Már csak ketten ülnek előzetesben

HÁROM ÉV ELTELTÉVEL SEM ZÁRTÁK MÉG LE A VADASPARKI JÁTSZÓTÉRÜGY NYOMOZÁSÁT

Három éve nyomoz a NAV bűnügyi igazgatósága a szegedi vadasparki játszótérügyben, ahol 200 millió forintot loptak el a gyanú szerint. Az eljárásban három gyanúsított került előzetes letartóztatásba, közülük ketten jelenleg is hűvösön ülnek.

SZEGED

"Az ügyben a nyomozás határideje 2017. szeptember 24. napján telik le. Fentiek okán vádemelésre még nem került sor" - tájékoztatta lapunkat Szanka Ferenc csoportvezető ügyész, szóvivő. A Délmagyarország több mint három éve, 2014 júniusa óta foglalkozik azzal a beruházással, amit a szegedi székhelyű Titan Project"s House Kft. valósított meg uniós forrásból a Szegedi Vadasparkban. Az azóta már felszámolás alatt álló cég 185 millió forint pályázati pénzből és saját forrásból építette meg a papíron 260 millió forintos játszóteret és informatikai rendszert.

A Titan korábbi ügyvezetője és tulajdonosa, aki több szálon is köthető a Fideszhez, egy trafikos cégben is érdekelt. Tavaly zár alá vette a vagyonát a NAV dél-alföldi bűnügyi igazgatósága, amely 2014 ősze óta költségvetési csalás gyanúja miatt nyomoz a vadasparki beruházás ügyében.

A gyanú szerint csaltak és pénzt mostak egy offshore cég közbeiktatásával a játszótérügyben, amelyben már többször meghosszabbították a nyomozás határidejét (2016. április 22.: 200 milliót loptak el a gyanú szerint). Tavaly áprilisban úgy tájékoztatott az ügyészség, megalapozott a gyanú, hogy az Európai Unió által támogatott vadasparki projekt tényleges bekerülési értéke a támogatási szerződésben megjelölt bekerülési értéknek csupán 15-20 százaléka volt.

Két gyanúsítottal szemben a legszigorúbb kényszerintézkedést alkalmazták, előzetesbe helyezték őket. A harmadik gyanúsított szökésben volt, ellene pénzmosás miatt még tavaly nyáron bocsátottak ki elfogatóparancsot, ami eredményre vezetett (2017. január 27.: Elfogták a vadasparki játszótérügyben körözött férfit).

Idén április 27-én arról tájékoztatta lapunkat az ügyészség, hogy előterjesztést tettek a Legfőbb Ügyészségnek a nyomozás határidejének további négy hónappal történő meghosszabbítására. Arra voltunk kíváncsiak, hogy lezárult-e már a nyomozás, és emeltek-e már vádat. Erre válaszolta a cikkünk elején olvasható mondatot az ügyészségi szóvivő. Szanka Ferenc még elmondta, az eljárásban három gyanúsított került előzetes letartóztatásba, közülük ketten jelenleg is előzetes letartóztatásban vannak.

Sz. C. Sz.

(Délmagyarország, 2017. augusztus 29., kedd, 5. oldal)

Felszámolás: egyre több cég tűnik el

Ismét megugorhat a cégfelszámolások száma, miután a korlátolt felelősségű társaságoknak (kft.) a jogszabályi változások értelmében hárommillió forintra kell emelniük az alaptőkéjüket. - A felszámolások száma az utóbbi években némi csökkenést mutatott, ez azonban csak részben tulajdonítható a javuló vállalkozói fegyelemnek, jelentősebb hatása van az előírások megváltozásának - fejtette ki lapunknak a Feketelista.hu céginformációs szolgáltató főszerkesztője. Iklódi András szavai szerint a képet árnyalja a kényszertörlés intézményének bevezetése; ha a bíróság megállapítja, hogy a társaságnak nem maradt annyi vagyona, amennyi fedezné a felszámolás költségeit, akkor hivatalból törlik a társaságot. A megszűnő cégek között évek óta folyamatosan csökken azoknak a száma, amelyeket felszámolnak: 2012- ben, csak az első fél évben még mintegy 12 ezer cég jutott erre a sorsra, míg az elmúlt öt esztendő adata alapján (61 ezer) átlagosan évente számoltak fel ennyi társas vállalkozást hazánkban.

A piactisztulás jeleként értelmezhető, hogy az elmúlt öt év alatt 216 ezer társaság tűnt el a palettáról, míg 166 ezer új társas vállalkozás kezdte meg működését. 2013-ban még 602 ezer vállalkozás működött, ez a szám az idei év közepére 534 ezerre csökkent. Gyakorlatilag a piaci szereplők csaknem fele cserélődött ki.

Az utóbbi évek eredményei között említhető, hogy egy felszámolás átlagos időigénye a korábbi két-három évről 16-18 hónapra csökkent, ám továbbra is vannak akár hat-nyolc évig is elhúzódó eljárások, ráadásul a legtöbb esetben bent ragadnak a tartozások. A szakértő kitért arra is, hogy az elmúlt években foganatosított jogszabályi változások közül több érdemben nem járult hozzá a vállalkozások működésének tisztításához; a csődeljárások, a fogyasztóvédelmi elmarasztalások, valamint az adószámok törlése korábban is mindössze százas nagyságrendben fordult elő, ami mostanra néhány tízre esett vissza, így ezekről kijelenthető, hogy különösebben nem töltik be funkciójukat.

Emellett - mutatott rá - a Nemzeti Adó- és Vámhivatalnak csak a százmillió forint feletti tartozást felhalmozó cégek névsorát kell közzétennie, ám az továbbra sem nyilvános, hogy a társaságok valójában mekkora összeggel adósai a köznek. (Hasonló a helyzet a magánszemélyeknél is, ott az értékhatár tízmillió forint.) Ellenpéldaként említette a svéd gyakorlatot, ahol az adózók listája és az adózás összege is teljesen nyilvános, a listát a svéd király vezeti. Riasztónak tartja, hogy azoknak, akik nem teljesítik a köz irányában fennálló tartozásukat, milyen mértékű tartozásuk van.

IKLÓDI ANDRÁS: Az utóbbi években a piaci szereplők csaknem fele kicserélődött

BODACZ PÉTER

(Magyar Nemzet, 2017. augusztus 29., kedd, 6. oldal)

A Hódgép és a Puli eltűnt a vásárhelyiek életéből

MOTOROS SÁRKÁNYREPÜLŐKET IS GYÁRTOTT A LEGENDÁS CÉG

Szinte minden helyi család kötődött hozzá, mára egy-két utódcég és az emlék maradt: a Hódgép a legismertebb vásárhelyi cégek közé tartozott. Gyártott pótkocsikat, kamionfelépítményeket, motoros sárkányrepülőket, repülőgép-vontatókat és a legendás Puli kisautót.

HÓDMEZŐVÁSÁRHELY

- Félreértés, hogy a Hódgép legfontosabb termékének a kisautót, a Pulit tartják - jelen- tette ki a 80 éves Czuczi Győző, a gyár egykori kereskedelmi, majd reklám- és propagandaosztályának vezetője, aki legutoljára a motoros sárkányrepülőket gyártó és annak kereskedelmével foglalkozó üzemet vezette. 1959-től 1988-ig dolgozott a cégnél. Elmondta: a vállalat a KGST-n belül a zöldség, például paradicsom- és borsóbetakarító gépeiről volt ismert, azokat gyártotta és szállította a szövetség tagországainak.

- Talán kevesen tudják, hogy repülőgép-vontatókat is készítettünk, Ferihegyen még ma is szolgálnak - árulta el Czuczi Győző. Emlékei szerint fénykorában 8 telephelyen, gyáregységben - közte Makó, Szentes, Sándorfalva és Dorozsma - 1300 dolgozója volt a vállalatnak, legtöbb a vásárhelyi központban. A cég jogutód nélkül szűnt meg, több kisebb cég működik az egykori Erzsébeti úti telephelyen.

A vállalatot 1948-ban hozták létre Állami Mezőgazdasági Gépközpont Csongrád megyei gépjavító műhelye néven Kalmár Zsigmond államosított rostagyárának Jókai utcai épületében. 1959-ben Csong- rád Megyei Mezőgazdasági Gépjavító Vállalat néven alakult újjá, és egyre speciálisabb mezőgazdasági gépeket gyártott. A Hódgép ennek jogutódjaként jött létre 1968-ban.

A fejlesztések olyan sikeresek voltak, hogy 1983-ban a Hódgép zöldborsókombájnja első díjat nyert a szabadkai Pannónia Vásáron. 1986-ban kezdték a motoros sárkányrepülők sorozatgyártását. És jött a Puli vagy franciásan Pouli: 1987-ben indult el Párizsba a francia piacra tervezett, a háziasszonyoknak bevásárlásra szánt kisautó első két darabja. A Puli nem lett sikertörténet, viszont máig emlegetjük. Az anyavállalat eközben, 1992- ben államigazgatási felügyelet alá került, majd 1993- ban megkezdődött ellene a felszámolási eljárás.

ISMERŐS?

Arról faggattuk a vásárhelyi járókelőket, ismerős-e számukra a Hódgép és Puli név. Az ifjabbaknak fogalmuk sem volt, két fiú azzal mentegetőzött, hogy békéscsabaiak. A 26 éves Szabó Krisztián az elsőnél gyárra tippelt, a másodiknál éppen ezért nem merte azt mondani, hogy kutya. Az idősebb Irénke rögtön rávágta: - A Puli kisautó, a Hódgép nagy gyár volt. Erzsébet ezt azzal toldotta meg, hogy 7 esztendeje elhunyt párja, Mihály 32 évig a Hódgépben dolgozott, ő pedig negyedszázadot a Hódikötben.

A Hódgép az Erzsébeti úti telephelyen működött egykor, a régi üzemcsarnok még megvan.

A Puli egy példánya látható a vásárhelyi Emlékpont Múzeumban.

IMRE PÉTER

(Délvilág, 2017. augusztus 30., szerda, 4. oldal)

Kiárusítják a brókercégek hagyatékát

FELSZÁMOLÁS | Töredékáron mennek el a Buda-Cash és a Quaestor eszközei

Harmadáron vitték el a Quaestor egyik lejárt tartozását, a Buda-Cash egyik bankjának ATM-jeire pedig egyetlen ajánlat sem érkezett, hiába hirdetik egyre olcsóbban.

Az irányár alig harmadáért, 70 millió forintért adta el végül a felszámoló a Quaestor Pénzügyi Tanácsadó Zrt. követelését. A két és fél évvel ezelőtt botrányos körülmények között csődbe ment Quaestor csoport holdingcégének felszámolója egyébként nem a pénzügyi cégek felszámolását végző Pénzügyi Stabilitási és Felszámoló Nonprofit Kft. (PSFN), hiszen ez a cég nem tartozott a jegybank felügyelete alá, így felszámolóként a Kvantál Gazdasági Tanácsadó és Szolgáltató Kft. értékesítheti a vagyonát.

A Kvantál eredetileg 198,9 millió forintért hirdette meg a Quaestornak a végelszámolás alatt álló Kenese Golf Project Sport- és Ingatlanfejlesztő Kft.-vel szembeni lejárt, biztosíték nélküli tőkekövetelésből és üzletikamat-követelésből összeálló tartozását, a nyertes pályázó - vélhetően egy követeléskezelő - azonban érthetően ennek csak a töredékét volt hajlandó kifizetni a már több mint egy éve nem törlesztett követelésért.

Ez is eredmény azonban ahhoz képest, mennyire nehezen halad a 2015 tavaszán csődbe ment brókercégek vagyonának értékesítése. A PSFN legutóbb, augusztus közepén a Hungária Értékpapír és a Buda-Cash érdekeltségi körébe tartozó BRB Bank ingatlanjait és ingóságait hirdette meg. A Hungáriánál két csomag ingóságot próbál eladni a felszámoló, az egyik pakk számítástechnikai eszközökből áll, és valamivel több mint 2,76 millió forint a kikiáltási ára, a másikban bútorok, asztalok, székek, szekrények vannak, ezekért 1,19 millió forintot remélnek.

A BRB Bank vagyonából hét felcsúti és egy váli ingatlant hirdettek meg, ezek közül a legértékesebb egy olyan telek, amelyen két ikerház is található, ezek irányára 43,4 millió forint. A PSFN júniusban már megpróbálta eladni ezt az ingatlant, akkor valamivel több mint 52 millió forintért hirdette meg, de 34 millió forintnál többet senki sem kínált a házakért, így érvénytelen maradt az ajánlat. A többi felcsúti ingatlanért ezúttal összesen 22,6 milliót szeretne kapni a felszámoló, a lakóházként nyilvántartott, valójában azonban beépítetlen váli terület irányára 2,1 millió forint. Egyre olcsóbban hirdetik meg a BRB ingóságait is az elektronikus értékesítési rendszerben. A PSFN áprilisban még 9,9 millió, júniusban már csupán 6,9, most pedig 5,94 millió forintért kiáltotta ki a hitelintézet 14 bankjegykiadó automatáját. A korábbi pályázatokra nem érkezett ajánlat. Öt festményt is hirdet a felszámoló a BRB vagyontárgyai közül, kettőt egy csak "Paulay"-ként megnevezett művész, hármat pedig Biai Simon István készített. Van még két kisebb ingóságcsomag, amelyet eladna a PSFN a BRB hagyatékából. Az egyikben egyebek között klíma, videó, riasztó, bútorok, széf, szekrény, bojler, falikút, tűzoltó készülék, hűtő, mikrohullámú sütő, kávéfőző és egy ATM, a másikban pénzszámláló, elektronikus érkeztető bélyegző, UV-vizsgáló, páncélés multiszéf található. Az első pakk irányára 2,549 millió forint, a második csomagot 1,336 millió forintért adná el a felszámoló.

HERMAN BERNADETT

(Világgazdaság, 2017. augusztus 30., szerda, 11. oldal)

Hároméves késéssel érkezik a combinós Futár

Minden Combino villamos a Forgalomirányítási és utastájékoztatási rendszerrel (Futár) és kamerákkal felszerelve jár majd 2018 tavaszától a 4-es és 6-os, valamint az 1-es villamos vonalán - közölte lapunkkal csütörtökön a Budapesti Közlekedési Központ (BKK). Csupán három évet késtek. Eredetileg 2015 elejére kellett volna átalakítani a 2006-ban érkezett szerelvényeket, de a forgalomban lévő 40 járműből csak ötöt alakítottak át. A munkát 2010-ben a Synergon-csoport kapta meg, s ahogy 2014-ig 7 milliárd forintért csaknem 2300 autóbuszt, trolit és más villamost szereltek fel a berendezésekkel, ugyanúgy kellett volna a Combinókat is. Csakhogy a társaság csődbe ment, felszámolták. Most az egyik "utódcég", a Smart InfoCom Kft. 161 millióért nyerte el a BKK tenderét. A napokban forgalomba helyezett hatodik szerelvény már a dán tulajdonú társaság munkája. A BKK hangsúlyozta, hogy a munkálatok miatt a Nagykörúton jövő tavaszig a Combinók mellett régebbi típusú villamosok is közlekednek majd.

SZABÓ ZSOLT

(Magyar Nemzet, 2017. szeptember 01., péntek, 2. oldal)