (Ha nem kel el a sitt, akkor a hitelezők között osztják fel a betondarálékot.) Annyi biztos, hogy minimális megtérülésre számíthatnak a hitelezők. Az állami költségvetés is bánja a La Torre bukását, amely az életveszélyessé vált épület bontását nem tudta finanszírozni, a kényszerbontást az önkormányzat intézte 1,256 milliárd forint állami pénzből. A támogatás feltétele volt, hogy az önkormányzat a felszámolási eljárásban behajtható pénzt visszafizeti a költségvetésnek.

 

V. F. I. , Vitéz F. Ibolya

 

(Világgazdaság, 2017. május 29., hétfő, 1+5. oldal)


 

Közgyűlés: Ki a felelős a STYL veszteségéért?

 

SZOMBATHELY Molnár Miklós szerint nem a ruhaipari cég, hanem a felszámoló megmentése volt korábban a cél.

 

A válságba került STYL ügye is szóba került a rendkívüli közgyűlésen tegnap. Molnár Miklós, a cég felügyelőbizottságának elnöke hangsúlyozta, azt kell vizsgálni, hogy miként jöhetett létre a tízéves felszámolási időszak. - Valójában nem a STYL megmentéséről, hanem a felszámoló megmentéséről volt szó - fogalmazott az alpolgármester, kiemelve, hogy pontosan még nem tudják, mekkora a veszteség, hiszen nincs elfogadott mérleg, és a jövő héten a sokadik felügyelőbizottsági ülést tartják. Molnár Miklós beszélt arról is, hogy ő is hitelezője volt korábban a STYL-nek, hiszen egy szállítói számlát nem egyenlítettk ki a felszámolás előttről.

 

Dr. Czeglédy Csaba, a baloldal frakcióvezetője szerint azért is veszélyes az ügy, mert bajba kerülhet az önkormányzat, ha a kapott támogatást vissza kell fizetni.

 

Az ülésen felszólalt dr. Hende Csaba, Szombathely országgyűlési képviselője is, aki kiemelte, 488 ember munkahelye forog kockán az ügy kapcsán. - Ha igazak a hírek, hogy a vállalat arra rendezte be az üzletpolitikáját, hogy önköltségen értékesítette a termékeit, akkor ott nagyon súlyos kérdések merülnek fel - hangoztatta a képviselő, aki hangsúlyozta, nem olyan kérdésről beszélünk, amelyet a szőnyeg alá lehet söpörni, hiszen az emberek sorsa újra egy célnaszálon lóg. - Felelősséggel tartozunk a munkavállalók és a cég iránt. Alapvető fontosságúnak tartom, hogy feltárjuk, mi vezetett idáig - zárta gondolatait Szombathely országgyűlési képviselője.

 

VN

 

(Vas Népe, 2017. május 27., szombat, 3. oldal)


 

Börtönbe vonulhat a szegedi és makói lakástulajdonosokat átverő vállalkozó

 

MAJD EGYMILLIÁRD FORINTOT MENTETT ÁT BEDŐLT CÉGEIBŐL A VÁDLOTT L. GÁBOR

 

Már haza sem mehetett a bíróságról az első fokon öt és fél év börtönre ítélt vállalkozó, aki több tucat lakásépíttetőt vert át. A tulajdonukat kényszerűen duplán kifizetők egy vasat nem látnak a bedőlő cégekből átmentett majd egymilliárd forintból.

 

CSONGRÁD MEGYE

 

Letöltendő börtönre ítélték első fokon, és rögtön az előzetes letartóztatását is elrendelték annak a szegedi vállalkozónak, aki miatt hat éve egyetlen nyugodt pillanata sincs több tucat makói és szegedi családnak. Az átvert tulajdonosoknak kétszer kellett kifizetniük az ingatlanokat, mivel az építtető keretjelzálog-hitelt vett fel a banktól, ami azt jelenti, hogy amennyiben a felvett hitelt a cég nem utalja vissza a pénzintézetnek, akkor az a tulajdonosoktól követelheti. Így történt meg, hogy a felépült társasházi lakásokat megvásárlók ugyan kifizették a vételárat az építtetőnek, de az a pénzt nem továbbította a banknak. Mivel időközben a cég tönkrement, a banknak nem volt mit lefoglalnia a vállalkozástól, ezért az egyszer lakásaikat már kifizetőktől követelte lényegében a lakások árát. Másodszor is. A lakók polgári perben próbálták bizonyítani, hogy ők kétszer fizettek tulajdonaikért, amit ugyan elismert a bíróság, de a keretjelzálog-szerződésre vonatkozó jogszabályok miatt a bank követelését nem tartotta megalapozatlannak. A vállalkozó ellen azonban büntetőeljárás is indult csődbűncselekmény miatt, ebben a perben született most elsőfokú ítélet. E szerint ha a másodfok is helybenhagyja a döntést, börtönbe kell vonulnia a jóhiszemű lakásvásárlókat több százmillió forinttal megkárosító férfinak, igaz, nem a családok becsapásáért. Ráadásul L. Gábort egy korábban hozott, szintén csődbűncselekmény miatt indult perben is elítélték már, akkor két év felfüggesztett börtönbüntetéssel megúszta. Amennyiben a másodfok megerősíti a mostani határozatot, akkor azt a két évet is le kell ülnie a 40 család életét lehetetlenné tevő férfinak. A becsapott családok a pénzüket nem kaphatják vissza, a polgári peres eljárásban született ítélet, amely szerint csupán egy házaspárnak nem kell kétszer kifizetnie a lakását, jogerős. Többeknek közülük az "új lakását" is elárverezték már.

A több céget is alapító L. Gábor 894 millió forint értékű vagyontárgyat mentett át bedőlő cégeiből más vállalkozásaiba, hogy ne kelljen a banktól felvett hitelt kifizetnie. A pénzintézet a pénzéhez jutott az átvert lakásvásárlóktól, így lényegében csak a vételárat becsületesen megfizetők jártak pórul. L. Gábor előzetes letartóztatását az elsőfokú ítélet kihirdetésével egyidejűleg elrendelték, amelyet azonnal végre is hajtottak, a vádlott a tárgyalás után már nem mehetett haza.

 

SZLAVKOVITS RITA

 

(Délvilág, 2017. június 01., csütörtök, 2. oldal)


 

Így nem marad a szellemház

 

KECSKEMÉT Az eredeti tervek szerint csak külön engedéllyel lehetne befejezni a Mária körúti kanyarban lévő, tizenkét éve félbehagyott társasházat, de ezt az önkormányzat nem szeretné. Az is lehet, hogy részben vissza kell bontani.

 

Lehet, hogy részben vissza kell bontani a körúti szellemházat

 

Az eredeti tervek szerint csak külön engedéllyel lehetne befejezni a Mária körút kanyarjában lévő, tizenkét éve félbehagyott társasházat, de ezt az önkormányzat nem szeretné. Az is lehet, hogy részben vissza kell bontani az épületet.

 

KECSKEMÉT Valamikor 2005 nyarán, tehát lassan már 12 éve vonult le a kivitelező cég a Mária körúti (egész pontosan Csaba utca 2. szám alatti) társasház építkezéséről, miután konfliktusba keveredett a beruházóval. Az üres (vagy időnként hajléktalanok által lakott) "szellemház" problémájával a Petőfi Népe sokszor foglalkozott. A félkészen hagyott ingatlan állaga folyamatosan romlik, pár éve egy holttestet találtak itt, egyszer pedig a tűzoltóknak kellett kivonulniuk, mert az egyik lakásban a szemét égett. A közelben lakók már többször megkeresték szerkesztőségünket, elpanaszolva: nyomasztja őket a szellemházban menedéket kereső hajléktalanok jelenléte. Mint mondták, gyakorlatilag úgy szöknek haza, egyáltalán nem érzik magukat biztonságban, a kocsiba többen úgy szállnak be, hogy utána rögtön magukra zárják az ajtót.

 

A társasház a múlt csütörtöki testületi ülésen is szóba került, mégpedig a településrendezési terv módosításának közbenső véleményezése kapcsán. Öveges László főépítész elmondta: az állami főépítész három, "településképi szempontból súlyos sebhelyet" jelentő telek kapcsán is szakmai javaslatot fogalmazott meg, amelyeket érdemes az önkormányzatnak megfontolnia. Mindhárom ingatlanon elkezdték az építkezést, amely aztán abbamaradt, időközben pedig megváltoztak a jogszabályok, ezért az eredeti tervek szerint nem is lehetne befejezni a házakat. Öveges László szerint kettőnél (egy kossuthvárosi és egy széchenyivárosi ingatlannál) természetes, sőt kívánatos volna, hogy az első két elkészült után a harmadik ütem is ugyanúgy, azaz a korábban elképzelt formában valósuljon meg. Ehhez egyedi előírást kell adnia az önkormányzatnak.

 

Ezt viszont a Csaba utcai társasház esetében nem tartaná jó ötletnek sem az állami, sem a városi főépítész. Öveges László kérdésünkre ezt azzal indokolta, hogy a ház régi terveiben a mostani szabályokhoz képest magasabb az engedélyezett lakásszám, viszont kevesebb a tulajdonosoknak biztosított parkolóhely, mindez pedig az autók utcán parkoltatásával és az ebből fakadó további problémákkal járna. Emellett a főépítész úgy véli, a szellemháznál alkalmazott építészeti megoldások kész állapotban sem lennének igazán előnyösek, ha a városképi arculatot is figyelembe vesszük.

 

A képviselő-testület tehát most arról döntött, hogy nem engedik az eredeti terv szerinti megvalósítást, de az önkormányzat megvizsgálja, megfelelő jogszabályi környezet kialakításával mégis hogyan lehetne elősegíteni a társasház befejezését, mert ez az egész város érdeke. Öveges László kijelentette: lehet, hogy ehhez részben vissza kell bontani a házat.

 

A közgyűlési határozat persze nem oldja meg a tulajdonviszonyi és egyéb kérdéseket, amelyek eddig gátolták, hogy a lakásra befizetők megkapják a kulcsokat.

 

A ház története

 

Az eredeti szerződés szerint a 27 lakásos Csaba utcai társasháznak 2004. augusztus 30-áig kellett volna kulcsrakész állapotra elkészülnie. Többször módosították a határidőt, majd a kivitelező Gen-Ép levonult az építkezésről, állítólag azért, mert a beruházó BGLS nem fizette ki őket az elvégzett munkáért. A beruházó ellen felszámolás indult, de még előtte eladta az épülőben lévő társasházat a szintén kecskeméti Credinvest Trans-Logistik Kft.-nek. Ez a cég se fejezte be a társasházat, csak hitegette a lakásvásárlókat, míg végül 2006 februárjában elrendelték ennek a kft.-nek is a felszámolását. Sokáig az sem volt tisztázva, hogy voltaképpen melyik cég - illetve felszámolójának - tulajdonában van a társasház. Lapunknak korábban nyilatkozott olyan károsult, aki 8,3 millió forintot fizetett ki a beruházónak és azóta futhat a pénze után.

 

A régi tervek szerint sok a lakás és kevés a parkoló a félbe maradt házban

 

Hraskó István istvan.hrasko@mediaworks.hu

 

(Petőfi Népe, 2017. június 01., csütörtök, 1+2. oldal)