Heti sajtószemle

2017. / 29. hét

Rovat: Heti sajtószemle

A Konzumhoz került az akali strandkemping

 

A Konzum Nyrt. közvetett érdekeltségébe tartozó BLT Group Zrt. leányvállalata felszámolásból megvásárolta a Balatonakalin található Strand-Holiday Kemping 3,6 hektáros területét - értesült a Magyar Idők. Az akali kemping 115 klasszikus táborhellyel, 159 darab 70-100 négyzetméter közötti nagyméretű parcellával, 14 mobil házzal és 38 bérelhető lakókocsival felszerelt. A Strand-Holiday elnevezésű pihenőhely Balatonakali központjában, a közösségi strand mellett fekszik, ahol extra hosszú partszakasz, parti parcellák, szabadtéri színpad, éttermek és üzletek, főszezonban pedig napozó- és horgászstégek várják a pihenni vágyókat.

Lapunkat a Konzum Nyrt. arról tájékoztatta, hogy a kemping szálláshelyeinek értékesítését, illetve üzemeltetését - ahogy az elmúlt években - továbbra is a Konzum-csoport érdekeltségébe tartozó, veszprémi központú Balatontourist végzi. A 66 éves múlttal rendelkező, patinás nemzeti kempingszolgáltató vállalat márkaneve alatt jelenleg 106 hektáron 12 vízparti kemping jelenik meg a régiós piacon, amelyek saját üzemeltetésben, illetve franchise rendszerben működnek. Tavaly nyáron a saját üzemeltetésben működő tóparti kempingekben 183 ezer vendég fordult meg, akik több mint 630 ezer vendégéjszakát töltöttek el a magyar tengernél. Az üzemeltető leánycég tavalyi forgalma az előző évben meghaladta az 1,7 milliárd forintot - jelezte a vállalat.

 

Thurzó

 

(Magyar Idők, 2017. július 15., szombat, 11. oldal)


 

Cseppek (Melléklet - Lugas)

 

CELLADAM - Kiszorítósdi és leszámolás folyt Kovács Ádám ellen?

 

Július 4-én, 78 éves korában elhunyt Kovács Ádám feltaláló, vállalkozó, az egykori Celladam cégcsoport alapítója. Egyike volt közelmúltunk kétes megítélésű embereinek.

A technikusi érettségi értékes papír, kellően nívós dokumentum ahhoz, hogy az ember hangágyúra és más műszaki ötletekre szabadalmat nyújtson be. De vajon elég-e arra, hogy e papír birtokosa életének egy adott pillanatában azzal álljon a nyilvánosság elé, hogy a rákgyógyításban is maradandót alkotott? A végzettsége szerint rádióműszerész Kovács Ádám ezt állította. Az orvosok egy része nem hitt neki, mások igen, mint ahogy a laikus tömegek is kapva kaptak reményt adó készítményei után. A nyolcvanas évek egyik sztárja volt, cseppjeiért hosszú sorokban álltak a gyógyszertárak előtt. A kijelölt patikákban Celladam-cseppeket és -kúpot, valamint -injekciót is lehetett kapni. A rákot gyógyító szer mellett Kovács Ádám diagnosztikai eljárással is előállt, amely azt ígérte, hogy pár csepp vér elemzéséből megmondja, van-e rák a szervezetben. Feltevése szerint a szervezet kóros folyamatai a vérből már korai stádiumban kimutathatók, a rosszindulatú sejteket pedig nem elpusztítani, hanem gyógyítani kell. Vitray Tamás kétszer is meghívta műsorába, neki köszönhette Kovács Ádám a népszerűségét, illetve annak, hogy olyat ígért - a rák gyógyítását -, amely mindenkit megérintett.

Az ismeretlen összetételű vegyület gyógyszerként való törzskönyvezési eljárása is megindult, de nem járt sikerrel. Ugyanakkor 1984-ben szabadalmaztatta készítményét, diagnosztikai eljárását és egy lézerműtétes technikai megoldást is. Néhány évvel később 200 millió forintot kapott a Magyar Hitelbanktól. A bank - az üzletember állítása szerint - 1988-ban a Celladam alapanyagáról, összetevőiről és gyártási módszeréről szóló összes adatot, információt államtitokká minősített. Erre hivatkozva a feltaláló sohasem árulta el, hogy mi van cseppjeiben. (Nincs egyedül. A mai napig nem tudjuk, hogy miből készül példa a Coca-Cola és számos más termék, mégis isszuk, esszük.)

A rendszerváltoztatás idején egyre többen fogalmazták meg kétségeiket. A Magyar Nemzet szerint az immunológiai szakmai kollégium 1990-es állásfoglalásában például azt írta: "...a Kovács Ádám-féle eljárás a rosszindulatú daganatos betegségek korai felismerésére alkalmatlan. Az egészségesek között magas százalékban mutat pozitív, a biztosan rosszindulatú betegségben szenvedőknél pedig magas százalékban mutat negatív eredményt." Egy másik súlyos mondat: "...a Celladam-tesztet általános szűrésre alkalmazni felelőtlenség, és az egész nem más, mint a hiszékeny emberek vámszedése". Az Országos Onkológiai Intézet pedig arra a következtetésre jutott, hogy a Celladam nemhogy hatástalan, de egyenesen toxikus.

A megtámadott védte készítményét, és egyre nehezebben hihető nyilatkozatokat tett. Húsz éve már arról beszélt, hogy a Celladam nemcsak a rák, hanem a kergemarha-kór, a SARS-vírus és az AIDS megfékezésére, gyógyítására is alkalmas. Az univerzális hatékonyság ellenére az Országos Gyógyszerészeti Intézet 1999-ben nem hosszabbította meg a gyártási engedélyt. A bírálatok nem vették el a feltaláló kedvét. A rendszerváltás környékén hibrid üzemű kisteherautó kifejlesztése mellett nap-, szél- és geotermikus energia hasznosításán is gondolkozott. Wartburg- motorokkal működő minierőművet tervezett, később a legnagyobb hazai klub befektetőjeként jelent meg: 2003-ban szponzori szerződést kötött a Ferencvárosi Torna Clubbal. Azt ígérte, három év alatt összesen 1,2 milliárd forintot ad, majd 2006-ban további 300 milliót utal a sportklub részvényeiért. Homályos kínai üzlet állt a háttérben, amiből semmi sem lett, így pénzt sem kapott az egyesület. A szerződést egy évvel később felmondták.

Milliárdok helyett 2005-ben felszámoló érkezett - a Celladam Rt. egyetlen értékesíthető vagyoneleme akkoriban egy Mercedes kisteherautó volt. 2010-ben már a Budakörnyéki Járásbíróságon volt jelenése. Az ügyészség folytatólagosan elkövetett számviteli fegyelem megsértésével, csődbűntettel, illetve annak kísérletével vádolta az akkor 72 éves pilisborosjenői vállalkozót. Csak a Celladam Rt. ellen 16 hitelező nyújtott be pénzügyi igényt hétmilliárd 160 millió forint értékben. Kovács Ádám egyetlen vádpontban sem tartotta magát bűnösnek, azt mondta, kiszorítósdi és leszámolás folyik ellene. 2012-ben végül 750 ezer forintos pénzbüntetésre ítélték.

Az utóbbi években csendesen telt az élete. Ritkán szerepelt a nyilvánosság előtt. Folytatta harcait, majd pár napja magával vitte titkait.

 

Ötvös Zoltán

 

(Magyar Idők, 2017. július 15., szombat, 30. oldal)


 

Ítélkezési nyári szünet

 

BUDAPEST Szombaton kezdődött és augusztus 20-áig tart a nyári ítélkezési szünet az ország bíróságain. A törvénykezési szünet alatt a bíróságok - fő szabály szerint - nem tartanak tárgyalásokat.

 

Az Országos Bírósági Hivatal (OBH) közlése szerint a polgári perekben - bizonyos kivételektől eltekintve - a napokban megállapított határidőbe nem számít bele a törvénykezési szünet időszaka. A határidők számításának általános szabályai irányadók az ítélkezési szünet alatt is egyebek mellett soron kívüli eljárás, előzetes bizonyítás esetén, a végrehajtási perekben és egyes nem peres eljárásokban - például cégeljárás, csőd- és felszámolási eljárás, végelszámolás, végrehajtás. Büntetőügyekben a határidők számítását a törvénykezési szünet nem érinti. A büntetőbírák ez idő alatt is eljárnak az előállításos ügyekben, a gyorsított eljárásokban, döntenek a kényszerintézkedések alkalmazásáról, így például az előzetes letartóztatás elrendelése vagy a gyanúsított szabadlábra helyezése kérdésében. Az OBH tájékoztatása szerint az egyes bíróságokon a kezelőirodák nyitva tartanak, az ügyfelek benyújthatják beadványaikat és betekinthetnek az iratokba.

 

MTI

 

(Napló, 2017. július 18., kedd, 5. oldal)

 


Messze van még az ideálistól a magyarországi cégek állóképessége

 

TÖRLÉS | Figyelmeztető jel a felszámolási eljárások arányának folyamatos emelkedése

 

A második negyedévben 11 ezer céget töröltek a cégnyilvántartásból az Opten adatai szerint. Az érték a társaság céginformációs igazgatója szerint átlagosnak tekinthető, az ugyanakkor, hogy a felszámolási arány hosszú ideje tartó csökkenés után újra növekedésbe fordult - az időszak alatt közel háromezer esetben -, már komoly negatívumként értékelhető. A felszámolás a megszűnéshez vezető eljárások közül a legproblémásabb. Ez ugyanis többnyire együtt jár kifizetetlen számlatartozásokkal, és ezáltal a magas felszámolási arány közvetett veszteséget jelenthet a működő cégeknek is.

A felszámolással megszűnt cégek száma 8 százalék körüli növekedést mutat az utóbbi három negyedévben, amire az elmúlt öt évben nem volt példa. A felszámolások száma még messze van a csúcsoktól, de a trend sok jót nem sejtet. "Mintegy hat éve jönnek kisebb-nagyobb szigorító intézkedések a cégműködéssel kapcsolatban, és adminisztrációs eszközökkel hatékonyan már nehéz lenne továbbmenni, de sajnos a mostani adatsor is azt bizonyítja, hogy a cégek állóképessége még messze van az ideális állapottól" - mondta Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.

Az induló felszámolások száma mindazonáltal alacsonyabb, mint a lezárulóké. Ez azt jelezheti, hogy a magas megszűnési szám csökkenhet a jövőben. Figyelmeztető ugyanakkor, hogy 2017 második negyedévében 1655 felszámolás indult, ami 10 százalékkal magasabb érték, mint az első negyedévben. A cégalapítási trendekben 2014 második fele óta nincs érdemi elmozdulás. 2017 második negyedévében 6909 céget alapítottak Magyarországon a vállalkozók.

Az Opten Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) 2017 második negyedéves értéke átlagosan 13 százalék körül mozgott. Megyei szinten nézve a vizsgált időszak alatt Zala, Veszprém és Bács-Kiskun megyékben érte el a legalacsonyabb értékeket, míg a legmagasabb fluktuációt Somogy, Nógrád és Komárom-Esztergom megyében tapasztalták.

 

GRAFIKON

CÉGALAPÍTÁSOK ÉS MEGSZŰNÉSEK NEGYEDÉVENKÉNT

Forrás: Opten, VG-grafika

 

(Világgazdaság, 2017. július 19., szerda, 4. oldal)


 

Növekedőben a cégtörlések

 

Fejér megyében az átlagosnál alacsonyabb a cégfluktuáció

 

FMH-INFORMÁCIÓ Egyéves csökkenő trend után 2017 második negyedévében újra növekedésnek indult a cégtörlésszámláló. Ráadásul a megszűnések mögött újra a felszámolások vannak felfutóban, tehát a cégstruktúra fertőzöttsége növekedőben van.

 

Egy negyedévre 11 ezer cégtörlés hazai viszonylatban átlagosnak tekinthető, ugyanakkor az a tény, hogy a felszámolási arány hosszú ideje tartó csökkenés után újra növekedésbe fordult, elég komoly negatívumnak tekinthető - mondja Pertics Richárd , céginformációs igazgató. A 11 ezer cégtörlést közel 3 ezer esetben előzte meg felszámolás, ez többnyire együtt jár kifizetetlen számlatartozásokkal, s ezáltal a magas felszámolási arány közvetett veszteséget jelenthet a működő cégek számára is. A trend sok jót nem sejtet. Az induló felszámolások száma szerencsére alacsonyabb, mint a lezárulóké, ami azt jelzi, hogy a magas megszűnési szám majd csökkenhet a jövőben, de a helyzet azért e tekintetben sem felhőtlen. Tény, hogy 2017 második negyedévében 1655 felszámolás indult, ami 10 százalékkal magasabb érték, mint az első negyedévben. A cégalapítások tekintetében a negyedéves adatok gyakorlatilag változatlanok 2014 második fele óta. A vállalkozók 2017 második negyedévében 6909 céget alapítottak Magyarországon. Fejér megyében a II. negyedévben 184 új céget alapítottak, 244 cég megszűnt, és 36 újonnan indított felszámolási eljárást regisztráltak.

 

Negyedév alatt 184 új cég megyénkben

 

(Fejér Megyei Hírlap, 2017. július 19., szerda, 6. oldal)


 

Ismét növekszik a cégtörlések száma

 

BUDAPEST Újra egyre több a cégfelszámolás, és a jövőben is csak lassan konszolidálódhat a helyzet ebben a tekintetben.

 

Egyéves csökkenő trend után 2017 második negyedévében újra növekedésnek indult a cégtörlések számlálója. Ráadásul a megszűnések mögött újra a felszámolások vannak felfutóban, tehát a cégstruktúra fertőzöttsége növekszik.

 

- Egy negyedévre tizenegyezer cégtörlés hazai viszonylatban még átlagosnak is tekinthető, ugyanakkor az a tény, hogy a felszámolási arány hosszú ideje tartó csökkenés után fordult újra növekedésbe, elég komoly negatívumnak tekinthető - mondja Pertics Richárd , az Opten céginformációs igazgatója.

 

A tizenegyezer cégtörlést ugyanis közel háromezer esetben előzte meg felszámolás, ami a megszűnéshez vezető eljárások közül a legproblémásabb. A felszámolások ugyanis többnyire együtt járnak kifizetetlen számlatartozásokkal, és ezáltal a magas felszámolási arány közvetett veszteséget jelenthet a működő cégek számára is, nem is beszélve partnereikről.

 

A felszámolással megszűnt cégek száma pedig negyedévenkénti nyolc százalék körüli növekedést mutat az elmúlt háromnegyed évben, amire az elmúlt öt esztendőben nem volt példa. A felszámolások száma még messze van a csúcsoktól, de a trend azért sok jót nem sejtet.

 

A kezdődő felszámolások száma szerencsére alacsonyabb

 

- Mintegy hat éve jönnek egyre újabb, kisebb-nagyobb szigorító intézkedések a cégműködéssel kapcsolatban, és adminisztrációs eszközökkel hatékonyan már nehéz lenne tovább menni ebben a szabályozási folyamatban, de sajnos a mostani, frissen közzétett adatsor is azt bizonyítja, hogy a cégek állóképessége még messze van az ideális állapottól - mondja az Opten szakértője.

 

A statisztikák szerint az induló cégfelszámolások száma szerencsére alacsonyabb volt az országban, mint a lezárulóké, ami azt jelzi, hogy a magas megszűnési szám majd csökkenhet a jövőben, de a helyzet azért e tekintetben sem felhőtlen. 2017 második negyedévében 1655 felszámolás indult, ami 10 százalékkal magasabb érték, mint az első negyedévben.

 

A cégalapítások tekintetében nincs komoly meglepetés, a negyedéves adatok gyakorlatilag változatlanok 2014 második fele óta, 2017 második negyedévében 6909 céget alapítottak Magyarországon a vállalkozók.

 

Hosszú idő óta tartó folyamat változott meg a cégtörlések számának emelkedésével

 

Opten

 

(Dunaújvárosi hírlap, 2017. július 19., szerda, 6. oldal)


 

Milliárdos jelzálog van Mészárosék új kempingjén

 

Egyre több jel mutat arra, hogy a korábban kevéssé ismert B3 Takarék még szorosabbra fűzi a kapcsolatait Mészáros Lőrinc felcsúti polgármesterrel, illetve annak üzleti körével. A 24.hu korábban megírta, nemrégiben egy Mészáros üzlettársához köthető cég vette meg áron alul a kiváló fekvésű, 3,6 hektáros balatonakali kempinget. A Strand Holiday Kemping lapunk által megismert legfrissebb tulajdoni lapjából kiderül: június végén valóban megkezdődött az ingatlan átírása az új tulajdonosokra. Utóbbiaknak azonban nem lesz könnyű dolguk: rájuk hárul az a teher is, hogyan váltják majd ki az ingatlanon bejegyzett 144 millió forintos és egy jelentősebb, 76 millió eurós (23 milliárd forintos) jelzálogot. A tulajdoni lapon az is látható, hogy a Zion Europe Kft. tulajdonosi bejegyzésre vonatkozó kérelme után egy héttel a B3 Takarék nyújtott be jelzálogbejegyzés iránti kérelmet. Nem tudni pontosan, hogy a B3 kiváltja-e a 23 milliárd forintot érő jelzálogot, vagy egy újabbat alapít.

 

5 milliárd forintot ad a kormány a balatoni kempingek fejlesztésére

 

 

Milliárdos jelzálog van Mészárosék kempingjén

 

Mindenesetre a kemping becsült értéke mindössze 1,2 milliárd forint lehet, ami nem indokolná ekkora jelzálogok bejegyzését.

Mindez azért is érdekes, mert a B3 Takarék igazgatósági tagja - egyben a TakarékBank elnök-vezérigazgatója -, Vida József korábban a HVG-nek adott interjújában azt mondta: "Szó sincs róla, hogy Mészáros Lőrincet temérdek pénzzel hiteleznénk, hiszen az integráció együttes nagyhitelkorlátja alapján hatvanmilliárd forint hitelt is adhatnánk neki, a mostani összeg harmincszorosát. Amúgy égető szükségünk lenne olyan ügyfelekre, akiket ennél jelentősebb összegekkel tudnánk hitelezni. A takarékszövetkezeteknek ugyanis az az egyik legnagyobb gondjuk, hogy 600-700 milliárd forintnyi kihelyezhető forrásuk van." Úgy tűnik, hogy a Vida-féle szövetkezet azért nem fukarkodik a hitellel, ha a felcsúti vállalkozóról van szó: Mészáros cége épp a B3 Takaréktól vett fel 890 millió forint hitelt, hogy megvehessék Gyárfás Tamástól a Nap TV székházát. Korábban pedig felesége, Mészárosné Kelemen Beatrix Csilla 1,24 milliárd forint hitelt vett fel a B3 Takaréktól. A szövetkezet ezért jelzáloggal terhelt 13 darab, különböző helyrajzi számú földterületet Etyek és Mány települések külterületén. Ugyanakkor a takarék nemrég nyitott üzletet a Mészáros tulajdonában lévő Talentis Group herceghalmi irodaházában.

Mint korábban hírt adtunk róla, a balatoni kempingek úgy kerültek piacra, hogy az utóbbi években sorra indultak felszámolások a kempingeket tulajdonló cégek ellen, miután az ebben a bizniszben egyeduralkodó SCD Holding összeomlott. Az SCD korábbi tulajdonosa egyébként Jászai Gellért volt, aki most a Mészáros résztulajdonában álló Konzum Nyrt. elnök-vezérigazgatója. A balatonakali kemping tulajdoni lapján feltüntetett 76 millió eurós hitelt 2008-ban még a Raiffesen és a CIB Bank kettőse adta. E két pénzintézetet később, 2016 végén kiváltotta az MKB Bank, a fizetésre kötelezett pedig a Jászai-féle luxemburgi bejegyzésű SCD Quinlan s.a.r.l. Maradt.

A balatonakali kempinggel, úgy tűnik, nagyon jó üzletet csinálhattak Mészárosék, mivel a 817 milliós irányárhoz képest csupán 300 millióért fogadták el a felcsúti polgármester köréhez köthető Zion Europe Kft. ajánlatát. Ez utóbbi ügyvezetője Linczényi Aladin Ádám, ő jelenleg a Konzum Nyrt. egyik igazgatósági tagja. A balatonakali kempinget korábban tulajdonló Strand-Holiday Kft.-t 2016 tavaszán dobták először piacra, akkor az irányár még csak 370 millió forint volt. Érkezett is egy ajánlat 333 333 333 forinttal, amit még kevésnek tartott a felszámoló CMB Holding Kft., vissza is utasították. Idén változott a kiírás: a korábban 370 milliót érő terület irányárát 800 millióra emelték. Erre hiába érkezett januárban egy pont 370 milliós ajánlat, az is kevés volt már. Ezt vásárolta most meg Mészárosék köre potom 300 millió forintért, vagyis bőven az irányösszeg vagy bármelyik korábbi ajánlat alatti áron.

Mészárosék egyébként még tavasszal ugrottak bele a balatoni kempingbizniszbe is, amikor a Konzum Zrt. megvette a Balatontouristot, amely óriási területen tizenkét kempinget üzemeltet a tó körül. Nagyon jónak mondható az időzítés is: a kormány december végi határozatában ötmilliárd forintot adott a balatoni kempingek fejlesztésére.

 

HAVA NIKITA

 

(Magyar Nemzet, 2017. július 19., szerda, 1+6. oldal)


 

­Orbán-közeli a legnagyobb adótartozó

 

adóslista Az Orbán Viktorhoz közel álló Csányi Sándor OTP-vezér köreihez is köthető a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) tegnap közzétett adótartozói szégyenlistájának első helyezettje, Jekatyerina Volkova. Az orosz nevű budapesti lakos 1,44 milliárdos tartozást halmozott fel az adóhatóság felé, további 1,3 milliárdos jogkövetkezmény mellett. Ugyane nevet találjuk a nagy­- ecsedi Inter Agrárium 2009-2012 közötti tulajdonosi során, amely céget jelenleg az orosz Valentina Volkova jegyez. A társaság idéntől közvetve és közvetlenül a Csányi Sándor nevével fémjelzett Bólyi Mezőgazdasági Termelő Zrt. többségi irányítása alatt álló Bonafarm Tejtermelő Kft. résztulajdonosa. Korábbi, nem cáfolt tudósítások Jekatyerina Volkovát az Emfesz nevű, hat éve botrányos véget ért alternatív gázszolgáltató bűncselekmény-gyanúba keveredett ügyvezetője, Góczi István fele­ségeként azonosították, aki ráadásul a divattervező-világban Góczi Katerinaként ismert. Góczi István volt az Inter Agrárium első tulajdonos-ügyvezetője is. Az Emfeszt szintén több személyi szál kötötte Csányi Sándorhoz, bár itt a könyvek nem mutattak hivatalos kapcsolatot. Az elmúlt évek során számos, az Emfeszhez köthető gazdasági nyomozás indult milliárdos összegek elsíbolása gyanújával - amely később kapcsolatot mutatott a Csányi alelnökölte Mol egyes vezetői gyanús pénzutalásait tanulmányozó horvát és osztrák nyomozásokkal -, ám ezek mára jórészt elültek. Az Index négy éve Góczi és felesége mezőgazdasági vállalkozásaival szembeni, több százmilliós kárt valószínűsítő NAV-nyomozásról is beszámolt.

A nagy adótartozók listáján az MTI tudósítása szerint a kakucsi Fajt Zoltánnak és a gyugyi Szabó Lászlónénak van még a jogkövetkezményekkel együtt milliárdon felüli tartozása. Félmilliárd feletti összeget követel az adóhatóság a budapesti Szejfeddin Ádámtól és a gyáli Kusnyir Lajostól. Bírságokkal együtt további 12 magánszemély neve mellett áll százmillión felüli összeg. Egymilliárdnál többel tartozik még a Lubiz Box Kft., a Furian Group Kft., a Stone Global Guard Kft., a - közülük egyedül nem fővárosi - Ferli Duo Trade Kft. és a Compact Holding Kft. is.

A NAV magánszemélyek nevét 10 millió, cégekét 100 millió feletti tartozás felett hozza nyilvánosságra. A lista így most 121 soros.

 

Romló céges mutatók

Egy év javulás után 2017 második negyedében 11 ezerre ugrott a vállalati törlések száma. Ezekhez ismét egyre nagyobb arányban vezet a tartozások hátrahagyására utaló felszámolási eljárás, melyekből a vizsgált időszakban 1655 indult. Az így megszűnt társaságok száma az elmúlt háromnegyed évben negyedévenként 8 százalék körüli növekedést mutatott, amire az elmúlt 5 évben nem volt példa - hívta fel a figyelmet Pertics Richárd, az Opten céginformációs igazgatója.

 

Csányi Sándor is üzletelt a csalás gyanújába keveredett körrel

 

M. I.

 

(Népszava, 2017. július 19., szerda, 6. oldal)


 

Veszi magát az Enefinagyobb adagokban

 

KIVONULÁS | Az összes meglévő projektjétől igyekszik megszabadulni a cég

 

Egy nagyobb részvénycsomagot vásárolt nemrég az Enefi. A pakkot egyik romániai kapcsolt vállalkozásának felszámolója dobhatta a piacra.

 

Szokatlanul magas forgalmat produkált múlt pénteken az EnefiEnergiahatékonysági Nyrt. (korábban RFV, majd E-Star) részvénye. Egyetlen napon több mint 50 ezer darab cserélt gazdát a papírból, ami annyira feltűnő jelenség, hogy még az egy évre visszatekintő grafikonon is jól látszik. Raliról szó sincs persze, már péntek este közzétették, hogy a társaság leánycége, az EETEK Ltd. vásárolt 55 531 Enefi-részvényt.

Önmagában nem meglepő, hogy az Enefiszázszázalékos tulajdonú leánycége az anyavállalat részvényeit vásárolja. Mert amint azt a társaság korábban közölte: a stratégiája része, hogy kapcsolt vállalkozása révén gyűjtse a saját részvényeket. Ekkora mennyiség esetén azonban aligha lehet arról szó, hogy apránként felcsipegetik a kisbefektetők fölös papírjait. Joggal merült fel a kérdés, ugyan ki öntött hirtelen ekkora mennyiséget egy kispapír pangó piacára?

Hétfőn a késő esti órákban érkezett meg a magyarázat. Ekkor tette közzé az Enefiés az EETEK, hogy az E-Star Mures Energy felszámolója hétfőn arról értesítette a romániai operációt: múlt pénteken megbízást adott az Equilor Befektetési Zrt. számára 55 316 darab Enefi-részvény értékesítésére. Ennek fényében a péntek esti tájékoztatójában szereplő 55 531 darab részvényt az E-Star Mures Energy felszámolójától vásárolhatták meg. Az E-Star Mures Energy egyébként az Enefikonszolidációs körébe nem tartozó, felszámolás alatt álló kapcsolt vállalkozás. Az Enefitelepülési és intézményi távfűtési rendszereket működtetett több településen és országban. Budapesten 2007-ben, Varsóban 2011-ben lépett a parkettre, ám a lengyel piacról már korábban kivonult, míg kapcsolt vállalkozása a romániai projektjei közül utolsóként a gyergyószentmiklósi távfűtést adta át a helyi önkormányzatnak idén márciusban.

Tavaly áprilisban ismertette középtávú célkitűzéseit a társaság akkor frissen választott új menedzsmentje. Ezek szerint nem lenne reális új beruházásokba kezdeni, miként új energetikai üzletág kiépítésére sem érdemes vállalkozniuk. Ehelyett a társaság a következő kettő-négy évben a meglévő magyarországi projektek futamidő vége előtti értékesítésére, a Romániában folyó perek - akár peren kívüli egyezséggel történő - lezárására, továbbá az üzemeltetési költségek csökkentésére fókuszál. Az utóbbi eredményeként felszabaduló összeget saját részvények vásárlására fordítja.

Az EETEK 190 forintért vette az ötvenezres pakkot. Ez dobott egy kicsit az árfolyamon, de 3 hónapos távlatban ez is csak támaszként szolgált, az árfolyam nem tud tartósan 200 forint fölé lendülni. Mindez rossz hír azoknak a részvényeseknek, akik még a négy évvel ezelőtti csődegyezség során meghirdetett kötvény-részvény cserével váltak tulajdonosokká. Ők ugyanis csak 300 forint feletti árfolyam mellett juthatnának hozzá az elvesztett pénzükhöz. Reményt keltő azonban, hogy a társaság a saját részvényeket - a részvényesi elvárásoknak megfelelően - még az idén be kívánja vonni. Erre tavaly a függőben lévő korábbi cégbírósági változásbejegyzési kérelmek miatt még nem volt mód.

 

GRAFIKON

AZ ENEfiÁRFOLYAMA

Forrás: Reuters, VG-grafika

 

FARAGÓ JÓZSEF

 

(Világgazdaság, 2017. július 19., szerda, 10. oldal)


 

Mészáros és Tiborcz is kempingezik

 

A keszthelyi Zala Kemping a miniszterelnök veje, Tiborcz István köreihez került: egy felszámolási eljárás során kiírt pályázaton a Standful Property tett nyertes ajánlatot - írta a HVG. Ez a közelmúltban alapított társaság a pécsi többszörös trafiktulajdonos Czéh-Tóth Márk érdekeltsége, ő pedig Tiborcz Hamar Endre nevű ifjúkori barátjának a társaként bukkant fel más cégekben. Érdekesség, hogy a kemping a meghirdetett 879 millió forintos irányár helyett 250 millióért került az új gazdához. Mint emlékezetes, Mészáros Lőrinc felcsúti polgármester már több balatoni kemping tulajdonosa.

 

NÉPSZAVA

 

(Népszava, 2017. július 20., csütörtök, 4. oldal)

 


 

Felszámolások a cégvilágban, nő a fertőzöttség

 

ITTHON/MEGYEI INFORMÁ-CIÓ Egy évig tartó csökkenő trend után 2017 második negyedévében újra növekedésre váltott a cégtörlésszámláló. Ráadásul a megszűnések mögött újra a felszámolások vannak felfutóban, tehát egyértelmű, hogy a cégstruktúra fertőzöttsége nő.

 

- Egy negyedévre 11 ezer cégtörlés magyarországi viszonylatban még átlagosnak is tekinthető, ugyanakkor az a tény, hogy a felszámolási arány hosszú ideje tartó csökkenés után újra növekedésbe fordult, már elég komoly negatívum - mondja Pertics Richárd, az Opten céginformáció igazgatója.

 

A 11 ezer cégtörlést csaknem 3 ezer esetben előzte meg felszámolás, ami a megszűnéshez vezető eljárások közül a legproblémásabb. A felszámolások többnyire együtt járnak kifizetetlen számlatartozásokkal, és ezáltal a magas felszámolási arány közvetett veszteséget jelenthet a működő cégek számára is.

 

A felszámolással megszűnt cégek száma negyedévenkénti 8 százalék körüli növekedést mutat az elmúlt három negyedévben, amire az elmúlt 5 évben nem volt példa. Még messze járunk a csúcsoktól, de a trend azért sok jót nem sejtet.

 

- Mintegy 6 éve többször is találkozhatunk újabb és újabb, kisebb-nagyobb mértékű szigorító intézkedésekkel a cégműködéssel kapcsolatban. Adminisztrációs eszközökkel hatékonyan már nehéz lenne tovább menni, de sajnos a mostani adatsor is azt bizonyítja, hogy a cégek állóképessége még messze van az ideális állapottól - állítja az Opten szakértője.

 

Az induló felszámolások száma szerencsére alacsonyabb, mint a lezárulóké, ami azt jelzi, hogy a magas megszűnési szám majd csökkenhet a jövőben, de a helyzet azért e tekintetben sem felhőtlen. 2017 második negyedévében 1655 felszámolás indult, ami 10 százalékkal magasabb érték, mint az első negyedévben.

 

A cégalapítások tekintetében nincs komoly meglepetés, a negyedéves adatok gyakorlatilag változatlanok 2014 második fele óta, 2017 második negyedévében 6909 céget alapítottak Magyarországon a vállalkozók.

 

Az Opten Cégfluktuációs Index (az adott időszak alatt törölt és alapított cégek számát viszonyítja az időszak elején rendben működőkéhez) 2017 második negyedéves értéke átlagosan 13 százalék körül mozgott. Megyei szinten nézve, a vizsgált időszak alatt az egyik legmagasabb fluktuációt Komárom-Esztergom megye produkálta.

 

M. K.

 

(24 Óra, 2017. július 20., csütörtök, 6. oldal)


 

A gazda áldásával

 

Hogyan vette át Schmidt Mária a milliárdos ingatlancéget?

 

Az egyik legfontosabb hazai ingatlanfejlesztő cégért, a BIF-ért folytatott küzdelem a múlt héten zárult le. Gazdag és befolyásos férfiak estek el, a csatát Orbán Viktor bizalmasa és főideológusa nyerte. Az alábbiakban áttekintjük a cég intrikákkal teli történetét, amelynek legutóbbi fejezetében Mészáros Lőrinc neve is felmerült.

 

A szocializmusban az állami vállalatok ingyen használták a szintén állami tulajdonban lévő irodahelyiségeket. A rendszerváltozás után a privatizációt levezénylő Állami Vagyonügynökségnél (ÁVÜ) úgy döntöttek, hogy a cégeket és az irodaházakat külön adják el. A fővárosi irodaházakat az ÁVÜ a Belvárosi Ingatlan Kft.-be vitte be, és a vállalatok ettől kezdve akkor maradhattak helyükön, ha bérleti díjat fizettek. Ebből a különösen értékes, többnyire belvárosi ingatlanokból álló portfólióból első körben azok az irodák kerültek ki, amelyeket az újonnan létrejött állami hivatalok kaptak meg. Ezt követően két ingatlanalapot (Pillér 1 és 2) hozott létre az ÁVÜ, az állam pedig a befektetési jegyeit kárpótlási jegyekre cserélte (ezek az alapok csak a kétezres évek elején zártak be).

A maradék 8-10 ingatlant viszont nem egy újabb ingatlanalapba tették 1994-ben, hanem a Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési (BIF) Rt.-be. A BIF privatizációját 1997-ben hirdette meg a vagyonkezelő, akkori nevén az ÁPV.

 

Felfutás

 

A kormány fel szerette volna gyorsítani a kárpótlási jegyek kiszívását a piacról, ezért a BIF részvényeit csak kárpótlási jegyért adták. A Manager Magazin egy korábbi cikke szerint a társaságot a BIF menedzsmentje is szerette volna megszerezni, ám nekik nem volt annyi pénzük, hogy megvegyék az egész céget. A kiírás szerint a pályázatban az intézményi kárpótoltak előnyt élveztek az alanyiakkal szemben, ennek ellenére a BIF vezetői arra számítottak, hogy a részvények nagy részét kisbefektetők szerzik meg. Így egy elaprózódott tulajdonosi struktúra jött volna létre, ami mellett egy 20-25 százalékos tulajdonrész már kényelmes többséget biztosított volna. Bizakodásukat az táplálta, hogy a szóba jöhető nagybefektetők csak kárpótlásijegy-hasznosító cég segítségével vásárolhattak volna a BIF részvényeiből, e cégek viszont a privatizáció időpontjában már nem rendelkeztek a megfelelő mennyiségű papírral: a jegyfelvásárláshoz tőkét kellett volna emelni, ám a BIF-részvények jegyzési határidejébe az már nem fért volna bele.

A Katlan Rt.-nél azonban a közgyűlés helyett az igazgatótanács is dönthetett egy gyors tőkeemelésről, ezért a Katlant vezető Móricz Gábort találta meg a BIF privatizációjára régóta készülő Ungár András és Nobilis Kristóf. A Katlanon keresztül meg is tudták szerezni a BIF 55 százalékos többségi pakettjét. Ungár és Nobilis nem csupán jókor voltak jó helyen és rendelkeztek a szükséges információkkal, de egyik forrásunk szerint a pályázat kiírásának részleteire is volt ráhatásuk. Az ügylet ismerője szerint nem volt véletlen, hogy a rövid határidővel kiírt pályázatnál az intézményi befektetők élveztek előnyt, és az sem, hogy csak kárpótlási jegyeket fogadott el az állam - Ungár és Nobilis ugyanis már előtte elkezdtek kárpótlási jegyeket vásárolni.

A BIF-hez ráadásul meglehetősen nyomott áron jutottak hozzá: az 1000 forint névértékű részvények minden 3 darabjáért nagyjából 2000 forint piaci árfolyamú kárpótlási jegyet kellett adniuk. Ami azt jelenti, hogy az amúgy is alulértékelt cég névértékének is csak a kétharmadát kellett megfizetniük.

Ungár András szociológus (a volt fideszes, majd SZDSZ-es politikus, Ungár Klára testvére) az egyetemi évek alatt műtárgyakkal kereskedett, a rendszerváltás után pedig felesége, Schmidt Mária beszélte rá, hogy kezdjen komolyabb üzletbe. Komlós Gáborral közösen kezdtek lakásokat felvásárolni, hogy azokat aztán kiadják irodáknak. Így került össze a később sikkasztás, csalás és magánokirat-hamisítás miatt elítélt nagyvállalkozóval, Lupis Józseffel. Ungáréknak összejött néhány nagyobb üzlet (az ÉVOSZ-székház megvásárlása a Döbrentei téren, a MOM budai területének konszolidálása), ezek révén szakmai kapcsolatba is kerültek a budapesti ingatlanokat kezelő, és később a BIF-et is privatizáló állami vagyonkezelővel. A legnagyobb üzletbe, a BIF megvásárlásába Ungár mégsem akkori üzlettársaival vágott bele, hanem a nem sokkal korábban megismert Nobilis Kristóffal. A jogász végzettségű, jobboldali kötődésű Nobilis a 80-as években a bankszektorban dolgozott, a rendszerváltás után pedig az elsők között kezdett értékpapír-kereskedelemmel foglalkozni. A CA-IB brókercégnél - ahol olyan nevekkel dolgozott együtt, mint Bajnai Gordon, vagy a később a BIF-ben is felbukkanó Lantos Csaba és Simor András - Nobilis jókora vagyonra tett szert.

A BIF piacképes ingatlanokat tartalmazó portfóliójához tehát kapcsolataikat kihasználva és viszonylag olcsón jutott hozzá az Ungár-Nobilis-páros, a befektetésük pedig szinte azonnal meg is térült. A cég legértékesebb épületét, az Ajtósi Dürer sor és a Hungária körút sarkán lévő volt Metalimpex-Konzumex irodaházat hamar eladták, méghozzá meglehetősen jó áron. Az első években azonban a pénzt bennhagyták a tőzsdére már 1998-ban bevezetett cégben. A tulajdonosok megengedhették maguknak, hogy 10-20 éves távlatban gondolkodjanak, és fő céljuk nem a magas osztalék elérése, hanem a cég értékének a növelése volt. A BIF, noha vásárolt és el is adott irodaházakat, az ingatlanfejlesztés helyett főleg meglévő épületek hasznosítására koncentrált. Az első években ez az üzletpolitika nem is tetszett a magas osztalékban reménykedő kisrészvényeseknek, őket azonban idővel sikerült leszerelni. A részvényesek felé a konszenzuskereső Ungár tartotta a hátát, de sokat segített az is, hogy a közgyűléseket kivitték Budapesttől 60 km-re, valamint az évek során a fő tulajdonosok fokozatosan kivásárolták a kisrészvényeseket, és így néhány év alatt alig 10 százalékra csökkent a közkézhányad. Ungár kezdeményezésére a különböző hátterű és eltérő világnézetű igazgatótanács gyakorlatilag csak konszenzusos döntéseket hozott, és ez a felállás csak az ő személyisége miatt tudott működni, állítják ismerői. A cég az ezredfordulóra rendre több száz milliós nyereségeket ért el, a tulajdonosok pedig - akiknek sorában eddigre felbukkant Küllői Péter, a volt OTP-s Lantos Csaba, valamint a most a Centrál Médiát birtokló Varga Zoltán is - már ki-kivették a haszon jelentős részét a cégből.

A cég motorja szakértelmével, üzleti érzékével, jó kapcsolatteremtő képességével egyértelműen Ungár András volt, a második ember pedig Nobilis lett. Hiába erős vezető Lantos és Varga is, ők háttérbe húzódtak a társaságban. 2006-ban Ungár váratlan halála mindenkit sokkolt, és ez volt az első törés a cég életében. Ungár nélkül a korábban olajozottan működő tulajdonosi felállást ugyanis nem lehetett egyben tartani. Úgy tudjuk, ekkor történt kísérlet a BIF eladására is, ám végül az örökösök és Nobilis meggondolták magukat. Ungár 25 százalékos tulajdonrészét Schmidt Mária és két gyerekük, a jogász Ungár Anna és a manapság az LMP-ben politizáló Ungár Péter vitték tovább családi cégükön, a Pió 21 Kft.-n keresztül. Noha a Pió 21-et névleg Ungár Anna vezeti, és ő került be a BIF igazgatótanácsába is, a családi céget valójában Schmidt Mária irányítja azóta is. Tulajdonos maradt a BIF-ben Nobilis Kristóf is, aki akkor a cég egyharmadát birtokolta, és kifejezetten jóban volt Ungár özvegyével. "András nemcsak üzlettársam, hanem a barátom is, Máriát pedig nagyon szeretem" - nyilatkozta Nobilis alig egy évvel Ungár halála előtt a Napi Gazdaságnak. Kiszállt viszont Varga Zoltán, Lantos Csaba és Küllői Péter is, az ő rész­vé­nyei­ket részben az Aegon vette meg, de egy jelentős rész került Spéder Zoltánhoz is, aki a tőzsdén is elkezdett BIF-részvényeket vásárolni. Spéder ekkoriban hagyta ott az OTP alelnöki székét, és kezdett a saját pénzén üzletelni. A három nagy tulajdonos (Pió 21, Nobilis, Spéder) birtokolta a BIF mintegy 90 százalékát. A cég vezetését Nobilis vette át, a Schmidt-Ungár család pedig hátrébb szorult.

 

Spéder és Nobilis vs. Schmidték

 

A 2008-ban beütött válság az ingatlanpiacot érintette a leginkább, így azt a BIF annak ellenére megszenvedte, hogy bérbe adott ingatlanjaiból folyamatosan komoly bevétele származott. Míg a korábbi években rendszeres volt a 10 százalékos osztalékfizetés, a BIF 2008 óta nem fizetett osztalékot. A társaság amúgy is alulértékelt árfolyama a válság előtti csúcsévhez képest 2014-re alig 20 százalékára olvadt, és ez idő alatt mintegy 2 milliárd forint veszteséget halmozott fel. Nobilis mellett Spéder szakértelmének is komoly szerepe volt abban, hogy 2015-re sikerült talpra állítani a céget, ráadásul az utolsó években már csak a válság alatt felvett hitelek törlesztése rontotta az eredményt. Az is sokat segített a BIF-nek a válság alatt, hogy két nagy projektet is sikeresen befejeztek: az Üllői út 48. alatt felépített irodaház az FHB székhelye lett, míg a Flórián Udvarba az Indexet is kiadó CEMP költözött. Ekkoriban az FHB és a CEMP is Spéder Zoltán irányítása alatt állt, akinek a BIF-ben közvetlenül (és az FHB-n keresztül közvetve) meghatározó tulajdonrésze volt.

Csakhogy közben a tulajdonosok baráti viszonya megromlott. Míg Schmidt Máriát korábban kedves és okos emberként jellemezték beszélgetőpartnereink, személyisége alapvetően megváltozott a kétezres évek első felében. Az őt ismerők szerint ebben szerepet játszott, hogy már az első Orbán-kormány idején közel került a hatalomhoz (megkapta például a Terror Háza főigazgatói posztját), valamint férje korai, váratlan halála és az utána maradt hatalmas örökség is hozzájárult Schmidt átalakulásához. (A BIF ügyeiről számos szereplővel beszéltünk, ám mindegyikük csak név nélkül volt hajlandó szóba állni lapunkkal. Egyikük például azzal hárított, hogy "akár három szóért is beperelnek, nagyon forró most a helyzet".)

Nobilis és Schmidt viszonya ezzel párhuzamosan romlott meg. Ungár András halála után Ungár Anna került a BIF igazgatótanácsába, de ahogy egyik forrásunk fogalmazott, "Mária közismerten elég erős egyéniség, neki nem kell ahhoz az igazgatóságban ülni, hogy a hangja hallatszon". Schmidt ráadásul többségi tulajdonos a család BIF-részvényit birtokló Pió 21-ben, így Ungár Anna akár előre egyeztetheti is anyjával, milyen álláspontot képviseljen a BIF-ben. Ungár Anna belépése "új stílust hozott a cégvezetésbe" - mondta a Narancsnak az akkori BIF ügyeit ismerő forrásunk.

Az első nagyobb konfliktusra 2015 második felében került sor a tulajdonosok között, amikor egy komoly érdeklődő fel szerette volna vásárolni a céget. A potenciális vásárló az a Jászai Gellért volt, aki tavaly óta már Mészáros Lőrinc cégbirodalmának egyik irányítója, ám akkor még állítólag külföldi befektetők ügynökeként jelentkezett. Nobilis és Spéder hajlott is volna arra, hogy egy éven belül eladják a céget, ám a Schmidt-Ungár család ragaszkodott az örökséghez. Úgy tudjuk, a három tulajdonos komoly tárgyalásokat folytatott Jászai­val, de az adásvétel végül nem jött össze.

A tulajdonosok közötti konfliktus tovább éleződött 2015 végén, amikor a Pió 21 vehette meg a BIF-nek azt az 5,2 százalékos részvénycsomagját, amely a magánnyugdíjvagyon államosításakor került a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőhöz (MNV). Az ügyet nyilvánosságra hozó hvg.hu azt is megtudta, hogy az MNV tender nélkül adta el a részvénycsomagot Schmidtéknek, 380 forintos darabáron. A részvényekre más vevő is lett volna, sőt, a BIF-nek érvényes közgyyűlési határozata volt arra, hogy akár 500 forintos áron is vásároljon a saját részvényeiből. Így egyrészt 160 millió forintos kár érte az államot, másrészt Schmidték pozíciója erősebb lett cégen belül. A hátuk mögött lezajlott ügyletnek érthető módon sem Nobilis, sem Spéder nem örült, de az Átlátszó szerint még Ungár Péter is ellenezte az állami részvények ilyetén átvételét.

A következő, immáron nyílt ütközetre a 2016. áprilisi 1-jei közgyűlésen került sor. Ekkor, talán az állami részvények megvétele miatt, Spéder és Nobilis szavazataival visszahívták az igazgatóságból Ungár Annát. A korábban a kormánnyal szorosan együtt dolgozó Spéder ellen ekkor még nem indult be a lejárató hadjárat, de a bizalmi körből már kieshetett. A Fidesz támogatását élvező Pesti Srácok ugyanis 2015 decemberétől kezdve neki-neki támadt Spédernek, és az áprilisi közgyűlés során őt kergették kamerájukkal, majd megjelentettek egy Spédert lejárató anyagot. (Spéder Zoltán portréját lásd: Az osztó, Magyar Narancs, 2016. február 25. és Célegyenesben, 2016. március 17.)

Mivel a cégen belüli helyzetet fenntarthatatlannak ítélték, Nobilis és Spéder azt találták a legjobb megoldásnak, ha egyenként értékesítik a BIF ingatlanjait, majd felszámolják a céget. Számításaik szerint így 12-16 milliárd forint osztalék üthette volna a tulajdonosok markát. Ennek megfelelően két értékes telket (Királyhágó tér, Sas utca) el is adott a BIF, amiből nem csak azért lett konfliktus, mert Schmidték "családi ezüstként" tekintettek a társaságra. 2008-ban a Királyhágó téri ingatlant Nobilistól, a Sas utcait pedig Spédertől vásárolták meg, ráadásul magasabb áron, mint ahogyan azt nyolc évvel később eladták. Schmidték átverve érezték magukat, Nobilisék pedig azzal védekeztek, hogy nyolc évvel korábban nem láthatták előre, mekkora összeomlás jön az ingatlanpiacon. A Schmidt-Ungár család minden lehetséges fórumon megtámadta az eladásokat és a nélkülük felálló igazgatótanács döntéseit. Új, kizárólag a saját embereikből álló menedzsmentet szerettek volna a BIF élére, de a közgyűléseken rendre leszavazták őket. A Figyelő erről az időszakról azt írta, hogy az MNB is vizsgálódni kezdett: több felügyeleti eljárás indult bennfentes kereskedelem, áreltérítés és összehangolt magatartás ügyében. Az MNB tanúmeghallgatásokat tartott és iratokat is lefoglalt, s végül összesen 20-20 millió forintra meg is büntette Nobilis két cégét (a BIF-részvényeket birtokló DonaDöme Kft.-t és a Halmi út 46. Kft.-t) a BIF részvényeire vonatkozó nyilvános ajánlattételi kötelezettségük elmulasztásáért.

 

Spéder és Schmidték vs. Nobilis

 

Tavaly május elején a Fidesz korábban soha nem tapasztalt lejárató kampánnyal hozta az ország tudtára, hogy Spéder kegyvesztett lett. Bizonyos körökben ez azt is jelentette, hogy be lehetett jelentkezni az üzletember vagyoná­ra, Schmidt Mária ebből a BIF-részvényeket szerette volna megszerezni. Spéder az ellene folyó hadjárat hatására tartott a korábban megindult vizsgálatoktól, noha biztos volt benne, hogy nem követett el szabálytalanságot. A nyomás ellenére még pár nappal az augusztus 26-ra összehívott rendkívüli BIF-közgyűlés előtt is ellenállt Schmidtéknek, és úgy tűnt, kitart Nobilis és az eredeti elképzelések mellett. A Figyelő arról írt, hogy kettejüknek ekkor "erős ígérete volt" Mészáros Lőrinc körétől arra, hogy folytassák az eladási stratégiát, mert biztosan lesz jó vevő a BIF ingatlanjaira. A lap szerint Mészáros egyik intézője, Csík Zoltán ezt telefonon többször is megerősítette Spéderéknek. A közgyűlésen - amelyen Spédert és Schmidtet is ügyvédek képviselték - viszont olyan fordulat történt, amire máig nehéz magyarázatot találni. Indításként Schmidték és Spéder szavazataival Nobilist azonnal leváltották a közgyűlést levezető elnök tisztéről. Aztán Spéder és egyik régi embere, Mártonné Uhrin Enikő lemondtak a BIF igazgatótanácsában betöltött pozíciójukról, majd Spéder gyakorlatilag minden napirendi pontban maga ellen szavazott. Visszahívták Nobilist és a többi hozzá köthető embert is a cégvezetésből, az új igazgatótanácsba pedig csak Schmidték embereit választották be, köztük a pár hónappal korábban leváltott Ungár Annát, valamint férjét, Berecz Kristófot. Spéder pálfordulására senki nem számított, erre utal az is, hogy az FHB részvényeivel szavazó Oláh Márton vezérigazgató a szavazásoknál többnyire tartózkodott, majd távozott is a közgyűlésről, annak vége előtt.

Arról, hogy végül ki vagy mi győzte meg Spédert, hogy álljon Schmidt oldalára, keveset tudni, de valószínűtlennek tűnik, hogy Spéder és Schmidt ne egyeztettek volna. A részvényesek között elterjedt, hogy állítólag Orbán Viktort is sikerült elérni, aki legalábbis nem ellenezte, hogy Schmidték átvegyék a hatalmat. A közgyűlés után a kisrészvényesek választott bírósághoz fordultak, mert szerintük egy részvényesi kör összehangolt magatartással, a tőkepiaci törvényt öt különböző módon is megsértve vette át a társaság irányítását.

A viharos közgyűlés után négy nappal derült ki, hogy aznap Spéder Zoltán 15 százaléknyi BIF-részvényt is eladott, részesedése ezzel 4,8 százalékra csökkent. Spéder az akkor 461 forintos tőzsdei ár alatt, 400 forintért vált meg részvényeitől, így 1,5 milliárdot kapott értük. A vevő a Varga Mihállyal és Fazekas Sándor miniszterekkel is jó barátságot ápoló Horváth László volt. A Fidesz-közeli milliárdos Horváth nem a semmiből bukkant fel, volt kazah tiszteletbeli konzul, és a L.A.C. Holding tulajdonosaként kiterjedt céghálót vezet. Felbukkant a kereskedőházaknál, épp jó helyen volt az online pénztárgépek kötelező cseréjénél, övé az egyetlen nagyobb magán vasúti fuvarozócég Magyarországon, és komoly agrárüzletei vannak. Újabban fideszes rendezvényeken is felbukkan az érdekeltségébe tartozó őrző-védő cég, de az éjszakában sem ismeretlen, övé például a Rudas Romkert. A BIF-ben azonban egyértelműen Schmidték strómanjának tartják Horváthot, ugyanis van egy közös borászati cége Ungár Anna férjével, a BIF igazgatóságában is bent ülő Berecz Kristóffal. Berecz emellett felügyelőbizottsági tag Horváth legfontosabb - vasúti - cégében, a CER Hungaryben. Horváth ráadásul nem Spédertől szerezte első BIF-részvényeit, korábban 0,12 százaléknyit vásárolt az LMP-s Ungár Péter saját részvényeiből, így részesedése a nagy bevásárlás után 15 százalék fölé nőtt. Ungár Péternek és a Pió 21-nek feltehetően azért volt szüksége Horváthra, hogy a család részesedése ne lépjen át egy bizonyos mértéket. Ha ugyanis az egyik tulajdonos részesedése 33 százalék fölé nő, kötelező vételi ajánlatot kell tennie, ezt viszont Schmidték ekkor még nem szerették volna megtenni.

Ungár Péter az LMP politikusaként rendre elhatárolódik a BIF körül zajló ügyektől, mondván, ő csak kisebbségi tulajdonos, és a döntéshozatalban egyáltalán nem vesz részt. Ungár azonban személyesen is birtokol 3 százaléknyi részvényt, és a közgyűléseken megbízottja révén rendre együtt szavaz a családdal. Ráadásul, amikor Spéderék kiszavazták a nővérét az igazgatótanácsból, ő is feljelentést tett, amit lapunknak korábban azzal indokolt, hogy megpróbál törvényesen és jól gazdálkodni a vagyonával. A botrányok ellenére azért nem válik meg részesedésétől, mert azt az apjától örökölte. Egyébként állítása szerint nem szokott üzleti ügyekről beszélni a nővérével és az anyjával.

Idén május elején aztán Nobilis is feladta, és kiszállt az általa is felépített ingatlancégből. Részvényeit a tőzsdei árfolyamnál és a BIF sajáttőke-értékénél is alacsonyabb áron adta el, összesen majdnem 4 milliárd forintért - ez mintegy 680 millió forinttal alacsonyabb a részvénycsomag valós értékénél. A tavaly augusztusi közgyűlés óta úgy volt Nobilisnak majdnem 33 százalékos tulajdonrésze a BIF-ben, hogy a cég irányítására már semmi ráhatása nem volt, így logikus lépés lehetett az eladás. Nobilis mindezt úgy fogalmazta meg a hvg.hu-nak, hogy "szél ellen azonban nem érdemes pisilni".

 

Csak egy maradt

 

A vállalkozó felidézte a közgyűlést is, ahol szerinte Schmidték és Spéder jogszerűtlenül szorították ki őt a cégvezetésből, ám ennek ellenére semmiféle hatósági eljárás nem indult. Nobilis részvényeit a zürichi székhelyű BFIN Asset Management AG vásárolta meg. A BFIN-t kevesebb mint egy hónappal a tranz­akció előtt jegyezték be Svájcban, mindössze 100 ezer svájci frankos (28 millió forint) alaptőkével. Azt, hogy ki áll az alapkezelő mögött, a svájci szabályozás miatt nem tudni. A piacon mindenesetre sokan tudni vélték, hogy a vevő Mészáros Lőrinc, aki korábban is felbukkant a BIF környékén. Egyik forrásunk szerint eleve csak két potenciális vevőjelölt lehetett Nobilis részvényeire. Az egyik Schmidt Mária és köre, a másik pedig Mészárosé; a magát hátba támadottnak érző Nobilis viszont valószínűleg nem szívesen adta volna el Schmidtnek a tulajdonrészét. Az elmúlt hónapokban tehát feltehetően komoly küzdelem folyt a társaságért. Schmidt Máriát erős érzelmi szálak is kötik a BIF-hez, és a Terror Háza igazgatója ennél jóval jelentéktelenebb ügyekbe is keményen bele szokott állni. Nobilis kiszállása után Schmidték próbálták tovább erősíteni pozíciójukat a társaságban. Néhány héttel a rejtélyes svájci tulajdonos felbukkanása után a Pió 21 nyilvános vételi ajánlatot tett a részvényekre 600 forintos áron (Nobilis 468 forintért adta el papírjait). Július elsején aztán jött a bejelentés: Schmidték gyakorlatilag megszerezték a BIF egészét. Az FHB eladta 10 százalékos tulajdonrészét, a Pió 21 összesen 2,4 milliárdért vásárolt részvényeket, ezzel a közvetlen részesedése 45 százalék fölé nőtt. Schmidt családi cége megvette a svájci alapkezelőt is, a BIF pedig vásárolt saját részvényeket is. A Pió részesedése így már majdnem 72 százalék, és ehhez jön a családi barát Horváth László 17 százaléka, valamint Ungár Péter 3 százaléknyi BIF-részvénye. Schmidt győzelme tehát teljes; igen erős ellenfeleket sikerült így vagy úgy lenyomnia. A BIF jegyzett tőkéje 2,6 milliárd forint, eszközértéke 19,5 milliárd. Egy sor értékes ingatlannal - ezen belül jól kihasznált irodaházakkal és két parkolóházzal - rendelkezik, tavalyi nyeresége 1,4 milliárd forint volt.

 

MIJE VAN A BIF-NEK?

A BIF főleg budapesti irodaházakat ad bérbe, ezek többnyire B kategóriás, jó elhelyezkedésű, szinte teljesen kihasznált épületek. A portfólióba tartozik a Bajcsy-Zsilinszky 57., a Madách téri 1939-ben épült műemlék irodaház, a Déli pályaudvarnál lévő Városmajor Irodaház, a XIII. kerületi Victor Hugo Irodaház, valamint a hármas metró Ecseri úti megállójánál lévő Bihari Irodaház. A társaságé az Aranykéz utcai parkolóház, a világörökségi Andrássy út 82., valamint a Rákóczi út 57. szám alatti műemlék Luther-ház, amelynek belső udvarán egy egykori templom áll. A társaságé a fővárostól 60 km-re lévő Fenyőharaszt Kastélyszálló is. A BIF saját fejlesztései közé tartozik a Budapest Duna-parti Castrum Ház, az Üllői úti Ü 48 (az FHB székhelye), az óbudai Flórián Udvar és Parkolóház (CEMP-központ). Nobili­sék építették a Pasa Parkot is, amely arról híresült el, hogy később ott vett lakást többek közt Varga Mihály és Rogán Antal is.

A társaság 1999-ben vásárolt egy 37 hektáros telket az óbudai Harsány-lejtőn, ahová 175 családi házat terveztek felhúzni. A többmilliárdos beruházás azonban évtizedes csúszásba került, a válság nyomán a telkek egy részét a tereprendezés és közműfejlesztés után a BIF kénytelen volt eladni. Idén májusban aztán újra lendületet vett az immár részben társasházi lakásokat kínáló projekt, miután a BIF a Mészáros Lőrinccel szoros üzleti kapcsolatban lévő Szijj László cégét bízta meg a generálkivitelezéssel.

 

Keller-Alánt Ákos

 

(Magyar Narancs, 2017. július 20., csütörtök, 11+12+13+14. oldal)


 

Nehéz választás?

 

PÁPA Sehogy nem tudunk teljességgel megbizonyosodni arról, hogy egy cég holnapután nem mondja-e azt: becsuktam az ajtót - hangsúlyozza Stileth Nikoletta, az egyik pápai utazási iroda vezetője, akit a július elején fizetésképtelenséget jelentett fővárosi utazási iroda, illetve a cég Törökországban tartózkodó ügyfelei esete kapcsán kérdeztünk meg.

 

- Semelyik utazási irodáról nem tudjuk előre megmondani, hogy rentábilisan működik-e, és nem történik-e vele valami baj. A vagyoni biztosítékok, amiket a szervezőirodáknak kötelező letenni, bizonyos fedezetet nyújtanak az esetleges csőd alakalmával az utasok és szolgáltatók kártérítésére - magyarázta Stileth Nikoletta. Mint mondta, volt olyan ügyfelük, aki a fizetésképtelenséget jelentett fővárosi iroda szervezésében utazott ki az említett eset alkalmával Törökországba.

 

Szeretjük, ha fogják a kezünket

 

Hitelesebb utazási tanácsadótól információt kérni, aki járt a szóban forgó területen

 

- Már nagyjából július elsején, szombaton tudtuk, hogy nagy a baj, ami vasárnapra vált nyilvánvalóvá. A törtökországban tartózkodó ügyfelünk nem tudta kinyitni a szállodai szobaajtót. Ekkor lement a recepcióra, megkérdezte, mi a helyzet. Elmondták neki, ha szeretnének maradni, ki kell fizetniük a következő éjszakákat, addig, amíg el nem szállítják őket. Neki volt módja arra, hogy ezt kifizesse. Megbeszéltük, hogy kérjen számlát a szállodai kiadásokról, és amikor visszaérkezett Magyarországra, mindent elküldtünk a biztosítónak - emlékezett vissza a pápai utazási iroda vezetője.

 

- A magyar állam felelős az állampolgáraiért. Miután fizetésképtelenséget jelentett a budapesti utazási iroda, az állam a törökországi helyszínre küldte az illetékes konzult, akitől tájékoztatást kaptak az utasok, mi is történik velük az elkövetkezendő napokban. Volt, aki nem tudta finanszírozni a külföldi tartózkodását. Ilyen esetekben lehet kérni úgynevezett gyorssegélyt a konzulátustól, de ennek is vannak bizonyos korlátai - fejtette ki Stileth Nikoletta.

 

- Úgy gondolom, nem segít senkinek, ha megnézi az adott iroda éves forgalmát, eredményét, mert ettől még egyik cég sem lesz megbízható, illetve kevésbé megbízható. Azt szoktam javasolni, célszerű nagy múltú, esetlegesen külföldi irodával kezdeni, aminek olyan háttere van, hogy a legnehezebb éveket is át tudja vészelni. Egy nagyobb, külföldi hátterű, esetleg magyar fióktelephellyel rendelkező iroda még mindig biztonságosabb - emelte ki Stileth Nikoletta. A pápai utazási iroda vezetője megjegyezte, napjainkban már mindenféle információt össze lehet szedni az internetről, de sokkal hitelesebb, ha mindezeket egy utazási tanácsadótól kapjuk meg, aki adott esetben járt is a szóban forgó területen. - Az utasok igénylik, hogy a háttérben legyen valaki, aki egy kicsit megfogja a kezüket. Aki segítséget tud nyújtani, akit fel lehet hívni. Az ügyfeleink nagy része meg tudná tenni, és bizonyos esetekben meg is teszik, hogy saját maguk foglalják le az interneten az egy-két napos belföldi pihenést, de amikor már egyhetes külföldi nyaralásról van szó, akkor soha nem ülnek le a számítógép elé. Inkább eljönnek az utazási irodába, és elmondják, mit szeretnének. Ezeket az igényeket aztán tudjuk a célterületek, a szállodák felé kommunikálni - magyarázta.

 

A tapasztalt irodavezető megjegyezte, az elmúlt időszak terrortámadásainak hatása kevéssé érzékelhető az utazási kedv tekintetében. - Egyedül Franciaország esetében vettük észre a párizsi merényletek után, hogy sokkal kevesebben szeretnének oda utazni. Ennek a hatása a mai napig érezhető. London kapcsán azonban már nem mondható el ugyanez, mert akik a környékünkön élnek, főként dolgozni járnak ki. Ők nem turisták, ezért nem is vettük észre, hogy kevesebb ügyfél ment volna - árulta el Stileth Nikoletta.

 

Hozzáfűzte, a szezon elején Egyiptomban is történt egy nem várt esemény, ami következtében szükségállapotot hirdettek ki. Mint mondta, ekkor már rengeteg egyiptomi foglalásuk volt, és csupán egyetlen ügyfél részéről merült fel, hogy lemondaná a nyaralást.

 

Lehet kérni gyorssegélyt a konzulátustól, de ennek is vannak korlátai

 

- Ez a szakma minden formában nehéz, mert egy láthatatlan terméket adunk el. Ami pedig mögötte van, egészen addig egy kicsit megfoghatatlan, amíg meg nem érkezik az utas, és ki nem teljesedik a nyaralása - zárta gondolatait Stileth Nikoletta.

 

A nagy képen a fizetésképtelenné vált Green Holidays utazási iroda székhelye a fővárosi Veres Pálné utcában. Stileth Nikoletta javaslata szerint célszerű nagy múltú, esetleg külföldi irodával kezdeni, aminek olyan háttere van, hogy a legnehezebb éveket is át tudja vészelni

  

VALLNER BETTINA vallner.bettina@naplo.plt.hu

 

(Napló, 2017. július 20., csütörtök, 1+12. oldal)


 

Egymilliárdos egyszeri nyereség az Opimusnál

 

Megvásárolta az Opimus Group Nyrt.-től a Holiday Resort Kreischberg-Murau GmbH-t a Konzum Befektetési Alapkezelő Zrt. - tette közzé a társaság a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) honlapján. A Konzum PE Magántőkealap és az Opimus Group Nyrt. közötti ügylet tranzakciós értéke mai árfolyamon számolva meghaladja a 4,1 milliárd forintot, melynek meghatározásakor a felek a legfrissebb vagyonértékelést vették alapul. Az üzletrész értékesítése az Opimusnak jelentős, 1,074 milliárd forint nyereséget hozott.

rd forint nyereséget hozott. A Konzum PE Magántőkealapot a Mészáros Lőrinc (53 százalék) és a Konzum Nyrt. (47 százalék) tulajdonában lévő Konzum Befektetési Alapkezelő Zrt. kezeli. Az alap által megvásárolt, Ausztriában bejegyzett társaság lényegi vagyona a 7362 négyzetméter alapterületű Relax Resort Kreischberg wellness-szálloda, illetve az ahhoz tartozó 8500 négyzetméteres telekingatlan. A 2008-ban épített, 91 szobás, négycsillagos Hotel Relax Resort a kreischbergi sípályák centrumában, közvetlenül a központi sífelvonó előtt fekszik. Az évi 269 napos működési időszakban a szálloda foglaltsága meghaladja a 80 százalékot. A hotelt - határozott idejű bérleti szerződés alapján - jelenleg a Relax Gastro & Hotel GmbH üzemelteti.

Az adásvétel része annak a portfóliórendezési törekvésnek, melyben a két tőzsdei vállalat stratégiájának megfelelő területek szerint szervezi át érdekeltségeit. Ennek megfelelően a Konzum Nyrt. elsősorban a turizmusra, illetve a pénzés tőkepiaci befektetésekre koncentrál, míg az Opimus a média, az ipar és a mezőgazdaság területén keres akvizíciós célpontokat. (Az Opimus leányvállalatán keresztül a Világgazdaság tulajdonosa.)

 

A Konzum Nyrt. 22,8 százalékos közvetett tulajdonában álló ZION Europe Ingatlanforgalmazó és Hasznosító Kft. egy Balatonakalin található ingatlanban szerez tulajdonrészt - jelentette be a társaság a BÉT honlapján. A 36 864 négyzetméter alapterületű, "Kivett táborhely" megnevezésű ingatlannak 100 százalékos tulajdonosa lesz a társaság. Az érintett földterület a Strand-Holiday Kemping. A Konzum egyben azt is bejelentette, hogy valótlanok a Magyar Nemzet szerdai számában megjelent információk a ZION Europe Ingatlanforgalmazó és Hasznosító Kft. tulajdonszerzését megelőzően bejegyzett zálogjogról. Az érintett ingatlanok értékesítése felszámolási eljárásban zajlik, így az ingatlant terhelő valamennyi teher az értékesítés pillanatában megszűnik a törvény erejénél fogva. A Konzum az eset összes körülményét és a részvények piaci árára történő esetleges hatását mérlegelve megteszi a szükséges jogi lépéseket.

 

GRAFIKON

AZ OPIMUS ÁRFOLYAMA

Forrás: Reuters, VG-grafika

 

(Világgazdaság, 2017. július 20., csütörtök, 10. oldal)


 

Újabb 70 milliós kártalanítás

 

Utak, iskolák, közművek újultak meg

 

Döntött a kormány a vörösiszap-károsult emberek jogerős vagyoni kárának megtérítéséről, amelynek összege mintegy hetvenmillió forint - mondta a Miniszterelnökség területi közigazgatásért felelős államtitkára. Dr. Kovács Zoltán: "a felszámolási eljárásban a MAL Zrt.-nek már nem maradt a kártérítésre fordítható vagyona, ezért a kormány ezt is pótolta."

 

Miért a kormány fizet, és miért nem a Mal Zrt.?

- Jogos kérdés: a döntésre azért volt szükség, hogy azok, akik jogerősen pert nyertek a felszámolás alatt álló Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi (Mal) Zrt. ellen, biztosan hozzájussanak a kártalanítás tőkeösszegéhez. A kormányzat által vállalt, a vagyoni károk megtérítésére vonatkozó állami segítségnyújtás több mint tíz családot érint.

Tudjuk, Az Ajkai Timföldgyár vörösiszap-tározó gátjának átszakadása során kiömlő közel egymillió köbméternyi klóros zagy elöntötte a szomszédos települések alacsonyabban fekvő részeit, ahol házak váltak lakhatatlanná, emberek élete került közvetlen veszélybe. Ezeken a helyeken az állam azonnali segítséget nyújtott: gondoskodott a kiömlött vörös iszap eltávolításáról, az azt igénylők számára az állam új házakat épített, Devecserben egy új városrész épült, az elköltözött lakók házának megvásárlásában közreműködött, középületeket és utakat újított fel. Magyarország kormánya azóta közel 40 milliárd forintot fordított a forintban kifejezhető károk megtérítésére.

 

Mi történik azokkal, akik égési sérülést szenvedtek?

- Mintegy hetven érintett család próbálta érvényesíteni jogos kártérítési igényét a katasztrófát okozó, felszámolás alatt álló MAL Zrt.-vel szemben. A felszámolási eljárás sajátosságai miatt ezek az emberek, akik többek között a klór okozta maradandó égési sérüléseik következtében, hozzátartozójuk, lakóhelyük elvesztése miatt elszenvedett lelki trauma miatt kértek kártérítést, D kategóriába kerültek a törvény szerinti kielégítési sorrendben. A büntetőeljárás állását mindannyian ismerjük: itt új eljárásra kötelezték a bíróságot, így itt még jó darabig nem számíthat senki kártérítés megítélésére. Kiemelendő, hogy a felszámolási eljárásban a MAL Zrt.-nek már nem maradt a kielégítésre fordítható vagyona, ezért a kormány ezt is pótolta. A károsultak számára könnyítést jelent jogaik érvényesítésében az eljárási illetékfizetési kötelezettség könnyítése, ezenkívül a 21/2015. (II. 18.) Korm. rendelet értelmében a kormány megtéríti a károsultnak a bíróság által jogerősen megállapított nem vagyoni kár tőkeösszegét, valamint ezen követelésnek a felszámolási eljárásban történő nyilvántartásba vételéért fizetett díjat - az ügyvédi díjat nem, mivel a perekben nem volt ügyvédkényszer.

 

2010-ben történt a katasztrófa. Meddig húzódik el a kártalanítás?

- A kormányrendeletben írt feltételeknek megfelelő eljárások közül már csak kettő van folyamatban, a többiben jogerős döntés született, az eddig felhasznált összeg pedig, a Veszprém Megyei Kormányhivatal tájékoztatása alapján, mindösszesen 273 073 000 Ft. A rendeletnek megfelelő összegek kifizetéséről a Devecseri Járási Hivatal gondoskodik. A mostani kormányrendelet módosításával kibővült a jogcím; a károsultak megítélt vagyoni kárának megtérítésére is lehetősége nyílik annak, aki a MAL ellen 2014-ig benyújtotta. A közvetlen költségvetési támogatás mellett létrejött a Magyar Kármentő Alap. Utóbbi felajánlások - mintegy kétmilliárd forint - egy része, több százmillió forint közvetlenül egyéni támogatásokra, másik részét pedig közösségi célokra fordították, így utak, iskolák, közművek újultak meg.

 

(Magyar Fórum, 2017. július 20., csütörtök, 5. oldal)