Heti sajtószemle

2017. / 24. hét

Rovat: Heti sajtószemle

Egymilliárdos a kár Simonka cége után

Mostani állás szerint valamivel több mint 973 millió forint kárt okozott Magyarország és az Európai Unió költségvetésének a már felszámolás alatt álló Magyar Termés TÉSZ Kft. A Békés megyében működő társaság Simonka György országgyűlési képviselő és családja érdekeltségébe tartozik. Hadházy Ákos, az LMP társelnöke írásbeli kérdésére Polt Péter legfőbb ügyész a Parlament honlapján tegnap megjelent levélben azt írta, hogy a költségvetési pénzek kapcsán tévedésbe ejtés, illetve valótlan nyilatkozatok tétele miatt folyik a nyomozás, tizennégy személyt gyanúsítottként hallgattak ki és két személyt előzetes letartóztatásba helyeztek. Népszava

Népszava

(Népszava, 2017. június 10., szombat, 6. oldal)

Tizedeli a cégeket a törzstőkeemelés

HEVES MEGYE Továbbra is magas a cégek halandósága Heves megyében, derül ki az Opten céginformációs szolgáltató által közzétett áprilisi adatokból. A cégbírósági eljárások száma magas volt a tavasz közepén is, 29 új társaságot alapítottak, de ezenkívül 54 megszűnt, 7 felszámolás indult és 34 végelszámolás is kezdődött a megyében. Mindez 11,45 százalékos cégfluktuációs indexet eredményezett, amely az ötödik legmagasabb volt az országban.

Az Opten országos adatai szerint mind márciusban, mind áprilisban 1300 körül volt a hazai végelszámolások száma, ezzel az elmúlt öt év messze legmagasabb végelszámolási értékeit hozta a tavasz. Ennek egyik fő oka az volt, hogy 3 millió forintra emelték a korlátolt felelősségű társaságok tőkekövetelményét.

Amint várható is volt, a cégek jelentős része eleget tett az új követelményeknek, több ezer vállalkozás viszont az üzlet végleges beszüntetése mellett döntött, és 27 ezer cég tulajdonosai még mindig nem léptek. Az elmúlt öt évben havonta 5-600 körüli céget végelszámoltak.

T. B.

(Heves megyei Hírlap, 2017. június 12., hétfő, 14. oldal)

Megváltoztathatják a szmogriadó szabályait

Közel száz napirendi pontról dönthet a Fővárosi Közgyűlés szerdai ülésén. A képviselők többek között szavaznak a Bálna kulturális központ eladásáról, a szmogriadót szabályozó rendelet megváltoztatásáról és több infrastrukturális fejlesztésről is. A közgyűlés napirendjén számos környezetvédelemmel kapcsolatos kérdés is szerepel.

A Bálna Budapest Kereskedelmi és Kulturális Központ nyílt pályázat útján történő értékesítéséről is dönthet szerdai ülésén a Fővárosi Közgyűlés, az ingatlan legalacsonyabb vételára nettó 11 milliárd forint. Az előterjesztés szerint a nyertes ajánlattevőnek kell vállalnia a Budapesti Történeti Múzeum - Új Budapest Galéria, valamint a Budapesti Fesztivál- és Turisztikai Központ használati jogviszonyának fenntartását.

A fővárosi képviselők Budapest és a kárpátaljai Beregszász közötti testvérvárosi együttműködési megállapodás megkötéséről is szavazhatnak. Dönteniük kell az időközben visszavont nyári olimpiai pályázatot koordináló állami- önkormányzati tulajdonú Budapest 2024 Nonprofit Zrt. végelszámolásának elrendeléséről is. A képviselők határoznak a Budapesti Vidámpark Zrt. végelszámolásáról is. Szavazás lehet az M3-as autópálya fővárosi bevezető szakaszán épülő zajvédő falról. A környezetvédelmi beruházás 360 millió forintba kerül.

A csepeli gerincút Szabadkikötő út- Posztógyár utca között megépült első szakaszának folytatásáról is dönthetnek a képviselők. A hiányzó két szakasz tervezésére és előkészítésére 400 milliós forrás áll rendelkezésre. A Fővárosi Állat- és Növénykertben épülő Mesepark költségvetését nettó 300 millió forinttal emeli meg várhatóan a főváros.

Az előterjesztések között szerepel a szmogriadóra vonatkozó rendelet módosítása. A riasztási fokozat idején a korlátozással érintett személyautók és motorok tulajdonosai térítésmentesen használhatnák a tömegközlekedést. A szabályozás szerint az érvényes forgalmi engedély felmutatásával annyi személy utazhatna együtt ingyen, ahány férőhelyes a korlátozás alá eső jármű. A szmogriadó esetén nem közlekedhetnének a robogók sem. A tervezet szerint kikerülnének a szmogriadó területi hatálya alól azok az útszakaszok, amelyeken át a korlátozás alá eső járművek a városhatár felől a P+R parkolókat közelíthetik meg.

Budapest zöldfelületi rendszerének fejlesztési koncepciójáról és a Rákospatak környezetének fejlesztéséről szóló előterjesztések is napirenden szerepelnek. Sőt egy sajátos jobbikos javaslatról is szavazhatnak, eszerint 2025- ig kiirtanák az allergiások életét megkeserítő kanadai, úgynevezett vattázó nyárfákat.

Baranyai Gábor

(Magyar Idők, 2017. június 12., hétfő, 6. oldal)

Felszámolhatják az olimpiaszervezőt

Végelszámolást kezdeményez a főváros az időközben visszavont budapesti olimpia rendezéséért felelős cégnél - áll a fővárosi közgyűlés szerdai ülésének az előterjesztései között. A Budapest 2024 Nonprofit Zrt.-t 2015 végén hozta létre a főváros és a Magyar Olimpiai Bizottság 250 millió forint jegyzett tőkével. *NÉPSZAVA

(Népszava, 2017. június 13., kedd, 4. oldal)

Végelszámolási hullám indult meg tavasszal

Mind márciusban, mind áprilisban 1300 körül volt a hazai végelszámolások száma.

DEBRECEN. "Nem múlt el eredmény nélkül a korlátolt felelősségű társaságok megemelt tőkekövetelménye. Amint várható is volt, a cégek jelentős része eleget tett az új követelményeknek, de több ezer vállalkozás döntött az üzlet végleges beszüntetése mellett" - mondta Pertics Richárd, az Opten igazgatója.

Jogkövetők lettek?

Márciusban 1256, míg áprilisban 1319 cég döntött végelszámolás indítása mellett. Ezek az értékek jelentősen felülmúlják az elmúlt öt év 5-600 körüli havi értékeit. Az értékeket optimista szemmel nézve kijelenthető, hogy a jogalkotó szándéka teljesült. Több ezer alvó vagy tőkekövetelményeknek megfelelni nem tudó cég jogkövető magatartást tanúsított, és teljesen szabályos eljárással kezdte meg cége működésének a megszüntetését. Szkeptikusabb értelmezésben azonban érdemes azt is kiemelni, hogy több mint két hónappal a tőkeemelésre adott határidő után még mindig 27 ezer korlátolt felelősségű társaság van, amely nem felel meg a követelményeknek. Összességében a tőkeemelés hatása pozitívnak tekinthető, 2014 eleje óta több mint 180 ezer korlátolt felelősségű társaság tett eleget a minimum 3 millió Ft-os jegyzett tőke követelményeknek, ami igencsak ráfért a magas fluktuációjú és likviditási problémákkal terhelt cégstruktúrára.

HBN

(Hajdú-Bihari Napló, 2017. június 14., szerda, 7. oldal)

Styl: a 113,8 milliós kérdés

SZOMBATHELY Mint arról beszámoltunk, ismét nehéz helyzetbe került a Styl Fashion Kft. gazdálkodása, miután kiderült, hogy az állami és önkormányzati mentőövet kapott cég az előző évben jelentős veszteséget halmozott fel. Közben a volt ügyvezető cége szerződés nélkül kapott volna összesen 113,8 millió forintot egy vállalati szoftverért.

Időközben távozott a társaság ügyvezetője, Szilágyi Sándor, mivel jogerőre emelkedett az a bírósági döntés, amely eltiltotta őt a cégvezetéstől. Cikkünkben megszólal a volt ügyvezető is, aki szerint van magyarázat a történtekre és a veszteségre is.

Styl: a 113,8 milliós kérdés

Az ügyvezető másik cége szállítja a szoftvert félmilliárdos veszteség mellett

Ismét nehéz helyzetbe került a Styl Fashion Kft. gazdálkodása, miután kiderült, hogy a vállalat az állami támogatás ellenére az előző évben jelentős veszteséget halmozott fel.

Az ügyben dr. Hende Csaba, Szombathely országgyűlési képviselője szólalt meg először, mint mondta, meg kell találni a történtek felelőseit.

Szerződés nélkül?

Időközben távozott a társaság ügyvezetője, Szilágyi Sándor, mivel jogerőre emelkedett az a bírósági döntés, amely eltiltotta őt a cégvezetéstől. Szilágyi egyebek között azért kényszerült lemondásra, mert a bíróság jogerősen eltiltotta a gazdasági társaságokban betöltött tisztségviseléstől. Időközben kiderült, hogy - a Stylnél jelenleg beszerzési munkatársként dolgozó - Szilágyinak van egy saját cége is, a Szilanusz Consulting Kft. amely a jelenlegi információink szerint szerződés nélkül kapott volna összesen 113,8 millió forintot egy vállalati szoftverért. A havi több mint 3 millió forintos részletet eddig törlesztette is a Styl.

Az ügyvezető egyébként információink szerint havi 1 millió forintos munkabért kapott, valamint havi 1,9 millió forint összegű határozatlan idejű megbízási szerződésért látta el feladatait a cégnél. A hozzánk eljutott dokumentumokból az is kiderül, hogy Szilágyi Sándor 2016. október 16-án ígért nullszaldós működést 2016-ra. Májusban aztán robbant a bomba, kiderült a valóság, hogy a jelenlegi becslések szerint több mint 500 millió forint veszteséget halmozott fel a cég.

Eltiltotta a bíróság gazdasági társaságokban tisztségek viselésétől

Szoftver-kavalkád

Bár Szilágyi távozott, egy szoftveres tranzakció miatt véleményünk szerint akár továbbra is ráláthat a cég működésére. Egy korábbi ügylet miatt ugyanis kiderült, hogy az érdekeltségébe tartozó cég, a Szilanusz Consulting Kft. adta el a vállalatnak azt a szoftvert, amely vezeti a nyilvántartási rendszert és a számlázást is. A lapunk birtokába került jegyzőkönyvek szerint írásbeli szerződés a vásárlásról nem köttetett. A dokumentumok tanúsága alapján összesen 36-szor 3,16 millió forintot, azaz 113,76 millió forintot fizetett volna a Szilágyi vezette Styl a Szilágyi tulajdonában lévő Szilanusz Consulting Kft.-nek. A havi közel 3,2 millió forintot eddig törlesztette is a ruhaipari vállalat. Az ügy további érdekessége, hogy a Szilágyi által szállított rendszer még nem működőképes teljesen. Az üzleti terv szerint ki kellene fizetni mind a 113,76 millió forintot, különben értelmetlen az eddig utalt vételár is. Becsléseink szerint eddig legalább 40 millió forintot kapott meg a Szilanusz.

Az ügy számos kérdést vet fel, hiszen a cég belső szabályzata szerint a 100 ezer forint feletti tételekről írásbeli szerződést kell kötni. Így felettébb pikáns, hogy egy majdnem114 millió forintos ügyletnél nem találunk írásbeli dokumentumot. Az is érdekes, hogy a Styl felügyelőbizottságának nem szúrt szemet a havi több mint 3 millió forintos tétel. Márpedig, ha kikérték volna a szerződéseket, kiderülhetett volna, hogy nincs is szerződés.

Úgy véljük, kifogásolható, hogy bár Szilágyi Sándor vélhetően látta, hogy a cég súlyosan veszteséges, mégis fontosnak tartotta, hogy több mint 100 millió forintért vásároljon új szoftvert a Stylnek, az már csak hab a tortán, hogy saját magától. Mindeközben kiderült, a cégnél dolgozó munkások átlagbére bruttó 150 ezer forint.

Reagált a volt ügyvezető

Szilágyi Sándornak az üggyel kapcsolatban feltettük kérdéseinket, amelyekre írásban válaszolt. Kérte, hogy levelét változtatás nélkül közöljük: "2015 augusztusában egy referencialátogatáson találkoztam a Styl Fashion Kft. munkatársaival, amikor bemutattuk a rendszert egy ügyfelünknél. Az egyeztetéseket, illetve a márciusi ajánlattételt követően megállapodtunk, a szerződés átküldése és egyeztetése ekkor megtörtént, a felmérési munka és a bevezetés előkészítése megkezdődött. Ezt az ekkor kiállított Szilanus-számlák dátuma is igazolja. Majd amikor 2016 májusában az akkori ügyvezető lemondott, felkértek a reorganizációs folyamat végrehajtására az ügyvezetői poszt ellátása mellett. Egy ilyen döntés az ilyen tulajdoni összetételű cégnél felügyelőbizottsági tájékoztatáshoz, illetve taggyűlési jóváhagyáshoz kötött, melynek során minden illetékes pontos tájékoztatást kapott arról, hogy én a Szilanus-rendszer beszállítója is vagyok egyben. Ebből látható, hogy nem én, mint ügyvezető vásároltam magamtól, hanem a bevezetés megkezdése után választottak meg ügyvezetőnek. A tulajdonosok első ütemben 2016 szeptember végéig kértek fel a cég átszervezésére, a nem termelő létszám optimalizálására, a felesleges költségek megszüntetésére - az akkori rendelésállomány mellett. A felszámolási eljárás után újjáalakuló cég ugyanis a kapott támogatási összeget, ami 500 millió forint volt, ügyvezetésem kezdetére már felélte, valamint eddigre már a 2016-os év 300 millió forintos veszteséget mutatott. Tevékenységem 2016 szeptember végére már eredményt mutatott: a szeptember havi vállalati eredmény pozitívba ment át.

Ezt követően a piaci változások, a vevői rendelések részleges visszamondása, valamint az ígért állami és egyéb belföldi rendelések elmaradása ahhoz vezetett, hogy a cég eredményét nem tudtuk tartani. Válaszul arra, hogy állítólag tavaly ősszel azt ígértem, hogy nullszaldós lesz a Styl: a 2016. októberi felügyelőbizottsági jegyzőkönyvben az szerepel, hogy ´Szilágyi Sándor elmondja, hogy a gyári összköltséget még csökkenteni szeretnék és a kapacitás-kihasználást is növelni kell, ezek hatására elérhető a nullszaldó´.

A Styl több mint tíz évig volt felszámolás alatt, ez idő alatt elmaradtak a fejlesztések, ami igaz volt az informatikai rendszerre is. Elavult, nem jogszabálykövetett, kellő támogatás nélküli, egymással össze nem hangolt, valamint jelentős manuálismunka-igényű szoftverekkel dolgozott a cég, amelyek nem segítették volna elő a folyamatok és a létszám átszervezését.

Mindemellett a korábbi szigetrendszerek karbantartási díja 3 millió forintba került havonta - ez a Szilanus-rendszer esetében 1 millió forint/hó (a 36 x 2 millió forintos vételár mellett). Tehát leegyszerűsítve: ugyanazért a havi költségért egy egységes, testreszabott rendszert és szolgáltatást kapott a Styl a meglévő, elavult rendszerek toldozása-foldozása helyett" - írta Szilágyi Sándor.

A vállalat jelenlegi ügyvezetőjét, Bognár Katalint is kerestük, ám őt lapzártánkig nem értük el.

A Styl csaknem 500 millió forintos hiányt halmozott fel 2016-ban

(Vas Népe, 2017. június 14., szerda, 1+3. oldal)

Elvesztette energiáját az EHEP

KISRÉSZVÉNY | A portfóliókezelőnél a végelszámolás lehetőségét sem zárják ki

Július 4-én dönthet az EHEP megismételt rendkívüli közgyűlése a jegyzett tőke leszállításáról. A végelszámolás továbbra is megfontolás tárgyát képezi.

Határozatképtelen volt az Első Hazai Energia-Portfolió Nyrt. (EHEP) tegnapra összehívott rendkívüli közgyűlése. Miután Fodor László, az igazgatóság elnöke üdvözölte a megjelenteket, megállapította, hogy a teljes jegyzett részvénytőkét képviselő 569,5 ezer szavazatból csak 203,6 ezer van jelen, ami 35,75 százalékot jelent. Mint azt a társaságtól megtudtuk, a határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlést július 4-én, tíz órára hívták össze. Az újabb közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számától függetlenül határozatképes.

A rendkívüli közgyűlést azért kellett összehívni, mert a tavalyi veszteség hatására a társaság saját tőkéje a jegyzett tőke kevesebb mint kétharmadára csökkent, s emiatt a társaság jegyzett tőkéjét leszállítják. Emellett újra elő kell terjeszteni a felelős társaságirányítási (FT) jelentést, amelyet nem fogadtak el az április 28-i éves rendes közgyűlésen. A jegyzőkönyvbe belelapozva látszik, hogy a 2016- os üzleti évről összeállított beszámoló elfogadása előtt Fodor László elnök emlékeztette a részvényeseket, hogy egy évvel korábban négymillió forint büntetést róttak a társaságra, mert elmaradt a 2015-ös beszámoló elfogadása. Bár most a beszámoló csont nélkül átment, az FT-jelentést nem szavazták meg a részvényesek.

A részvényesek "fenntartásainak" kifejezése máris felügyeleti fi- gyelmeztetést vont maga után. Ennek újra büntetés lehet a vége, ha július 4-én sem szavazzák meg a jelentést. Ez könnyen előfordulhat, hiszen a tegnapi, határozatképtelen közgyűlésen is csupán egyetlen nagytulajdonos képviselője volt jelen, a 203,6 ezer szavazatú Dunaújvárosi Vagyonkezelő Zrt.-é (DVG). Márpedig a DVG képviselője mindig kötött mandátummal érkezik. Amint azt a társaságtól megtudtuk, Fodor László elnök figyelmeztette a DVG-t az FT-jelentés újabb "elkaszálásának" lehetséges pénzügyi következményeire.

Hogy miként került a DVG ilyen kitüntetett helyzetbe egy olyan társaságban, ahol forma szerint 60 százalékot meghaladó a közkézhányad? Nos, a dunaújvárosi önkormányzat még 1997-ben konvertálta a jobb megtérülést ígérő EHEP-részvényekre az akkor csupán névértékük 40-60 százalékán forgó Dé dász- és Démász-papírjait. Majd egy évvel később még vásárolt egy kisebb EHEP-pakkot, így alakult ki a mai részvényállománya, míg a testes közkézhányad csak papíron létezik. Az történt ugyanis, hogy a tavalyi tulajdonosi megfeleltetésnek valamilyen oknál fogva nem tudott eleget tenni a másik nagytulajdonos, a 38,41 százalékot birtokló Buda-Cash Brókerház felszámolója. Így ez a pakett is az 5 százalék alatti tulajdonosok között van nyilvántartva.

Ráadásul az EHEP a Buda-Cashnél tartotta befektetéseit, továbbá az ÉRB Bank részére is nyújtott egy alárendelt kölcsönt, amelyet le kellett írni. Időközben a társaság a földgáz- és a villamosenergia-kereskedelemből is kivonult. A vezetőség most felméri, hogy a rendelkezésre álló eszközökkel hosszú távon nyereségesen végezhető-e a magyar részvényekből és állampapírokból, illetve külföldi tőzsdei papírokból álló portfólió kezelése. Amennyiben erre nincs mód, akkor fontolóra veszik a végelszámolás lehetőségét.

FARAGÓ JÓZSEF

(Világgazdaság, 2017. június 14., szerda, 10. oldal)

Vádemelés a Kun-Mediátor vezetője ellen

Vádat emelt a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Főügyészség a karcagi D. Sándorné ellen, aki a vád szerint több mint 750 ügyfelét károsította meg százezer és egymilliárd forint közötti összeggel. A bűncselekmény kárértéke összességében meghaladja a tízmilliárd forintot, míg a vádlott által az évek során a sértetteknek kifizetett - megtérülésként értékelhető - pénz valamivel kevesebb, mint négymilliárd. (A rendőrség egyébként korábban 16 milliárdos kárról, míg a sértettek egyik ügyvédje 20 milliárdról beszélt.)

A vádhatóság tájékoztatása szerint a vádlott a Kun-Mediátor Kft. ügyvezetőjeként 1999 augusztusától 2015 áprilisáig rendszeresen jogosulatlanul kötött "betétgyűjtésre irányuló, részben forintalapú, részben devizaalapú határidős, valamint portfólió kezelésére irányuló szerződéseket". A hatósági engedéllyel nem rendelkező D. Sándorné havi 1-1,75 százalékos - azaz évente akár 21 százalékos vagy e feletti - hozamot ígért. Azt vállalta, hogy a rábízott pénzeket betétekben vagy értékpapírban helyezi el, azonban az átvett összegekkel nem folytatott semmilyen befektetési tevékenységet.

D. Sándorné nem rögzítette a sértettek készpénzes befizetéseit a kft. könyvelésében, amikor pedig átutalták neki a pénzt, azt kérte, hogy jogcímként valutavásárlást jelöljenek meg. A vádlott a hozam-, illetve tőkekifizetéseket egy ideig pontosan teljesítette, de ezek fedezetét nem a gazdálkodás eredménye adta, hanem az új befizetések. A Kun-Mediátor vezetője arra ösztönözte az ügyfeleket, hogy ne vegyék ki a befektetett tőkéjüket, a szerződéseiket hosszabbítsák meg, és további megtakarításaikat is nála helyezzék el.

A vád szerint a nő az ügyfeleitől átvett pénzekből biztosította a családja megélhetését, nagy értékű ingatlanokat, gépjárműveket vett, a családtagjaival költséges utazásokon vett részt. Az ügyészség szerint a vádlottnak már a befizetett tőkeösszegek átvételekor sem állt szándékában, hogy valamennyi sértettnek akár csak az eredetileg befizetett tőke összegét visszafizesse.

A Kun-Mediátor az ország több pontján működő irodáit 2015 áprilisában bezárta. A pórul járt befektetők nem tudták felvenni a pénzüket, a felszámolás alatt álló cég vagyona pedig nem nyújt fedezetet a befizetett pénzekre. A Kun-Mediátor Kft. vezetője a felelősségre vonás elől külföldre szökött. Végül a Karib-tengeri Belize-ben fogták el 2016 decemberében. A 62 éves karcagi nő jelenleg is előzetes letartóztatásban van.

LŐRINCZ TAMÁS

(Magyar Nemzet, 2017. június 15., csütörtök, 5. oldal)

Tartja magát a könyvpiac

MUSTRA 85 kiadó 339 újdonsággal jelentkezett az idei ünnepi könyvhéten. A 88. alkalommal megrendezett kulturális seregszemle programjai országszerte 80 helyen zajlottak.

Az ünnepélyes megnyitót a hagyományos Vörösmarty téri mellett Debrecenben rendezték, ahol a kísérőprogramok központi jelmondatául egy Szabó Magda-idézetet választottak: "A holtig haza: Debrecen." A száz esztendeje született írónőre számos eseménnyel emlékeztek.

Nem kizárólag Szabó Magda kapott kiemelt helyet az idei könyvhéten. A szervező Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülése (MKKE) kezdeményezte, hogy Esterházy Péter születésnapja, április 14. - a magyar költészet napjához hasonlóan - legyen a magyar próza napja. E szándékot az ünnepélyes megnyitón Kocsis András Sándor, az egyesülés elnöke jelentette be.

"Természetesen 339-nél jóval több kötet jelent meg, azonban ennyi került fel a könyvheti listára, amelyen első kiadású, magyar nyelvű kiadványok szerepelnek" - mondta el lapunknak az elnök.

Noha pontos számok nincsenek arról, nőtt-e vagy csökkent az olvasók száma, Kocsis András Sándor megnyugtatott: a múlt évhez képest több a kiadott példány.

Igen komoly gondként említette az Alexandra könyvesbolthálózat nagykereskedő cége, a Könyvbazár Kft. felszámolását, amely a szakma elevenébe vágott. Emellett kihívást jelent az e-kötetek elterjedése, hisz ezek szintén befolyásolhatják a hagyományos könyvek piacát.

"Kannibalizálja a piacot - fogalmazott az MKKE elnöke -, azaz megeszi egy részét, de Magyarországon nem is ez a fő probléma, hanem a feketeletöltések magas száma."

Kocsis András Sándor emlékeztetett: az idén 88. alkalommal megrendezett könyvhét a legrégebbi hazai kulturális nagyrendezvény.

"Nagyon ritka világszerte, hogy ennyire koncentrált módon jelenjen meg a nemzeti irodalom" - szögezte le, majd hozzáfűzte: a kiadók, ha évente kevés kiadvánnyal is jelentkeznek, megpróbálják erre az időpontra időzíteni a megjelenéseiket, ezért az itteni felhozatal nem tükrözi a szakma állapotát.

Tapasztalatom szerint mind kevesebb a könyvesboltokban a klasszikus mű, legyen az Jókai, Kosztolányi, Dosztojevszkij vagy Thomas Mann írása. Felvetésemre Kocsis András Sándor megjegyezte: folyamatosan megjelentetik az irodalmi alapműveket, ebben az MKKE kiadói csoportja is részt vállal.

"Bár egy nagy sorozat orosz klasszikusokból régi álmom. Ellenben mivel 2-2,5 ezer példányban lehetne kiadni, üzletileg nem lenne gazdaságos" - állapította meg az elnök, aki felhívta a figyelmet: noha az offline piac tartja magát, az utóbbi öt-hat évben megerősödött az online.

"Ez korosztályhoz kötődik, hiszen az online vételt inkább a fiatalok választják, amit a művek kiválasztásának a tematikája szintén tükröz. De szerencsére a böngésző, bóklászó könyvvásárlás sem veszett ki, amit jól mutat a könyvheti forgatag."

Ditzendy

(Figyelő, 2017. június 15., csütörtök, 74. oldal)

A vagyonkimentés kreatív műfaj

SOMOGYI FERENC FELSZÁMOLÓ BUKOTT CÉGEKRŐL, KORRUPCIÓRÓL

A korrupciót mindenki csak a felszámolóknál keresi, de nem biztos, hogy ott van összegzi tapasztalatait Somogyi Ferenc, aki kilenc év után lemondott a Felszámolók Országos Egyesületének elnökségéről.

Márványból faragott sakktábla díszíti az irodáját, ám az ön stratégiája megbukott az egyesület élén. Gittegyletté váltak, önnél ügyesebb lobbistára van szükség?

Ha valaki ezt kívülről így látja, elfogadom. Bár az egyéniségemet sosem adtam fel. Két felszámolásra jutott tejipari cég, a Mizo és a Parmalat megmentése után, spontán választottak elnökké 2008-ban, a munkámat az első négy évben sikeresnek éreztem. Az Orbán-kormány 2011 2012-ben ért el a felszámolókig, azóta nem számít a véleményünk. A stratégiai vállalatok elkülönített felszámolásáról például azt mondtuk, kiszámíthatónak és átláthatónak kell lennie, ám ehelyett egyedi kormányhatározatokon múlik, mely cégeket sorolják ebbe a körbe. A döntés óhatatlanul a pillanatnyi politikai érdekektől függ. Például a Köki-Terminálként ismert R-CO felszámolásakor a gép először az én cégemet sorsolta ki. Ám a bíróság ezt megváltoztatta, majd a kormány kiemelte az ügyet. Időközben a fejlesztési tárcánál átalakultak az erőviszonyok, az állami felszámolón belül is váltás történt, így lett először Péter Márta, végül Börcsök Sándor a felszámoló. Most ő lett egyébként az utódom. Mielőtt rákérdezne, húsz éve ismerem, jó szakembernek tartom. Bízom abban, hogy a mostani pozíciói révén az egyesületünk élén többet tehet a felszámolókért, mint én.

Egyik kollégája azt panaszolta, hogy az egész szakma tönkrement. Az utóbbi három évre célzott, amióta az új felszámolói listával veteránok süllyedtek el, és ismeretlenek bukkantak fel. Nem vált előnyükre a frissítés?

Korábban négy-öt nagy uralta a piacot, a Dunaholding holdudvara, a Mátraholding, a Kossuth Holding, a Vectigalis és az ÁFI Zrt. Akkoriban az egyes ügyekre a bírók jelölték ki a felszámolócégeket. Beszéltek persze összejátszásokról, de alapvetően a korábbi szakmai teljesítmény számított. Ezt a rendszert mi is bíráltuk. Ám az mélységesen megdöbbentett, amikor a kormány az egyesületet mellőzve olyan pályázatot írt ki, amelyben döntően szubjektív szempontok alapján vált el, melyik cég kapott felszámolói jogosítványt, és melyik nem. Még mindig folynak emiatt perek, de ha a listáról lemaradt társaságok nyernek is, akkor sem felszámolói státust, legfeljebb kártérítést kapnak. Jóllehet most elvileg pártatlan az ügyek elektronikus kisorsolása, a legtöbb cégnek, köztük az újaknak, nincs munkájuk. Hiába tekinti őket a közvélemény csókosoknak, a felszámolók felének még a fennmaradása is kétséges. Eddig alapszinten minden ilyen vállalkozás megélt ugyanis a 150 ezer forintos minimális juttatással járó egyszerűsített ügyekből, az üres cégek felszámolásából, ami nagyjából évi 20 25 milliót hozott. Most a kiürített cégek zöme kényszertörlésre jut. A felszámolóknak csak akkor van dolguk, ha bérgarancia-biztosnak kérik fel őket, esetenként 30 ezer forintért. Önnek most az egyik legjobb felszámolókollégám hozta a kávét, mivel nincs munkája, nem futja titkárnőre.

Sajnálnunk kellene önöket, miközben arról szólnak a hírek, milyen vagyonmutyik-kimentések folynak a nemegyszer csalárd módon tönkretett cégeknél? Az MKB Bank például tízmilliárdot bukott egy visegrádi hotelprogramon az adófizetők kárára, az ingatlan pedig bagóért a kormányfő vejéhez közeli céghez vándorolt a felszámolásból!

Az MKB konkrét ügyeiről nem tudok nyilatkozni. Általában igaz, hogy a korrupciót mindenki csak a felszámolóknál keresi, pedig nem biztos, hogy ott van. A vagyonkimentés végtelenül kreatív műfaj. A felszámolások 90 százaléka reménytelen, üres cégeknél indul, fel sem merül, hogy tovább működhetnének. A többinél pedig a jelzálogjoggal védett bank akarata a döntő, amely a vagyonnal fedezett követelését bármennyiért eladhatja. A felszámoló ezt nem teheti meg. Bábolna majdnem tíz éve indult felszámolása során nekem rontott a sajtó, hogy a válságban nem tudtuk jó áron eladni a pulykatelepeket, amelyek senkinek sem kellettek. Most hirdetjük az utolsó vagyontárgyakat, vadászati eszközöket, magasleseket, etetőket, ezek remélhetőleg kapósabbak lesznek. Azt viszont senki sem díjazta, hogy kihasználtuk a szezont, és a mérlegben nullára leírt traktorokért, kombájnokért, vetőgépekért 80 milliót fizettek az árverésen licitálók. Aztán ott van az egykori WU2 sampont és Ultra mosóport gyártó EVM Zrt., azt is én számolom fel. Cinkotai ingatlanát abszolút törvényesen elvitte a Buda-Cash DRB Bankcsoportja, miközben 86 dolgozó két éve nem kapott meg 400 milliónyi bért. Azokat a gépeket tudtam eladni csupán 18 millióért, amelyeket nem loptak el az épület oldalfalát kibontó tolvajok. A pénzt elviszi a környezetvédelmi hatóság, amely most az adóhivatalt is megelőzi. A dolgozók úgy juthattak a bérgaranciában kifizetett 80 millión felül még 30 millióhoz, hogy Varga Mihály miniszterhez fellebbeztem. De miért is van rossz hírük a felszámolóknak? Mert míg Szlovákiában például 20 százalékos sikerdíj jár nekik, ha visszaszerzik az elsíbolt vagyont, itt 4 százalékot kapnak érte, azaz nem fűződik komoly érdek a pluszmunkához. Németországban börtönbe zárják, aki ellopja a cég vagyonát vagy eltünteti az iratokat, nálunk többnyire megússza. A rendszerváltás óta az összes kormány bocsánatos bűnként kezeli az ilyen ügyeket.

Ön harcos ember, de nem tett-e rosszat a pozíciójának, hogy belekeveredett a Matyi Dezső-féle Alexandra csődjébe?

Az üzletláncot fenntartó Rainbow Kft. válságmenedzselésére szerződtem, fél évre, Matyi egyetértésével. Ez nem összeférhetetlen a szakmai érdekvédelemmel. Feljelentést tettem például azért, mert 740 millió forintért vettek lejárt utalványokat a dolgozóknak, s nem tudni, hol a pénz. A pénztárban kimutatott több mint 240 milliót úgy tüntették el, hogy kölcsönadták. A bolti bevételek egy része pedig nem a Rainbow, hanem egyéb Matyi-cégek számlájára érkezett. Mindez együttesen milliárdos vagyonvesztést jelentett. A budapesti VII. kerületi kapitányságon tettem feljelentést, amit átadtak Baranya megyének, de ott sem történt semmi, mert a rendőrkapitánnyal közös halastavam van, így felvetődött az összeférhetetlenség. Az ügy Tolna Megyébe került, majd onnan Bács-Kiskunba, tipikus országjáró nyomozás folyik. Immár 23 éve vagyok felszámoló, de ilyet még én sem láttam.

A Quaestor-birodalom felszámolása kapcsán azt vetették fel a szocialisták, hogy a zűrös cégcsoportok felszámolását egy kézbe kellene venni. Nincs igazuk?

Negyedszázada megfogadtam, hogy nem politizálok. Ugyanakkor az uniós normák szerint a cégcsoportok felszámolását onnan kell irányítani, ahol a valódi pénzügyi központjuk van. A Parmalat szlovák leányának felszámolását például mi kezdeményeztük, és magyar felszámolócég végezte. Jó lenne, ha ugyanez az elv érvényesülne a belföldi holdingok tagjaira is, mert ez az összes hitelező érdeke.

Búcsúzóban

Saját palackozott borát adta búcsúajándékként egyesületi kollégáinak Somogyi Ferenc. Utódja a Felszámolók Országos Egyesülete élén, majdnem maximális szavazattal, Börcsök Sándor, a szakmát felügyelő nemzeti fejlesztési miniszter bizalmasa, tucatnyi stratégiainak nyilvánított cég felszámolója, továbbá az Economix felszámolócég főtulajdonosa. Helyettese pedig az etikai bizottság eddigi elnöke, a Börcsökkel jó kapcsolatot ápoló Kispál Beáta lett. "A pályámat a rendszerváltás előtt géplakatosként kezdtem Pécsett a Sopiana Gépgyárban, aztán dolgoztam a gyári KISZ-szervezetben és a városi pártbizottságban is, majd 1989-ben a Pécs-baranyai Reformkörben. Közben elvégeztem az egyetemet, de a rendszerváltás után fél évig munkanélküli voltam. 1991 és 1994 között a Pécsi Honvéd Kórház gazdasági igazgatója lettem, utána kezdtem felszámolóként dolgozni Varga Jenőnél, segítettem felépíteni a Vectigalist. 2002 óta van saját felszámolócégem, a TM-Line" összegzi kanyargós útját Somogyi. Tanulságos ügyei közt említi a Zalabaromfit, amelyet a Mizóhoz és a Parmalathoz hasonlóan sikerült megmenteni és eladni, ám az új tulajdonosnál ismét bedőlt. Büszke arra, hogy amikor 2009-ben a Hospinvest felszámolásra jutott, két hétig amíg az állam nem lépett működtetni tudta az egri kórházat. Legnagyobb felszámolói sikerének azt tartja, ha a dolgozók elismerik, hogy kiállt értük. "A Pécsi Bőrgyár leállt ugyan, de a portások mindig előre köszönnek nekem."

GYENIS ÁGNES

(HVG, 2017. június 15., csütörtök, 56+57. oldal)

Kiemelt társaság lett a bukott Palóc Nagyker

Stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté nyilvánította a kormány a felszámolás alatt lévő Palóc Nagykereskedelmi Kft.-t. Azok a társaságok kaphatják meg ezt a státust, amelyek adósságai rendezéséhez, a hitelezőikkel való egyezséghez, reorganizációjához nemzetgazdasági érdek vagy kiemelt köz érdek fűződik. Így talán a korábban a CBA franchise-partnereként ismert salgótarjáni székhelyű társaság alkalmazottai is megkaphatják végre az elmaradásaikat. A törvény megemlíti, hogy ilyen esetben kiemelt gazdaságpolitikai érdek fűződik ahhoz, hogy a jogutód nélküli megszüntetés gyorsabb, átláthatóbb és egységesített eljárás szerint menjen végbe. Ezen cégek csőd- és felszámolási eljárását az általános szabályoktól eltérően kell lebonyolítani, élükre állami vagyonfelügyelőt vagy felszámolót neveznek ki. A kiemelésre magyarázat lehet, hogy a cég korábban 1300 embernek adott munkát, 27 milliárdos árbevételt produkált, Nógrád megye legnagyobb foglalkoztatójának számított.

27 milliárd forint éves árbevétel sem volt elég a cég nyereséges gazdálkodásához

Fordulat a Palócker kálváriájában

Kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetnek minősítették a CBA korábbi partnerét

- A volt dolgozók, akik még mindig a bérükre várnak, állami pénzből, a bérgarancia- alapból kapják meg az elmaradt fizetésüket. Fejenként átlagosan több mint egymillió forintos bruttó összegről van szó. A Palóc Nagyker utoljára januárban utalt nekik, azóta viszont nem kaptak fizetést - mondta lapunknak a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének Nógrád megyei titkára. Demeter László hozzátette, a cég vezetése a mai napig arra szólít fel több alkalmazottat, hogy vegye fel a munkát, raktározzon, rendezze a megmaradt árut, pedig nekik a buszjegyre sincs pénzük, amivel dolgozni mehetnének. A cégnek azonban nincs már joga felszólítani senkit, erre a titkár rendszeresen fel is hívja a boltosok figyelmét. Mint ahogy arról korábban többször is beszámoltunk, a tél folyamán még igyekeztek menteni a menthetőt azzal, hogy a raktáron maradt árut megpróbálják eladni, és az eladók rettenetes körülmények között, gyakorlatilag fűtetlen helyiségekben végezték a munkájukat. Demeter László elmondta: jelenleg a munkaügyi központ vizsgálja a felszámoló cég bérszámfejtését. A szakszervezeti vezető reményei szerint hamarosan pénzükhöz juthatnak a régóta várakozó dolgozók, addig is örülnek a kormány döntésének.

A Palóc Nagykereskedelmi Kft. kálváriáját a tavaly szeptemberi kezdetektől figyelemmel kísérte lapunk. Már júliusban is sejteni lehetett, hogy nagy a baj, de az ősz első hónapjában derült ki, hogy az elmúlt három évet veszteséggel zárta a társaság. A vonatkozó törvény szerint január 1-je után be kell zárni azokat a hálózatokat, amelyeknél két egymást követő üzleti évben a nettó árbevétel eléri a 15-15 milliárd forintot, de a mérleg szerinti eredményük nulla vagy negatív. Az Index.hu korábbi elemző cikke szerint a dohányforgalmazás kiesése, a - tavaly visszavont - vasárnapi zárva tartás miatti veszteség, az élelmiszerlánc- felügyeleti díj, a tranzakciós illeték, a reklámadó, az útdíj bevezetése, a rehabilitációs hozzájárulás emelkedése, a kötelező garantált bér emelkedése és a járuléktöbblet hatása, valamint a beszállítóknak való fizetési határidő csökkenése vezethetett idáig.

A Palóc Nagyker üzleteinek döntő többsége bérlemény. Mintegy húsz saját tulajdonú üzlete van, ezek sorsáról információnk szerint még nem döntöttek, de úgy tudjuk, több vevő is bejelentkezett már. Eddig mindössze egyetlen üzletét tudta eladni a csődbe jutott kft., a vevő a Spar volt. Egy szolnoki boltot vett meg az üzletlánc, amint ezt a sajtóosztálytól korábban megtudtuk. Hogy a többi üzlettel mi történik majd, arról egyelőre csak találgatni lehet. A boltokra információink szerint a Coop is pályázik, tőlük hónapok óta nem kaptunk visszajelzést erre vonatkozóan. Magánszemély érdeklődőkről is hallottunk, de úgy tudjuk, a lehetséges vevők kivárnak, hogy minél olcsóbban jussanak hozzá az üzletekhez.

A céget nem sokkal a rendszerváltás után alapították, negyedszázadon át működött FOTÓ: SZÉKELYHIDI BALÁZS

HORVÁTH ATTILA

(Magyar Nemzet, 2017. június 15., csütörtök, 1+7. oldal)

Csődbe ment az egyik állami kéményseprőcég

Az ágazat cégeinek nagy árat kell fizetni a kormány által elrendelt rezsicsökkentésért

A jogszabályok szinte folyamatos változtatásával, illetve az ágazat számára hátrányos törvényalkotással a kormány olyannyira nehéz helyzetbe hozta a kéményseprési iparágat, hogy az egyik állami kéményseprő-vállalat, a Békés Megyei Tüzeléstechnikai Kft. csődbe ment - nyilatkozta lapunknak a Kéményseprők Országos Szakszervezetének elnöke. Vámos Csaba szerint az állami kéményseprő- vállalat eladósodása és tönkremenetele jól példázza, hogy milyen állapotokat teremtett a kabinet az ágazatban. - Eddig csak a magánvállalkozások adták fel az ügyfelek "államosítása" miatt a tevékenységüket. Ám úgy tűnik, hogy a "rezsiharc", illetve az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság (OKF) terjeszkedése a kéményellenőrzési ágazatban már az állami kéménytisztító-vállalatokat is eléri. Az 1949 óta működő társaság megszűnésével több mint ötven dolgozó veszíti el munkáját - jegyezte meg szakember.

A szakszervezeti vezető arról is beszélt, hogy a mai napig nem érkezett semmilyen értesítés a nyomozó hatóságoktól a több mint egy hónappal ezelőtt tett feljelentésével kapcsolatban, amelyet hivatali visszaélés gyanújával az OKF egyik alkalmazottja ellen nyújtott be, mert hivatalos munkaidejében, állami alkalmazottként magánvállalkozás számára is végzett munkát, miközben ez tilos.

További adatokat kért viszont a Pest Megyei Rendőr-Főkapitányság a napokban Szilágyi Györgytől, a Jobbik országgyűlési képviselőjétől, aki Polt Péter legfőbb ügyésznél hivatali visszaélés és csalás bűncselekményének alapos gyanújával tett a közelmúltban feljelentést két személy ellen. A politikus a legfőbb ügyésznek címzett iratban közölte, hogy állampolgári jelzés nyomán jutott a tudomására: a kötelező kéményseprőipari közfeladat ellátása, vagyis úgynevezett sormunka során az OKF kéményseprőipari szervezetének két dolgozója sértette meg a jogszabályokat. Amikor az alkalmazottak megtudták, hogy a lakás egyben egy cég székhelye is, egy magán- kéményseprőcég, az akkor még engedéllyel sem rendelkező Országos Kéményellenőrző Kft. nevében fellépve végezték el az ellenőrzést, annak eredményéről kiállítottak egy tanúsítványt, valamint egy számlát. Vagyis a politikus jelezte beadványában, hogy állampolgári bejelentésről van szó, és a gyanúját alátámasztó dokumentumokat is eljuttatta a hatóságokhoz. A nyomozók azonban most egyebek mellett mégis afelől érdeklődnek a képviselőtől, hogyan szerzett tudomást az esetről, és mire alapozza gyanúját.

Vámos Csaba szerint a nyomozók hozzáállása arra utal, hogy a hatóságok nem igyekeznek bíróság elé állítani a csaló kéményseprőket. Inkább a bejelentőket zaklatják felesleges kérdésekkel. Az eset háttere az, hogy az állami működtetésű OKF dolgozói nem ellenőrizhetnek kéményt vállalkozásoknak, csak magánszemélyeknek. Emellett az OKF-alkalmazottak munkaidőben nem dolgozhatnak magáncégnek az állami szervezet eszközeivel és felszereléseivel. A vádak szerint azonban a gyanúsítottak az OKF alkalmazásában és felszereléseivel "saját zsebre" dolgoztak.

50 munkavállalót foglalkoztat a pénzhiány miatt csődbe ment társaság

ILLÉS JÓZSEF

(Magyar Nemzet, 2017. június 15., csütörtök, 7. oldal)

Friss cikkek