Kiemelt cikkek

Állam az államban

Rovat: Kiemelt cikkek

Kiemelt cégek felszámolása

Extra csődszabályokat alkotna a Fidesz azokra a vállalkozásokra, amelyeket a kormány egyedi döntéssel kiemelt jelentőségűnek tart.

Sérti a piacgazdaság és a verseny szabadságát, az egyenlő bánásmód elvét és a jogbiztonságot, korlátozza a vállalkozás jogát, kiszámíthatatlanságot és kiszolgáltatottságot okoz a gazdasági élet szereplői számára - olvasható a Felszámolók Országos Egyesülete (FOE) vagy a Transparency International Magyarország (TI) egymással egybecsengő, szokatlanul kemény kritikai észrevételeiben, amelyekkel a csődtörvény sebtében benyújtott módosító javaslatait illették. A jogászok, bírók, felszámolók, vállalkozók által feltételezett fenti törvénysértéseket „elkövető” iromány Rogán Antal és Román István fideszes képviselők egyéni indítványaként született meg a minap, így kerülhette el a folyamatot kétségkívül lelassító, de a jogi buktatók egy részét talán kiküszöbölő egyeztetéseket. Igaz, a csődtörvény változtatásának kormányzati szándéka szerves része a mostani államosítási hullámnak: célja, hogy bármely, a kormány által kiemelten fontosnak ítélt, fizetésképtelenné vált vállalkozás sorsát speciális csődszabályok alapján rendezze a piac többi szereplője felett „lebegő” állami felszámoló.
Rogán szerint ugyanis közérdek, hogy a bajba jutott kiemelt cégek mielőbb megszűnjenek vagy talpra álljanak, mivel a végtelenségig nyúló felszámolási eljárások korrupciógyanús tranzakciókra, a közvagyon elkótyavetyélésére kínálnak lehetőséget. De mivel az új szabályoknak éppen a két alappillére billeg, vagyis nem tudni, pontosan mely cégek tartoznak majd a külön körbe, és milyen feltételeknek kell megfelelnie a rájuk szakosodott felszámolónak, e módosítás épphogy ösztönözheti a korrupciót - világított rá a TI. A javaslat szerint nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűnek minősíthető tulajdonosi szerkezetétől függetlenül szinte bármely ágazatbeli vállalkozás, amelyik országos fontosságú (kezdve a nemzetbiztonságtól a hadiiparon és a távközlésen át az egészségügyig). Idetartoznának továbbá azok a cégek is, amelyek nagyszabású projekteket valósítanak meg, törvény által megszabott közfeladatot látnak el, állami finanszírozásban részesülnek, illetve minden más, fel nem sorolt, de valamiért mégis lényeges vállalkozás - vagyis bárki.

Ráadásul az, hogy egy cég éppen belefér-e a külön kategóriába, az csak utólag, a felszámolási vagy csődeljárás elindulása után derülne ki: a kormány minden alkalommal külön határozatot hozna erről, csődeljárás esetén a kihirdetését követő 21, felszámoláskor pedig 30 napon belül. Amíg e döntését nem hozza meg, a történet összes szereplője a legnagyobb bizonytalanságban leledzhetne. A bíróság ugyanis minden eljárásban először az eredeti játékszabályok szerint jelölné ki a felszámolót, illetőleg a csődgondnokot, aki mindaddig végezné is a dolgát, ameddig a kormány úgy nem dönt, hogy kiemeli a szóban forgó céget. Ezután a „sima” felszámoló (csődgondnok) felvenné addigi járandóságát, és elhagyná a színteret, a munkát pedig a speciális szabályok alapján eljáró állami felszámoló (csődgondok) folytatná. Ezek után - hangsúlyozta a FOE - többé egyetlen hitelező sem lehetne biztos abban, hogy adósa esetleges felszámolása vagy csődje esetén mire számíthat: hitelezői besorolása, az eljárás menete, határidői, az egyezség feltételei és sok más tényező is attól függene, hogy a kormány kiemeli-e az adott céget, vagy sem. A legdurvább mégis az - háborognak jogászok -, hogy az új szabályok visszamenőlegesek lennének: a hatálybalépésük utáni 30 napon belül a már zajló eljárásokat is átsorolhatná a kormány.
„Ez a módosítás a felszámolói szakma végét jelentené” - panaszolta Somogyi Ferenc, a FOE elnöke. A felszámolókat már egy éve véletlenszerűen, elektronikus sorsolással jelölik ki a bíróságok, így a különféle típusú munkák egyenlőtlenül oszlanak meg közöttük. Kiszolgáltatottságukat növelné, ha ezután bármelyik eljárást el lehetne venni tőlük. Az állami felszámoló ráadásul nem szerepelne a felszámolói jegyzékben, róla csak azt lehet tudni, hogy állami tulajdonosa lesz. Arról viszont nem szól a javaslat, hogy ez a felszámoló hogyan kezeli majd azt az összeférhetetlenséget, amelyet saját tulajdonosi hovatartozása és az állam mint hitelező részvétele teremt.
Súlyos hibának tartja a felszámolók állami és nem állami tulajdonolása szerinti megkülönböztetését Csőke Andrea bíró. Mint a HVG-nek kifejtette: jelenleg sem tudjuk, hogy a felszámolócégeknek kik a végső tulajdonosai, ezért a licencet nem társaságoknak, hanem személyeknek kellene megadni - ahogyan ez például Angliában történik -, és velük szemben kellene a törvénynek komoly szakmai és erkölcsi feltételeket szabnia. Bizonyos típusú - például a több tízezer hitelező részvételével zajló vagy közfeladatai révén a költségvetést terhelő céget érintő - felszámolásokat a bírónő szerint is jobb lenne külön szabályok szerint végezni, de úgy, hogy a kivételezett kör előre tudható legyen. Olaszországban például a Parmalat tejipari óriás csődje kapcsán döntött a kormány eltérő szabályokról, amelyekben nem a céget nevesítették, hanem egyes gazdálkodási paramétereket (létszám, árbevétel), és később ezeket a specifikumokat alkalmazták az Alitalia légitársaságra is. Kivételezésre a hatályos magyar csődtörvény is lehetőséget ad a kormánynak - hívta fel a figyelmet Jendrolovics Pál felszámoló. Hadiiparhoz kötődő, egyházi vagy műemléki védettség alatt álló vagyont az állam most is kivásárolhat a felszámolásból, megakadályozva ezzel annak piacra dobását. Saját felszámolója van a pénzügyi szektornak is, a Hitelintézeti Felszámoló Nonprofit Kft., amely pillanatnyilag az egyetlen működő szervezet, amely a javaslat szerinti állami felszámolóvá is továbbfejlődhetne.
„Már a hatályos csődtörvény is ezer sebből vérzik, ez a javaslat pedig tovább ront rajta. A javítgatás helyett gyökeresen új törvényt kellene alkotni, ami egységes és előre kiszámítható szabályokat fogalmaz meg az összes szereplő számára. Nincs szükség egyedi kormánydöntésekre, sem külön állami felszámolóra” - szögezte le a HVG-nek Gadó Gábor ügyvéd, korábbi igazságügyi államtitkár, majd versenyhivatali elnökhelyettes. Tény, hogy toldozással-foldozással aligha hozható helyre az a sok ellentmondás, ami a Rogán-féle javaslat és a hatályos csődtörvény között feszül. Nem ugyanazok a normák lennének érvényesek például a hitelezők egyezkedésére: míg a főszabály szerint egyezséget akkor lehet kötni, ha azt minden egyes hitelezői csoport többsége elfogadja, a kiemelt eljárásokban csak az összes követelés felét kellene ehhez összeszedni. Márpedig ezzel vissza lehetne élni: ha valaki felvásárolná a követelések többségét, vagy a társaság valamely tulajdonosa ehhez elegendő kölcsönt nyújtana, meghiúsíthatná a kiemelt felszámolást.

GYENIS ÁGNES

(HVG, 2011. július 2., szombat, 66-67. oldal)

 

Friss cikkek