Heti sajtószemle

2017. / 28. hét

Rovat: Heti sajtószemle

Megszűntek, na de hogyan?

A legfrissebb adatok szerint a 2009-es szintre csökkent a cégek száma Magyarországon.

DEBRECEN. Az idei év első negyedében 10 ezer 358 cégtörlés mellett csak 6 ezer 600 cégalapítás történt, ezzel 540 ezer alá csökkent a cégek száma Magyarországon.

Cégszámláló

"Nyolc éve nem állt ilyen alacsonyan a cégszámláló Magyarországon. Persze ez nem jelent önmagában problémát, volt honnan lejönni, továbbá a cégszám csökkenés részben a fertőzöttség csökkenését is jelenti" - mondja Pertics Richárd, az Opten Kft. céginformációs igazgatója. A 2017 első negyedéves cégstatisztika hozta a papírformát, a cégalapítások száma 2014 második fele óta beállt a negyedévenként 6 ezer 500 körüli szintre, de a cégtörlések száma is beállni látszik a negyedévenkénti 10 ezer 500 körüli szintre. Természetesen azért a helyzet nem ilyen egyszerű, egyrészt az elaprózottság, azaz az 1 lakosra jutó cégek száma még mindig nagyon magas, másrészt az egyéni vállalkozók száma dinamikusan növekszik. Az adatsorhoz hozzátartozik, hogy jelenleg is több mint 85 ezer cég van valamilyen megszüntetésre irányuló eljárás alatt, azaz a rendben működő cégek száma 455 ezer körül van. Az viszont egyértelműen pozitív jelenség, hogy a megszüntetésre irányuló eljárások között a felszámolásoknak egyre kisebb szerepe van. Immár három éve folyamatosan csökken a felszámolások száma, 2017 első negyedévében csak 1 486 eljárás indult" - mondta az Opten igazgatója. Az 1486 felszámolás azért még mindig nagyon soknak számít egy 10 milliós lakossággal rendelkező országban, továbbá a felszámolások száma azért is csökken, mert sokan már nem is bajlódnak a problémás partnereik felszámolásával. A várható felszámolási vagyon sokszor nem fedezi a behajtásba és a felszámolásba fektetett energiákat sem, nem hogy az eredeti tartozást.

HBN

(Hajdú-Bihari Napló, 2017. július 10., hétfő, 7. oldal)

Kikerült Schmidt Mária bizniszének titka

Az Investender cégbíróságra leadott beszámolójából kiolvasható a Figyelő vételára

Pár nap leforgása alatt kétszer cserélt gazdát a nagy múltú gazdasági-politikai hetilap, a Figyelő. Tavaly december elején az eredeti tulajdonostól, a MediaCity Magyarország Kft.-től előbb egy üzletviteli tanácsadó cég, az Investender Kft. vásárolta meg, majd rövid időn belül továbbadta a Schmidt Mária kormánybiztos családi vállalkozása által működtetett kiadónak, a K4A Kft.-nek. A valódi vevő személyét átmenetileg elfedő bonyolult eljárásnak viszont lett egy nem kívánt következménye: az Investender cégbírósági könyveiből kiolvasható a Figyelő - eddig üzleti titokként kezelt - vételára.

Azt, hogy Schmidt szeretné megszerezni a 7000-7500 körüli példányszámú, 1957-ben alapított újságot, illetve az üzleti világban jól csengő nevet, már korábban is lehetett hallani a médiapiacon, így senki nem érti, miért volt szükség az Investender közbeiktatására. Egyes feltételezések szerint a kormánybiztos tartott attól, hogy a kormánypárti vevő hallatán idő előtt távoznak a függetlenségükre kényes újságírók, és működésképtelenné válik a szerkesztőség. Az Investender tulajdonosát, az üzletviteli és befektetési tanácsadóként tevékenykedő Ducsai Ákost viszont a gazdasági lap újságírói ismerték. Bár tudták róla, hogy jó viszonyt ápol a jegybankelnök Matolcsy György unokatestvérével, Szemerey Tamással, sógornője, Ducsai-Oláh Zsanett pedig a külügyminisztérium felügyelte Nemzeti Kereskedőház vezérigazgatója, mégis bíztak benne, hogy befektetőként érkezik a laphoz, méltányolni fogja a szerkesztőségi autonómiát.

Ám utólag kiderült, Ducsai cégén csak "átfolyatták" a Figyelő kiadói jogait, Schmidt pedig viszonylag rövid idő alatt át is alakította a szerkesztőséget, amelynek élére a Századvég Alapítvány vezető elemzőjét, Habony Árpád nemzetközi tanácsadó cégének vezetőjét, Lánczi Tamást nevezte ki. Azóta több szerkesztő és újságíró otthagyta a Figyelőt, az Átlátszó pedig a kiadótól kiszivárgott információk alapján arról írt, hogy a kormánypártivá alakított lap számos előfizetőjét elveszítette.

Az egész adásvételi hercehurca eredményeképp viszont az Investender cégbíróságra leadott beszámolójában látható egy 240 milliós összeg, amely később "ráfordításként" is feltűnik. Mindez arra utal tehát, hogy ez az összeg átfolyt a cégen. A 240 millió azért is érdekes, mert korábban jóval többre tartották a 60 éves, a gazdasági döntéshozók körében népszerű hetilap értékét. A korábbi tulajdonos, a MediaCity ügyvezetője, Varga Miklós a HVG-nek azt mondta, sokan tettek ajánlatot a Figyelőre, "volt, aki már letétbe is helyezte a vételárat", és mindenki, aki a végére maradt, "többet ajánlott, mint Schmidt Mária". Az egyik - névtelenséget kérő - vevőjelölt lapunknak azt mondta, a 240 milliónál jóval többet ajánlottak, mégsem ők lettek a befutók.

Bár nyíltan nem fogalmazta meg, az interjúban Varga Miklós sejtetni engedte, hogy nagy volt a politikai nyomás a vevő kiválasztásakor, nem volt érdemi verseny. Az eladásról végül nem ő, hanem felszámolóbiztos döntött, ugyanis az értékesítéskor egy kisebb tartozás miatt a MediaCity felszámolás alatt állt.

M. LÁSZLÓ FERENC

(Magyar Nemzet, 2017. július 10., hétfő, 2. oldal)

Csődbűntett Hódmezővásárhelyen

A Jobbik listavezetőjének cége sem fizette ki az alvállalkozókat

Hódmezővásárhelynek is megvan a maga "Szeviép-ügye", csak K" Artügynek hívják - mondta lapunknak Szabó Bálint, a Likvid Kontroll Kft. ügyvezetője, aki azokat a károsultakat képviseli, akiknek adósa maradt az építőipari cégcsoport. A K" Art négyszázmillió forintot nem fizetett ki nekik - mondta Szabó tegnapi sajtótájékoztatóján. Az ügyben büntetőeljárás indult két felszámolóval szemben, mivel lemondtak száz-százötven millió forintnyi követelésről, ezért a vádirat szerint csődbűntettet követtek el.

Szabó lapunknak kifejtette, 2014- ben tett feljelentést, éppen az önkormányzati választás hajrájában. Emiatt - tette hozzá - azzal vádolták, politikai eljárást kezdeményezett, mivel a cégcsoport vezetője, K. Imre a Jobbik városi listavezetője volt. "A jobbikos be is jutott a testületbe, ám a kirobbant botrány miatt az esküt már nem tette le, helyét átadta másnak" - mondta Szabó.

Egy másik, a Jobbikkal kapcsolatos hír, hogy Szabó Attila, a vecsési Jobbik csütörtökön lemondott és a pártból is kilépő elnöke lesz a házigazdája az "Erő ünnepe" elnevezésű mai rendezvénynek, amelyet több, nyíltan szélsőjobbos szervezet is egy új jobboldali erő születéseként reklámoz. Az eseményen ott lesz a vállaltan rasszista Identitesz, a Betyársereg és az Orosz Mihály Zoltán fémjelezte Érpataki Modell Országos Hálózata is.

(Magyar Hírlap, 2017. július 08., szombat, 2. oldal)

Csalással vádolják a Green Holidayst

BUDAPEST. Csalás bűntett elkövetése miatt ismeretlen tettes ellen nyomozás indult a rendőrségen a Green Holidays csődje ügyében - közölte a Budapesti Rendőr-főkapitányság. A Green Holidays Kft. július másodikán vasárnap kora este jelentett fizetésképtelenséget. A társaság szervezésében aznap délelőtt még elindult egy magyar csoport Budapestről charterjárattal a törökországi Antalyába, de lefoglalt szálláshelyükre már nem jutottak el. Múlt szerdán minden utas hazaérkezett Magyarországra.

A biztosítási szerződés feltételei alapján az Uniqa Biztosító az utasokkal szemben 500 millió forint erejéig teljesíti a Green Holidays-irodát terhelő fizetési kötelezettségeket. Az Uniqa Biztosító Zrt. múlt csütörtökig közel 2000 kárbejelentést fogadott és több mint 83 millió forintot fordított a Green Holidays csődje miatt nehéz helyzetbe került utasok megsegítésére. A vagyoni biztosítékból a Törökországban ragadt utasok hazaszállítását, a kényszerű kint tartózkodás költségeit, illetve a már befizetett utazások előlegének, illetve részvételi díjának visszatérítését fizették. (mti)

(Kisalföld, 2017. július 11., kedd, 2. oldal)

Kalapács alatt a Visonka-vagyon

Ismét meghirdette a felszámoló a korábban a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett Visonka Nyrt. "kivett telephely" besorolású 3 ezer négyzetméteres ingatlanát. Az előző kiíráshoz hasonlóan 31 millió forintért kínált, Páhiban fekvő ingatlan felerészben a Visonkáé, a másik fele a Royal Hús Kft. tulajdona. Az ingatlant a K&H Bank Zrt. 200 millió forintos és a Commerzbank Zrt. 565 millió forintos keretbiztosítéki jelzálogjoga terheli. Az állateledel-gyártó és -forgalmazó Visonka 2016 márciusától állt csődeljárás alatt, decemberben pedig elrendelte a bíróság a felszámolását, és akkor ki is vezették a BÉT-ről. A cég árbevétele 2012-től folyamatosan csökkent: az akkori 3,57 milliárd forintról 2015-re 311 millió forintra, miközben 2013-tól folyamatosan veszteséget termelt. A 2015-ös évről szóló beszámoló szerint a cégben a KEG Közép-európai Gázterminál Nyrt. 31,23, a szlovákiai Mach Trade ügyvezetője, Stefan Machalik 32,65, Jaroslav Calábek pedig 5,83 százalékot birtokolt, míg a közkézhányad 30,29 százalék volt.

(Világgazdaság, 2017. július 11., kedd, 4. oldal)

Nem vettek fel kölcsönt, mégis tartoznak

Trükkös építési vállalkozó helyett kell fizetniük szegedi és makói családoknak

Egyre több szegedi és makói családnak oldódik meg a sorsa azok közül, akik bár nem vettek fel hitelt lakásaik megvásárlásához, mégis évek óta az a veszély fenyegeti őket, hogy a bank elárverezi az ingatlanjukat. A bonyolult történet egy olyan szegedi építési vállalkozóval kezdődött, aki több pénzintézettől is vett fel úgynevezett keretbiztosítéki jelzáloghitelt társasházak felépítésére, ám a kölcsönöket nem fizette vissza, így a bank a lakások vétlen tulajdonosain próbálja behajtani kintlévőségét. A lakókat csak részben nyugtatja meg, hogy a vállalkozó előzetes letartóztatásban várja az ellene indult büntetőeljárásban a jogerős ítéletet.

Többtucatnyi szegedi és makói család a kárvallottja egy építési vállalkozó machinációjának: valamennyien tőle vásároltak maguknak társasházi lakást. A családok többsége készpénzért vagy másik ingatlanért cserébe Szegeden és Makón hitel felvétele nélkül szerzett magának lakást új építésű társasházban lassan egy évtizeddel ezelőtt. A kálváriájuk 2008-ban, illetve 2009-ben kezdődött, amikor levelet kaptak a Raiffeisen Banktól, amely szerint a pénzintézet érvényesíti azon jelzálogjogát, amely a családok otthonait terheli. A lakók többsége eleinte azt hitte, tévedésről van szó, hosszas utánajárás után derült ki, hogy a több száz millió forintos kölcsönt az építési vállalkozó vette fel, de nem fizette vissza. A konstrukciót keretbiztosítéki jelzáloghitelnek hívják, fedezete maga a társasház. Normális esetben az építési vállalkozó felveszi a hitelt, abból felépíti a társasházat, majd a lakások értékesítéséből befolyó pénzből visszafizeti a kölcsönt. A szegedi építési vállalkozó ez utóbbit nem tette meg, így a bank a jelzálogul szolgáló épület tulajdonosain akarta behajtani a kintlévőségét. A lakók csak a pénzintézet leveléből értesültek arról, hogy jelzálog terheli otthonaikat. A lakások adásvételi szerződéseinek első oldalán ugyanis egyértelműen az szerepel: a vállalkozó per-, teher- és illetékmentesen adja át az ingatlanok tulajdonjogát. A szerződések legutolsó oldalából az értő szem számára kiderül egyébként a turpisság, a laikus azonban a klasszikus "apró betűs" bekezdésből nehezen találhatja ki, hogy jelzálog terheli a lakást. A bekezdésben ugyanis nem szerepel sem a hitel, sem a kölcsön, sem a jelzálog szó, nincsen benne összeg sem, nyilvánvalóan gazdasági szakembernek kell lenni ahhoz, hogy megértsük, mit jelent: minden más követelést megelőz a Raiffeisen Bank követelése. Az érintetteken az sem segített, hogy ügyvéd is ott volt a szerződés aláírásakor, ugyanis a jogász sem magyarázta el nekik, hogy mit jelent ez a pont. Utólag mindannyian azt mondják: nem kellett volna elfogadniuk az építési vállalkozó által javasolt jogászt, saját ügyvéddel kellett volna átnézetniük a szerződést.

A lassan tíz évvel ezelőtt kezdődött kálvária egyre többek számára ér véget, sajnos csak kevesek számára megnyugtatóan. A bank először felszólította a lakások tulajdonosait, hogy fizessenek. Mivel erre senki nem volt hajlandó - végtére is egyszer már kifizették a vételárat -, a pénzintézet pert indított a lakók ellen. Több épület esetében már jogerős ítélet rendelkezik: a lakók kénytelenek tűrni, hogy amennyiben nem fizetnek, a bank elárverezze a lakásaikat.

Az épületekben egyébként átlagemberek élnek. Egy nyugdíjkorhatár előtt álló tanítónő például azért vásárolt lakást a vállalkozótól, mert Szegedhez közeli lakóhelyén bezárták az általános iskolát, ahol dolgozott, és egy szegedi iskolában talált munkát. Mivel férje egy másik szegedi iskolában portás, úgy gondolták, eladják vidéki családi házukat, beköltöznek a városba, hogy a rezsin és az útiköltségen is spóroljanak. A bíróság nekik igazat adott, kilenc év pereskedés után a Solymosi házaspár jogerősen is tulajdonosa annak a hatvan négyzetméteres lakásnak, amiért cserébe egy élet munkájával felépített családi házat adtak.

A Biharvári házaspár nem ilyen szerencsés, bár sokakhoz képest ők is könnyen megúszták. Mindketten kerekesszékesek, gyermekeik segítségével vásároltak egy akadálymentesített lakást. Otthonukat tulajdonképpen csak azért nem árverezte el a bank, mert az épület elé szervezett tüntetés túl nagy sajtóvisszhangot kapott. Ők éppen most kaptak egy ajánlatot a pénzintézettől: ha a lakás vételárának 15 százalékát megfizetik, a bank törölteti a jelzálogjogot a tulajdoni lapról.

Az ügyben egyébként olyan is kárt szenvedett, aki értette, hogy mit jelent az adásvételi szerződésben az apró betűs bekezdés. A makói Miklán András ezért felkereste az építési vállalkozót és garanciát kért tőle. A férfi az építőipari alapanyagokat árusító cégének telephelyén található árukészletet ajánlotta fel. Amikor azonban Miklán Andrást is megkereste a pénzintézet, és megpróbálta behajtani a tartozást, kiderült: a telephelyen lévő árukészlet nem az építési vállalkozóé, azt csupán bizományosi értékesítésre vette át másoktól.

A vállalkozó ellen természetesen feljelentést tettek csalás miatt, ám két év után a rendőrség lezárta a nyomozást. A hatóság álláspontja szerint ugyanis nem bizonyítható a csalás, mert ahhoz azt kellene igazolni, hogy a férfi szándéka eleve az volt, hogy a kölcsönt nem fogja visszafizetni. A vállalkozót egy másik pénzintézet, amelynek szintén nem fizetett vissza egy több száz millió forintos kölcsönt, fedezetelvonás miatt jelentette fel. Ebben az ügyben a Nemzeti Adó- és Vámhivatal nyomozott, és végül csődbűntett miatt állították bíróság elé. Az elsőfokú ítélet már megszületett: öt és fél év letöltendő szabadságvesztést róttak ki a vállalkozóra. Mivel a férfit korábban szintén csődbűntett miatt egy másik ügy miatt felfüggesztett szabadságvesztésre ítélték, a mostani ügyben született elsőfokú ítélet után előzetes letartóztatásba helyezték.

Ez a lakókon persze nem segít: a vállalkozónak jóformán semmilyen vagyon nincs a nevén: egy bérelt házban él, az általa használt luxusautó más tulajdonában van, így esély sincs arra, hogy a bank rajta hajtsa be a tartozást, a tőle vásárolt ingatlanok lakói a jogerős ítélet alapján kénytelenek lesznek saját zsebükbe nyúlni vagy hitelt felvenni, ha nem akarnak utcára kerülni.

Elárverezhetik a vétlen lakók ingatlanjait

Gidró Kriszta

(Magyar Idők, 2017. július 13., csütörtök, 6. oldal)

We love money!

A Czeglédy-ügy háttere

Minden eddiginél részletesebben tárjuk fel nyilvános információk alapján az ún. Czeglédy-ügyben érintett cégek működését. Az I Love Diákmunka nevű ernyőszervezet árnyékában különös alakok tűnnek fel, milliárdok tűnnek el. És van egy letartóztatott szocialista politikus.

Június közepén őrizetbe vették a közel 3 milliárd forintos adócsalással gyanúsított bűnszervezet kilenc tagját, köztük a szocialisták szombathelyi önkormányzati képviselőjét, Czeglédy Csabát. A nyilvánosságot alapvetően Czeglédy miatt érdekli az ügy. Strómanok, kamucégek, áltevékenység - ezek az eljáró csongrádi ügyészség kommunikációjának visszatérő elemei.

A főszereplő a szombathelyi székhelyű, munkaerő-közvetítéssel foglalkozó Human Operator Zrt., amelynek Czeglédy a legnagyobb részvényese (28 százalék), és igazgatósági elnökként az egyetlen vezető tisztségviselője. Az Opten cégadatbázisa szerint a társaság rendben van: négy éve növekszik az árbevétel, 2015-ben 4,8 milliárd forintot értek el, az adózott eredmény 248 millió volt, adótartozásról bejegyzés nem szerepel. Ám ez csak a látszat: a nyomozók állítják, a Human Operator több olyan céggel volt és van összekötve, amelyek már közel sem néznek ki ilyen jól. És e "problémás" cégek azért lettek kitalálva és évekkel ezelőtt beiktatva a munkaerő-közvetítés rendszerébe (azaz a munkavállalók, a szerződő munkáltatók - főképp multik -, valamint a Human Operator közé), hogy "elvigyék a balhét" az adóhatóság felé a tetemes, több százmilliós tartózásaikkal.

Ezzel kezdi az eljáró ügyészség munkatársa is, amikor felkeressük. Szanka Ferenc szóvivő egy finoman kidolgozott, háromlépcsős rendszerről beszél. "A Human Operator állt kapcsolatban a diákmunkát igénylő multikkal, de a munkát a Human Operator továbbadja egy, az érdekköréhez tartozó másik cégnek, ám aki ténylegesen foglalkoztatta a diákokat, az egy harmadik cég volt" - ismerteti a módszert Szanka, hozzátéve, hogy a rendszer legalsó szintjén álló cégeknek kellett volna a közterheket befizetni, de a gyanú szerint ez elmaradt - nem véletlenül.

Az ügyészség ezen túl sok konkrétumot nem mondott, például nem sorolta fel a cégneveket, azokat egy, az ügyre rálátó ügyvéd és a letartóztatottak neve alapján találtuk meg. Legtöbbször a 41 éves Czeglédy Csaba neve hangzott el, aki jóval több mint egy átlagos vidéki politikus: Botka László és Gyurcsány Ferenc ügyvédje, az MSZP-ben is több jogi ügyet visz. Mi több, a kampányhoz is van érzéke, ő volt ugyanis a Fidesz kétharmadát megbontó veszprémi időközi választás koordinátora - igaz, a pár hónappal későbbi, a baloldal számára vesztes tapolcai megmérettetésé is. De azért is fájhat a szocialistáknak Czeglédy letartóztatása, mert vidéken kevés olyan képességű politikus van, mint ő. A szombathelyi közgyűlésben keményen kritizál és leleplez; emlékezetes lépése volt annak a videónak a nyilvánosságra hozatala, amelyen az egyik városi fideszes vélhetően épp drogot szippant fel. Korábban médiát is épített Vas megyében, tanult foglalkozásának köszönhetően pedig a szavakkal, a vitahelyzetekkel sincs gondja.

Miközben az eljárásra hivatkozva Botka arra kérte a pártvezetést, hogy függesszék föl Czeglédy pártbéli megbízásait, a szocialisták közül többen gondolkodás nélkül kiálltak Czeglédy mellett, politikai koncepciós ügyet kiáltva. De kinek van igaza? Mennyire érintett az ügyben Czeglédy cége? Vagy csak megpróbálják ráhúzni a vizes lepedőt? Kimutatható-e közvetlen kapcsolat a súlyos adótartozással regisztrált cégek és a Human Operator között? A Narancs arra jutott, hogy igen, kimutatható, és ez a kapcsolat dokumentált is. Nyomozásunk nem véletlenül kezdődik a diákoknál.

Akik dolgoztak

Zsófi története átlagosnak mondható abból a tucatnyi esetből, amelyeket az elmúlt napokban megismertünk az I Love Diákmunka - fizetés nélkül maradtunk elnevezésű Facebook-csoportban. A korábbi hírek szerint közel ezer diák nem jutott a májusi pénzéhez, miután június közepén zárolták az I love-irodához tartozó szövetkezetek és cégek számláját. (Táblázatunkban azon cégek adatai láthatók, amelyek megerősített információnk szerint érintettek az ügyben.) Zsófi 2016 végén az ismert drogérialánchoz, a DM-hez ment diákmunkára, és bár a Human Operator honlapjáról már törölték a diákmunka-hirdetéseket (mi legalábbis egyet sem találtunk cikkünk írásakor), a Google korábbi mentései szerint Czeglédy cége közvetített a DM-be diákokat - Zsófi mégsem velük, hanem azzal az IdeHaza Iskolaszövetkezettel szerződött a Narancshoz eljuttatott kontraktus szerint, amelynek a vezetője információink szerint jelenleg szintén előzetesben van. Zsófi megmutatta a korábbi fizetéseiről szóló SMS-eket is: ezek már a Student Pro nevű szövetkezettől érkeztek - mit ad isten, ennek az iskolaszövetkezetnek a vezetője is előzetesben ül, de 100 millió forintot meghaladó adótartozás is szerepel a cégadatok közt. Elég problémás cégnek tűnik ez már így is, de megtudjuk, hogy Zsófi órabérével sem stimmelt minden: "Ha megnézed a szerződést, ott nettó 639 forint van, amitől először meg is ijedtem, de biztosított a csaj az I love munkában, hogy nyugodjak csak meg, mert igazából 700-as órabér van, annyit adnak majd" - meséli. (Fontos lett volna, hogy a DM megerősítse, kivel állt szerződéses viszonyban, de lapzártánkig ezt nem tette meg.)

A H&M szerencsére nem titkolózott számos más, diákokat úgyszintén foglalkoztató multitársaival ellentétben. Megkeresésünkre közölte, hogy a "H&M megbízásos kapcsolatban állt a Human Operator Zrt.-vel, időszakos, rövid távú felnőtt- és diákmunkaerő- kölcsönzés kapcsán. A munkát a területileg illetékes Human Operator által működtetett irodák közvetítették az üzletek számára". Dóri például kasszásként dolgozott a népszerű ruházati láncnál májusban és júniusban, de nem kapott fizetést, amiért természetesen többször szólt kapcsolattartójának, aki viszont pár nap múlva "eltűnt". A lány hozzánk eljuttatott szerződése egy hiányzó láncszem a történetben: ő is az IdeHazával szerződött - de mivel a H&M a Human Operátorral, így teljesen nyilvánvaló, hogy a megbízást utóbbi cég kiszervezte az előbbihez. Tűkön ülve várjuk az IdeHaza 2016-os cégadatait, mivel azok a határidő ellenére valamiért nem lettek közzétéve.

András a szombathelyi kuplunggyárban, a LUK-ban dolgozott. Őt szintén az IdeHaza közvetítette ki, de a fiú már egy olyan, általa aláírt jelenléti ívet mutat nekünk, amelynek a fejlécén a Human Operator neve szerepel. András a komáromi bejegyzésű IdeHazával a szombathelyi I Love Diákmunka-irodában szerződött, ahol az is feltűnt a diáknak, hogy az az irodai munkatárs, aki piros pólót viselt, Human Operator felirattal mászkált fel-alá. (A LUK Savaria nem kívánt érdeklődésünkre reagálni.) Egy másik diák viszont, aki szintén a LUK-ban dolgozott, úgy emlékszik, hogy ő a Student Próval szerződött, a megállapodást azonban a Human Operator szombathelyi irodájában írta alá. Niki a nyíregyházi Müllerben dolgozott, "az IdeHaza Iskolaszövetkezettel volt egy tagsági megállapodásom, mert szerződésnek nem lehet nevezni azokat a papírokat, amiket postáztak nekem. Mielőtt elkezdtem dolgozni, közölték velem, hogy I Love diákmunkás jelenléti ívet kell kitöltenem, amikor dolgozom, de ha megkérdezik a munkahelyen, azt kell mondanom, hogy a Humantól mentem. A Human Operatortól. A korábbi fizetések utalásánál a közleményben viszont Student Pro volt írva" - taglalja a rendszert, mindezt már kicsit nehéz követni. (A Müller szintén nem kívánt reagálni érdeklődésünkre.) Egy utolsó példa: egy diáklányt az IdeHaza közvetített ki a Rossmannhoz, és a multi - elismerve a kapcsolatot - még múlt héten bejelentette, hogy "a Human Operator helyett a Rossmann ki tudja fizetni az elmaradt béreket". Forrásaink elmondása alapján a Tescóhoz is közvetített az IdeHaza, de a Human Operator (mentett) honlapján találtunk egyebek mellett balatoni, keszthelyi, csabrendeki illetőségű, de Media Markt-, Praktiker-hirdetéseket is diákok számára.

Mivel a 2015-ben alapított, és abban az évben kerek nulla forint bevételt elérő IdeHaza rengetegszer feltűnt eddig, megpróbáltunk többet megtudni róla. Egy komáromi középiskola címén vannak bejelentve, ám az oktatási intézményben közölték, nem tudják őket kapcsolni. "Én erről nem tudok semmit" - mondta a hölgy, aki vette a hívásunkat, majd el is búcsúzott. Ezután a whois.domaintools.com-on rákerestünk, ki jegyeztette be a szövetkezet honlapját, az idehaza.info-t. A szálak ismét Szombathelyre vezettek, egy Kovács Előd nevű személyhez. Kovács a 2010 előtti, szocialista városvezetés alatt a szombathelyi vagyongazdálkodási cég vezetője volt (ekkoriban Czeglédy az alpolgármester), és jelenleg egy olyan cég (Youwon) üzletvezetője, amely korábban épp a Czeglédy-féle Human Operator birtokában volt egészen idén februárig. (Érdekesség, hogy Kovács is azon a napon lépett ki a cég tulajdonosai közül, mint a Human Operator.) Czeglédy "közelsége" nála is kimutatható, ám amikor felhívtuk, miszerint tényleg ő jegyezte-e be a honlapot, hűvösen reagált: "Nem tudok erről. Nem tudom, miről beszél. Köszönöm hívását!" - és letette a telefont. Pedig elképzelésünk nem tűnik megalapozatlannak: a Youwon főtevékenysége "világhálóportál-szolgáltatás", a cég jelenlegi telephelye pedig épp a Czeglédy-féle Human Operator címére van bejegyezve Szombathelyen, korábban pedig egyenesen ott volt a székhelye. Honlapján az IdeHaza elérhetősége a Széll Kálmán tér 11. szám alatt van megadva - véletlen, hogy a Human Operatornak is éppen ott van fióktelepe?

Vissza az időben

2015 nyarán e sorok írója számolt be arról a HVG-ben, hogy több iskolaszövetkezet is felszámolás alá került, ám a nevezett vállalkozások vezetői nem voltak hajlandók semmilyen céges papírt a felszámolóbiztosoknak átadni. Czeglédy Csaba neve is felbukkant a történetben, mint korábbi Rébusz-vezető, ám két éve Czeglédy tagadta, hogy bármilyen kapcsolatban lenne e vállalkozásokkal. Sőt, akkor azt is állította, hogy operatív munkát nem végez a Human Operator Zrt.-ben, holott 28 százalékos tulajdonos volt a vállalkozásban.

Az említett Rébusz egy korábbi közvetítő cég, amelyből aztán többszöri átalakulás után Cooperitas lett. Ez az egyik, amelyet épp felszámoltak a HVG cikke szerint; a másik az egy ideig makói, majd szegedi székhellyel bejelentett Kopernikusz. (E cégnek - ahogyan a Rébusz-jogutód Cooperitasnak - az alapító okiratát az az M. Sándor ügyvéd ellenjegyezte, aki 2005 és 2008 között a Monopoly Ingatlanközvetítő Kft.-ben tulajdonostársa volt a Czeglédyhez köthető - akkor még kft.-ként működő - Human Operatornak. A Monopolynak később tulajdonosa volt a szintén Human Operator-részvényes V. Gábor is; ő még felbukkan majd ebben a történetben is.) Az akkor elindított nyomozás, ahogy Szanka Ferenc nyilatkozta most a Narancsnak, nem tárta fel a teljes hálózatot, most viszont információink szerint újra elővette a Nemzeti Nyomozó Iroda a Cooperitas és a Kopernikusz aktáit.

A Kopernikusz körülbelül félmilliárd forintos adótartozást halmozott fel a felszámolás kezdetéig, a szintén felszámolás alatt álló Cooperitas még a Kopernikusznál is nagyobb játékos volt: esetében az eljárás megindításáig csaknem 1,4 milliárd forintnyi adótartozást és 1,5 milliárd forint hitelezői követelést regisztráltak. Mindkét vállalkozásban épp a felszámolás kezdete előtt tűnt fel Arthoffer Zoltán, aki a kétezres évek első felében Czeglédyhez hasonlóan a szombathelyi MSZP-ben tevékenykedett; 2004-ben Vas megyei elnökségi tagnak választották. A Cooperitas 2010-ben adta le utolsó beszámolóit: ezek szerint 600 millió forint adótartozása volt és 160 millió forint bértartozása úgy, hogy a teljes bérköltsége 2,120 milliárd forint volt abban az évben, a nettó árbevétele pedig 2,196 milliárd. Mindkét szövetkezet hosszú évekig szerepelt a NAV feketelistáján, amely a több mint 100 millió forinttal adósok nevét tartalmazza. A Kopernikusz két egykori vezetőjét a Csongrád Megyei Főügyészség akkori vádiratában üzletszerűen elkövetett, különösen nagy vagyoni hátrányt okozó költségvetési - tehát adócsalás - bűntettével, továbbá a számvitel rendjének megsértésével vádolta. (Keretes írásunkban bővebben olvashat a bírósági szakaszba jutott Kopernikusz-ügyről.)

2015-ben körülbelül fél tucat iskolaszövetkezetet alapítottak a Human Operatorhoz köthető üzletemberek, akik közül többen jelenleg előzetesben ülnek. Az egyik ezek közül a felszámolás alatt álló Studentka Work, amelyet 2015 elején jegyeztek át Bodajkra, ahogyan több iskolaszövetkezetet is. Információink szerint legalább öt olyan iskolaszövetkezet székhelye van vagy volt Bodajkon, ebben a dombokkal és szántókkal körbevett 4 ezres lélekszámú Fejér megyei községben, amelyek a jelenlegi ügyben is érintettek.

Jött egy ügyvéd

Ráadásul mind egy címen vannak! Úgyhogy becsöngetünk a Petőfi Sándor utca 7.-be némi felvilágosítást kérni - legalábbis ezt gondoltuk Bodajkra tartva. 2015-ben az ide bejelentett három iskolaszövetkezet 5 milliárdos (!) árbevételt ért el, azaz minimum kertre, medencére, meg egy szép villára számítottunk. Ehelyett még becsengetni sem tudtunk rendesen, mivel nyitott kapun sétáltunk be a helyi művészeti szakiskola tündérszépen ápolt, óriási gesztenyefákkal teleszórt kertjébe. De hol vannak a milliárdos cégek? Legalább egy felirat, egy rozsdás cégtábla. "Nem volt ilyen itt soha, micsoda dolog ez?! Ez egy iskola!" - mondja egy itt dolgozó asszony, akinek végtére is igaza van. A Hangszíntér nevű iskola tényleg itt működik, ott a táblája, a honlapja is ezt bizonyítja, a nagy csöndet csakis a szünidő indokolja. Felkeressük Gerséné Krausz Szilvia igazgatót, aki arra kér, higgyünk neki, az iskolának semmi köze a botrányhoz. Csőbe húzták őket, elmondása szerint a következőképpen: egy "székesfehérvári ügyvéd, dr. Lórodi László évekkel ezelőtt felkereste az iskola fenntartóját, mint régi ismerősét, hogy iskolaszövetkezetek bejegyzéséhez szüksége lenne egy intézményre. Jóhiszeműen a fenntartóval együtt aláírtuk az alapító iratokat, azt gondolván, ez csupán formalitás. Ezenkívül az iskolánkban az iskolaszövetkezetekkel kapcsolatban semmi egyéb nem történt. Nem ismertünk az ügyvéden kívül senkit, nincs az intézményben és nem is volt soha semmiféle irat, semmiféle pénzmozgás nem történt sem az iskola, sem a fenntartó részéről az iskolaszövetkezetek felé vagy vissza. Egyetlen diáknak sem volt köze soha az érintett iskolaszövetkezetekhez. Az ügyvédet régóta próbáljuk elérni, hogy segítsen megoldást találni arra vonatkozóan, hogy kilépjen iskolánk a szövetkezetekből, de a keresés eddig sikertelen volt. Az iskolaszövetkezetek körüli bonyodalmak akkor jutottak tudomásunkra, amikor az első hatóság felkeresett bennünket." (Lórodi nevű ügyvédet a Narancs is talált Székesfehérváron, ő munkajogászként amúgy rendszeres tévészereplő, de a megadott telefonszámon nem tudtuk elérni, üzenetünkre pedig nem érkezett reakció.)

A Studentka Work fontos szereplő: a céget 2013-ban alapították, és 2014-re a körülbelül 20-25 milliárdos diákmunkapiaci torta egytizedét (!) ki is hasította. A társaság 2,5 milliárdos árbevételt könyvelhetett el, igaz, 714 millió forintos veszteség mellett.

Lórodi László ügyvéd amúgy egy évre vezetőként tűnt fel a cégben. A Studentka Work volt az a cég, amely másfél évvel ezelőtt összekülönbözött a McDonald"sszal, miután a gyorsétteremlánc csaknem ezer diákmunkása nem kapta meg a bérét a Human Operator által beiktatott Studentka Worktől. (Lórodi néhány évre egyébként feltűnt abban a Lindon nevű, munkaerő-közvetítéssel foglalkozó cégben is, amely jelenleg a Human Operator-részvényes V. Gábor birtokában van. És amelynek a székhelye szintén a Széll Kálmán tér 11.-be van bejegyezve.)

A Studentka Work 2017-es felszámolásáig tartó rövid pályája megannyi hasonlóságot mutat a Cooperitas iskolaszövetkezetével: hirtelen rengeteg megbízást kap, majd nem fizeti be az adót, felszámolás alá kerül, továbbá közvetlenül a felszámolás előtt feltűnik a cégben egy vezető, aki a megjelenésével szinte egy időben ugyanazon a néven alapít egy szlovákiai céget. Ahogyan Arthoffer Zoltán ezt megtette Cooperitas néven a felvidéki Léván, úgy Sz. Zoltán megtette ezt Studentka Work néven Besztercebányán. Arról, hogy ezekbe a cégekbe (vagy a hálózat más tagjainak egyéb külföldi vállalkozásaiba) mennyi pénzt "menthettek ki", vagy egyáltalán mentettek-e, egyelőre nem tudni. Az ügyészség által eddig emlegetett milliárdokhoz képest egyelőre elenyésző összegnek tűnik annak a mintegy egykilónyi befektetési aranynak az értéke, amelyet egy osztrák bank széfjében találtak a nyomozók a múlt héten. A tízmillió forintot érő befektetési arany a nyomozók szerint Czeglédyé, de ezt a politikus jogi képviselője cáfolta, ahogyan azt is tagadta, hogy Czeglédynek lenne más vagyoneleme a vagyonnyilatkozatában feltüntetetten kívül.

Czeglédy cége nagyon is kapóra jön a Fidesznek a kampány előtt. A kormánypárt szempontjából az is tökéletes, hogy Czeglédyt 2003-ban jogerősen ítélték felfüggesztett szabadságvesztésre, éppen azért, mert az általa elnökölt diákmunka-közvetítőnél (Rébusz) olyan számlákra fizetett ki 8 milliót, amelyek mögött nem volt teljesítés. Amíg a mostani, immár milliárdos nagyságú ügyben nem születik ítélet, addig természetesen Czeglédyt és társait is megilleti az ártatlanság vélelme, jóllehet a fent bemutatott tények alapján valószínűleg lesz muníciója a kormány-közeli médiának. Amikor hetekkel a letartóztatás után felhívtuk Czeglédy Csaba jogi képviselőjét, hogy mi az álláspontja a szocialista politikus szerepéről ebben az ügyben, ahelyett, hogy előre legyártott, védekezésül használt két mondatot mondott volna, ezt válaszolta: "Még mi is ismerkedünk az eset részleteivel." Ebből is látszik, hogy tényleg bonyolult ügyről van szó.

AMIT MÁR TÁRGYALNAK

A Kopernikusz ügyében tavaly megvolt az első tárgyalás is. Korábban és később is tagadta Czeglédy Csaba, hogy a Human Operatornak köze lett volna a céghez, ám erről a vádirat és a bíróságon meghallgatottak is másképp vélekedtek. "Úgy kértek fel 2011 szeptemberében az iskolaszövetkezet elnöki pozíciójára, hogy azt mondták: a közeljövőben nem lesz semmilyen diákmunka-kiközvetítés és teljesítésigazolás. Éppen a kiközvetítői munkát kellett volna előkészítenem, de végül nem történt semmi" - mondta a tárgyaláson a József nevű férfi a Délmagyarország tudósítása szerint. "Alig több mint fél évig voltam elnök. Ez idő alatt nem írtam alá semmilyen papírt, egyetlen diákkal sem találkoztam, az iskolaszövetkezet nem is működött" - tette hozzá. A szövetkezet alapítóját is meghallgatták a bíróságon, ő azt mondta, hogy a szövetkezet megalapítására Czeglédy Csaba kérte fel. A cégalapító férfi tudomása szerint sem működött az iskolaszövetkezet József elnöksége alatt, akit úgy választottak meg vezetőnek egy közgyűlésen, hogy jelen sem volt. A szövetkezetnek ugyan nyitottak bankszámlát, de azt szintén a Human Operator kezelte - hangzott el a tárgyaláson. Ebben az ügyben még nem született elsőfokú ítélet.

ÜZLETI PERSPEKTÍVA

Az évente 150-180 ezer diákmunkás közül körülbelül 130 ezret foglalkoztatnak az iskolaszövetkezetek Magyarországon. Az iskolaszövetkezetek átjárhatók, tehát egy diák akár több iskolaszövetkezetnek is a tagja lehet. Az iskolaszövetkezeteknek a bevételük 85 százalékát a tagoknak, vagyis a diákmunkásoknak kell kifizetni, így körülbelül 15 százalék marad náluk egyéb költségekre, járulékokra. Az állam támogatja a szövetkezetek működését, a diákmunka alkalmazása iskolaszövetkezeti tagok munkavégzésén keresztül szociális adómentességet élvez, emiatt 30-40 százalékkal kevesebb költséggel jár, mint a felnőttfoglalkoztatás. Az egyik legnagyobb magyar iskolaszövetkezet, a Fürge Diák Piackutató Szolgáltató Iskolaszövetkezet 2016-ban 3,58 milliárdos árbevétel mellett csak 4,6 millió forintos nyereséget termelt, 2015-ben pedig 2,5 milliárdos árbevétel mellett tízmilliós nyereséget könyvelt el. Ebben az ágazatban a bérjárulékok is viszonylag alacsonyak.

Nagy Gergely Miklós, Rácz Tibor

(Magyar Narancs, 2017. július 13., csütörtök, 11+12+13+14. oldal)

Kiemelt ügy lett a Palóc felszámolása

HEVES MEGYE Hitelezői értekezletet tartott csütörtökön a Palóc Nagykereskedelmi Kft. új felszámolója, a Nemzeti Reorganizációs Nonprofit Kft. Salgótarjánban - tudta meg a Hírlap. Az egyeztetésen részt vett Demeter László, a Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetének Nógrád megyei titkára is, aki közölte: a kormány kiemelten kezeli a Palóc felszámolását.

- Vályi Attila felszámolóbiztos úgy fogalmazott: olyan, mintha állami felszámolás lenne, tehát annak ellenére, hogy most zajlik az átadás-átvétel, igyekeznek a lehető leggyorsabban a végére érni az ügyintézésnek, hogy mielőbb elkezdődhessen a vagyonfelmérés - mondta.

Információink szerint a dolgozók nagy részének már kiküldték a munkaviszony megszüntetéséről szóló dokumentumokat. Most még majd´ 360 munkavállalóra nyújtottak be igényt, hogy megkaphassák a bérüket a bérgarancia-alapból, összesen 121,5 millió forint értékben. Az ígéretek szerint e kifizetések július 31-ig megtörténnek. A volt palócos dolgozók az info@nrn.hu e-mail-címen tehetik ezután fel a kérdéseiket.

SZ. E.

(Heves megyei Hírlap, 2017. július 14., péntek, 3. oldal)

Hiányoztak a megbízható cégadatok

SZEKSZÁRD Bűnösnek mondott ki egy 48 éves büntetlen előéletű férfit a Szekszárdi Járásbíróság folytatólagosan elkövetett számvitel rendje megsértésének bűntettében, és ezért 300 napi tétel pénzbüntetésre ítélte. A napi tétel összegét ötezer forintban állapították meg. Ha nem fizetné meg az így kiszabott másfél millió forint büntetést, akkor azt fogházban letöltendő szabadságvesztésre kell átváltoztatni oly módon, hogy egy napi tétel helyébe egy nap szabadságvesztés lép. A bíróság felmentette a vádlottat az ellene csődbűntett miatt emelt vád alól.

Sem a 2012-es, sem pedig a 2013-as évről nem volt megbízható, valós adat a társaság működéséről

A szakmunkás-végzettségű férfi saját cégének az ügyvezetője volt, amikor a kft. 2011. december 3-án fizetésképtelenné vált, mivel a vádlott nem fizetett meg 10.600.000 forint banki hitelt és annak kamatait. A bíróság szeptemberben rendelte el a felszámolást, a vádlott a felszámolónak átadta a tevékenységzáró mérleget, de az azt alátámasztó iratokat nem, és azokat a büntetőeljárás során sem sikerült felkutatni. Összességében sem a 2012-es, sem pedig a 2013-as évről nem volt megbízható, valós adat a társaság működéséről, vagyoni és jövedelmi helyzetéről. Adatok hiányában nem lehetett megállapítani, hogy volt-e a házipénztárban pénz. S azt sem lehetett bizonyítani, hogy a vádlott csődbűntettet követett volna el, ezért a bíróság ezen vádpont alól felmentette.

A bírósági tárgyalásra a vádlott nem ment el, betegségével mentette ki magát, ezért a bíróság szakértőt rendelt ki, aki megállapította, hogy a férfi a depressziós tüneteit eltúlozza. A bíróság enyhítő körülményként vette figyelembe, hogy vádlottnak kiskorú gyermeke van. Az időmúlást azonban nem, mert a nyomozás az iratok hiánya, a bírósági eljárás pedig a férfi magatartása miatt húzódott el.

I. I.

(Tolnai Népújság, 2017. július 14., péntek, 6. oldal)

Friss cikkek